(1934–2015) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia
Kóti Árpád (Bucsa, 1934. november 15. – Debrecen, 2015. április 26.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára.
| Kóti Árpád | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1934. november 15.[1] Bucsa |
| Elhunyt | 2015. április 26.[2] (80 évesen) Debrecen[3] |
| Sírhely | Debreceni köztemető |
| Házastársa | Kóti Ildikó |
| Gyermekei | ifj. Kóti Árpád (1966) Kóti László (1969) |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Aktív évek | 1958–2015 |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 2014 |
| Jászai Mari-díj | 1978 |
| Kiváló művész | 2001 |
| Érdemes művész | 1985 |
| További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995) |
| IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kóti Árpád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1954-ben Kiskunfélegyházán, a Tanítóképző Testnevelési Szaktanítói tagozatán (Testnevelési Gimnázium), testnevelési-szaktanítói oklevelet szerzett.[Mj. 1]
Magyartanára, Illéssy István inspirációjára kezdett el versmondással foglalkozni. A megyei szavalóverseny megnyerése után Illéssy egyértelművé tette számára, hogy neki színésznek kell lennie. Ennek ellenére a színművészeti mellett a Testnevelési Főiskolára és a soproni erdőmérnöki karra is jelentkezett. Mindhárom helyre felvették. A színművészetit választotta, mivel azt gondolta, ott kell a legkevesebbet tanulni. Úgy lett a főiskola hallgatója, hogy előtte egyetlen színházi előadást sem látott.
A főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át.
Első szerződése szűkebb pátriája – Békés megye – alig egy éve alakult színházához kötötte. Két évadot töltött Békéscsabán, az Optimista tragédia konzul szerepében mutatkozott be a Jókai Színház közönségének. A premier időpontja: 1958. november 6..
1960-ban néhány társával együtt Egerbe szerződött. Itt az Úri muri Bolha Pista szerepében debütált.
Egy szezon után Veszprémbe költözött, a Petőfi Színházban, a Fogadósné című Goldoni-darabban ismerhette meg a közönség.
Egy évvel később már a szolnoki teátrum, a Szigligeti Színház tagja. A Tisza parti városban A tizenegyedik parancsolat című Mesterházi Lajos-drámában mutatkozott be.
Öt szezon alatt négy színházban játszott. A nagyobb feladatok reményében, 1963-tól már Debrecen a játszóhelye. 1963. szeptember 23-án láthatta először a cívis város közönsége. A Debreceni Csokonai Színházban, Lengyel György rendezte Shaw-darabot, a Szent Johannát. A címszereplő Tóth Judit, valamint a vidéki színjátszás nagyjai mellett, később országos hírnevet szerző fiatalok partnere lehetett, egy újabb epizódszerepben, La Hire kapitányt alakította.
| „ | Nyelvünk romlandósága idején Kóti Árpád Khrüszosztomosz, az aranyszájú, a tisztaszavú színész. Nem feltornásznia kell a hatás eléréséhez hanganyagát, hanem kemény kézzel tartani az égre rúgtatni kívánó szavakat, hogy a köznapi hordozással érvényesítse az ünnep áhítatát. | ” |
| – Molnár Gál Péter: Károli Gáspár (Aranyszájú Kóti)[4] | ||
A cívis városban – az előző évek tapasztalatai ellenére – váratlanul lehorgonyzott. Csak néhány kivétel erősítette a szabályt. Egy félszezonban Kaposváron, vendégként négyszer Egerben[Mj. 2] és néhány nyári szabadtéri (Gyula, Zsámbék, Szentendre) szerep megformálójaként találkozhattunk nevével más társulat, alkalmi formáció színlapján.
Debrecenben is elsősorban drámai karakterszerepek alakítója. Hat év után osztották rá az első főszerepet.[5] Hasonló elosztásban kapott további címszerepeket (Ványa bácsi,[Mj. 3] Lear király,,[Mj. 4] Márton partjelző fázik, Dundo Moraje, Károli Gáspár).
Munkásságát több szakmai kitüntetéssel ismerték el. Általános vélemény: Kóti Árpád a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Mindezek ellenére – a vidéki művészpályát választók közül is – méltatlanul ritka alkalommal állhatott kamera elé. Néhány színházi felvétel mellett nem találkozhatunk nevével a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió archívumában.
2011. május 2-án a Budapesten, a Thália Színházban vendégszerepelt a Csokonai Színház társulata. A Rivalda Fesztivál keretében, a 2011-es POSZT-ra is beválogatott Revizor volt műsoron. A közönséget és a kritikát is megosztó előadásban, Kóti Árpád a szolga szerepében brillírozott. Koltai Tamás így írt az alakításról:[6]
2014. december 1-jén a nemzet színészévé választották Gera Zoltán helyére.[7]
2015. április 11-én a Debrecen díszpolgárává választották.[8]
2015. április 26-án Debrecenben 81. évében elhunyt.[9]
2015. május 8-án kísérték utolsó útjára családja, barátai, művésztársai a debreceni Nagyerdei köztemetőben.[10]
2019 novemberében, emlékére emléktáblát avattak egykori debreceni lakóhelyén.[11]
| „ | Egyedül Kóti Árpád, ez a mélyből és zsigerből valódi színész képes ellenállni, és papírlenyomatok helyett háromdimenziós karaktert teremteni. | ” |
| – Koltai Tamás: Élet és Irodalom (2011. 05.) | ||
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
