Barátudvar

Barátudvar (németül Mönchhof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Barátudvar (Mönchhof)
A falumúzeum központja.
Barátudvar címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Nezsideri járás
Alapítás éve	1217
Polgármester	Josef Kolby (ÖVP)
Irányítószám	7123
Körzethívószám	02173
Forgalmi rendszám	ND
Népesség
Teljes népesség	2236 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	131 m
Terület	33,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 53″, k. h. 16° 56′ 31″47.881388888889, 16.941944444444
Barátudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barátudvar témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Nezsidertől 10 km-re délkeletre a Fertő északkeleti oldalán fekszik.

Története

11. századi besenyő határőr település. 1217-ben II. András király adománylevelében még "Leginthou" (Legénytó) néven említik először. Az eredeti Legénytó név akkor változott Barátfaluvá, amikor a falu 1217-ben királyi adományként a heilingenkreuzi ciszterciták birtokába jutott. A betelepülő ciszterciták kolostort és majorságot építettek ide. Templom 1240 előtt épült. A barátok nagy fellendülést hoztak a helyi szőlőtermesztésben is. 1241-ben a tatár, 1529-ben és 1683-ban a török pusztította el, de végig a heilingenkreuzi cisztercitás birtoka volt. Az udvar császári ménest létesített itt.

Vályi András szerint " BARÁTFALVA. Minchof. Német falu Moson Vármegyében, lakosai katolikusok. Határbéli földgyei középszerűek, réttyei jók, fuharozással is pénzt kereshetnek lakosai, legelője, fája van, és Leudorf pusztáját is adó által birják; Kereszti Uraságoktól, második Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint " Barátfalu (Mőnnichhof), német falu, Mosony megyében, közel a Fertő tavához 1184 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Adóalatti szőlőhegye 326 másod, és 1928 harmadrendű kapára terjed. Erdeje meglehetős, 94 másodrendü jobbágytelke után, 61 telkes gazda bir 444 hold első, 795 4/ hold második, 1475 hold harmadik osztálybeli szántóföldet, és 74 embervágó harmadrendü rétet. F. u. a szentkereszti cisterciták apátsága (Ausztriában) s feje egy uradalomnak."^[3]

1910-ben 1780, többségben német lakosa (1652 fő) volt, jelentős magyar (102 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.

Tanterem részlete a Falumúzeumból

Népessége

2016	2 283
2018	2 236

Nevezetességei

• Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma 1729 és 1734 között épült, 1960-ban renoválták. Főoltárképét Martino Altomonte festette 1741-ben.
• Töröktorony, egykori őrtorony.
• A falumúzeum az itteni lakosok elődeinek életét mutatja be. Nagybirtokosi és 20 paraszti ház, a templom, működő mozi, a legkülönbözőbb kézműves műhelyek, vendéglő és pékség látható a múzeumban.
• A faluban az apácák vezetésével vízigyógyintézet működik.

További információk

• Hivatalos oldal
• A Falumúzeum honlapja
• Magyar katolikus lexikon
• A Barátudvar-Féltorony vasútállomás
• Rövid ismertető
• Barátudvar temploma a magyar várak honlapján
• Új utca a barátudvari skanzenban^{[halott link]}