Fertő-táj
tájegység Magyarországon és Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
tájegység Magyarországon és Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A világörökség terület érdekképviseletére[1] civil szervezet alakult, az érintett hazai települések részvételével.[2]
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj | |
Világörökség | |
A Fertő nádasa és a balfi dombok | |
Adatok | |
Ország | Ausztria és Magyarország |
Világörökség-azonosító | 772rev |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | V |
Felvétel éve | 2001 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 48′ 02″, k. h. 16° 44′ 05″ |
2020-ban a magyar állam egy hatalmas, közel 10 milliárd forintos rekreációs beruházásba kezdett, amely során új strandterületet, vizes játszóteret, szállodát, parkolót, kempinget, éttermet és kikötőt valósítanának meg,[3] azzal az indoklással, hogy a tó magyar oldalán is kulturált strandterület és közösségi tér jöjjön létre - a páratlan természeti környezet megóvása mellett. A projektet kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánították. A beruházás ellen 73 civil szervezet tiltakozott a kiemelt jelentőségű természeti értékek védelmében, majd 2021 tavaszán a Greenpeace bírósághoz is fordult a beruházást lehetővé tévő környezetvédelmi engedély visszavonása érdekében. Június elején már az UNESCO is felszólította az államot, hogy állítsa vissza a part eredeti állapotát, illetve jelezte, ha nem tervezik át a projektet sokkal visszafogottabbra, akkor elveszítheti a tájegység a világörökségi besorolását. Ausztria UNESCO-képviselője is tiltakozott a beépítés ellen, továbbá az Európai Bizottság is figyelmeztette a kormányt az ügy miatt, és a kötelezettségszegési eljárásokat megelőző egyeztetést kezdeményezett az Agrárminisztériummal, hogy kiderüljön nem sérül-e az uniós jog a kiadott környezetvédelmi engedély kapcsán.[4][5][6][7] A Greenpeace jelzésére június végén a Rámszari egyezmény nemzetközi főtitkára is ellenőrzésbe kezdett, és részletes adatokat kért a kormánytól, valamint a magyarországi titkárságnál is kezdeményezte: vizsgálják felül a két évvel korábban a beruházásról alkotott véleményüket, amely szerint a beruházás nem jelent majd szignifikáns változást az adott élőhelyen, mert az azóta napvilágot látott részletek szerint egyértelmű, hogy az rombolná a természeti és tájképi értékeket.[8] Nagy István agrárminiszter szerint a kormány „kiemelt jelentőséget tulajdonít a természet védelmének és a környezet tiszteletének” és azok, akik a beruházás leállításán és ellehetetlenítésén dolgoznak (az ellenzék és szószólói) idegen érdekeket képviselnek.[9] A Miniszterelnökség pedig úgy reagált: „[a beruházás] az összes hazai és nemzetközi jogszabály által előírt engedéllyel rendelkezik”.[10] Az újabb fejlemények egyértelműen igazolják a beruházás ellenzőinek aggályait.[11]
A világörökség magyar oldalához tartozik:
A világörökség osztrák oldalához tartozik:
A különböző klímahatások következtében nemcsak a földrajzi, hanem állat-, és növényföldrajzi határok is találkoznak. A világörökség az Alpok, a Kárpátok és a magyar Alföld között fekszik. A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma (vö.Fertő tavi Bioszféra Rezervátum). Számos költözőmadár fő vonulási útjában – pihenőhelyként – funkciónál. Többek között a szürke, vörös és kanalasgém, a nyári lúd, a vöcsök, a barna- és a rétihéja, a kis és a nagy kócsag fészkel itt.
A halak közül a réti csíkot, a süllőt, a csukát, a fertői nyurga pontyot és a gardát említhetjük. Rendszeresen találkozhatunk a halálfejes lepkével folyófűszenderrel és a lápi szitakötővel.
A magyar nemzeti park vállalta több ősi magyar állatfajta: a magyar szürkemarha, a bivaly, a rackajuh gén megőrzését, tenyésztését. Az ősi háziállataink a Fertő körüli füves területeket lelegelve, a növényzet folyamatos rágásával elősegítik ezen élőhelyek jellegzetes állatvilágának megőrzését.
A Fertő-táj ökológiailag érzékeny táj. Ezért alkottak a nagyközönség előtt zárt, védett területeket. (natúrparkok) A legfontosabb azonban a magyar Fertő-Hanság és az osztrák Seewinkel Nemzeti Parkok tevékenysége a természeti értékek megőrzésében.
A világörökség kiemelkedő része a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője, amelyet a római kortól egészen 1948-ig műveltek. Egyedülálló, geológiai, őslénytani, botanika és kultúrtörténeti értékeket mutat be. Évmilliókkal ezelőtt itt a Pannon-tenger hullámzott. A csigák, a kagylók, mészvázú állatok testéből épült fel a Lajta-mészkő, amelyet, soproni, bécsi, budapesti épületekhez használtak fel. A sok millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, de elég kemény ahhoz, hogy építkezésekhez lehessen használni .A kőfejtő falaiban és törmelékes oldalaiban ma is megtalálhatók az egykori tengeri állatok maradványai. A sziklatemplomok világát idéző „barlang” jó akusztikával rendelkezik, s természetes díszletet ad a júniustól szeptemberig megrendezett színházi előadásoknak, koncerteknek.
2015-től ismét látogatható a kőfejtő területe, miután két milliárd forintból felújították. A felújítás után a felszínen és a mélyben tanösvényt alakítottak ki, amely interaktív módon bemutatja a kőfejtő és a Fertő-táj különleges élővilágát, valamint a miocén-kor élővilágát és a kőbányászat történetét. A felújítás során a barlangszínházat az ország legmodernebb fény és hangtechnikájával látták el, és minden igényt kielégítő kiszolgáló egységeket kapott. A nézőtéren mind a 760 széket egyedileg szabályozható ülésfűtéssel látták el.
Érdekesség, hogy a kőfejtő területe Fertőrákoson található, ám közigazgatásilag Sopronhoz tartozik, ezért a területet a Soproni Petőfi Színházat is magában tudó Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. kezeli.
A Fertő tó vidéke változatossága és gyönyörű környezete mellett különleges kulturális érték is. Ezt a tájat az ember keze formálta át. A települések területén műemlékek sora található, amelyek a hagyományos tájhasználat mellett az életmód építészeti lenyomatai.
A Fertő-táj településein élők munkakultúráját évszázadokon keresztül meghatározták a kedvező természeti adottságok, azoknak felhasználása a minden napi életben. Ezek voltak: a halászat, nádgazdálkodás, az állattenyésztés, a kézműipar, a szőlőtermesztés és borkészítés.
Továbbá
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.