Oka (Ausztria)
mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban. From Wikipedia, the free encyclopedia
mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban. From Wikipedia, the free encyclopedia
Oka (németül Oggau vagy Oggau am Neusiedler See, horvátul Cokula) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
Oka (Oggau am Neusiedler See) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | Kismartoni járás | ||
Alapítás éve | 1344 | ||
Polgármester | Ernst Schmid (SPÖ) | ||
Irányítószám | 7063 | ||
Körzethívószám | 02685 | ||
Forgalmi rendszám | EU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1739 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 130 m | ||
Terület | 52,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′, k. h. 16° 40′ | |||
Oka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Oka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kismartontól 19 km-re a Fertő nyugati partján fekszik.
Lakosok száma | 1766 | 1739 | 1741 |
2016 | 2018 | 2022 |
Eredeti neve Száka, ami a magyar Sac személynév kicsinyítős származéka.
Területén már a bronzkorban is éltek emberek. Ezt igazolja, hogy bronzkori leletek és római sírok kerültek elő a határából.
Okát 1344-ben "villa Zaka" néven említik először. 1393-ban szerepel először "Oka" néven írott forrásban. Ekkor már állt Szent Júdás és Tádé apostolok tiszteletére szentelt régi temploma. 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban a török elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi égették fel. A támadások hatására 1650 körül több környező településsel, Ruszttal, Feketevárossal, Fehéregyházával együtt védőfalakkal vették körbe, melyen a nyugati oldalon egy kapu vezetett át. A falak 60 cm szélesek és 260 cm magasak voltak. A falakon kívül csak hat ház maradt. Lakói 1580-ban áttértek az evangélikus vallásra, katolikus plébániáját 1638-ban alapították újra. Anyakönyveit 1634-től vezetik. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt. 1711-ben pestisjárvány pusztított. Mai Római katolikus temploma 1731-ben épült, a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. 1868. február 13-án egy szörnyű tűzvészben 168 épület, közte 80 lakóház égett le.
Vályi András szerint " OGGAN. vagy Okkau. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 2/8 mértföldnyire, nagyobb része a’ helységnek főfallal van körűl véve, hegyes, és lapályos határja többnyire jó termékenységű, terem búzát, rozsot, árpát, tengerit, jó bort, erdeje kevés, nádgya elég van."[2]
Fényes Elek szerint " Ogyan, német falu, Sopron vmegyében, a Fertő mellett, ut. p. Sopron. Van 1200 kath. lakosa, paroch. temploma, kevés szántóföldje, de sok és jó bora. Birja h. Eszterházy."[3]
1910-ben 1670, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-től Ausztria Burgenland tartományának része. Védőfalait 1963-ban bontották le. 1994-ben mezővárosi rangot kapott.
A település különleges látványossága a „Hölzstein”, egy 10-szer 20 méter nagyságú mészkőtömb, mely a külterületen fekszik. Egy helyi legenda szerint boszorkányok laknak benne.
Itt született 1835-ban Surányi János teológiai professzor.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.