folyó Ausztriában és Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
A Lajta (németül Leitha ⓘ) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
| Lajta | |
 | |
| A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 182 km |
| Vízhozam | 8-10 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2138,1 km² |
 é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″ | |
| Torkolat | Mosoni-Duna (Mosonmagyaróvárnál) → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.[forrás?] Nincs jelentős mellékvize.
Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered. A Bécsi-medence déli peremén halad északkelet felé, a Lajta-hegységtől nyugatra, majd a hegységet északról megkerülve délkeleti irányba fordul, és kiér a Kisalföldre. Hegyeshalomnál lép át Magyarországra. Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a város víziváros jellegét. Torkolatánál az átlagos vízhozama 8–10 m³/s.
A folyószabályozások idején mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.
A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
A folyót régen a magyarok Litahának vagy Sárfolyónak is hívták.
Az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
