Törvénytelen gyermek volt; anyja magára hagyta. A nagyanyjánál nevelkedett Róma egyik nyomornegyedében. Éjszakai klubokban és kabarékban énekelt, megélhetésként, majd egy vándortársulattal évekig járta Olaszországot. Az 1920-as évek végétől szerepelt jelentéktelen filmekben. 1935-ben férjhez ment Goffredo Alessandrini[12] rendezőhöz, de tőle elvált és 1942-ben Massimo Seratót [13] választotta férjéül. 1941-ben szerepet kapott Vittorio De Sica Péntek Rézi című filmjében. Innentől tekintenek rá mint igazi színésznőre. Az igazi áttörést számára Roberto Rossellini filmje, a Róma, nyílt város jelentette, ami a háború utáni évek első anyagilag sikeres olasz neorealista filmje, és meghozta számára a nemzetközi hírnevet.
A tetovált rózsában (1955) nyújtott alakításával elnyerte - első olasz színésznőként - a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. A szerepet Tennessee Williams egyenesen neki írta. Ezután - többek között - forgatott Federico Fellinivel, Pier Paolo Pasolinival, Luchino Viscontival és Jean Renoirral. George Cukor Wild is the Wind című filmjében nyújtott alakításáért 1958-ban szintén Oscar-díjra jelölték. Pier Paolo Pasolini Mamma Róma (1962) című filmjének főszerepe jutalomjáték volt Anna Magnani számára: egy prostituáltat alakított, aki szakítani akar addigi életével, és magához veszi vidéken nevelkedő fiát. Utolsó filmje Federico Fellini Fellini-Róma (1972) című alkotása volt. A következő évben hunyt el hasnyálmirigyrákban.
- Az utca gyermeke (Scampolo) (Augusto Genina, 1928) [14]
- La cieca di Sorrento (Nunzio Malasomma, 1934)
- Tempo massimo (Mario Mattoli, 1934)
- Quei due (Gennaro Righelli, 1935) [15]
- Cavalleria (Goffredo Alessandrini, 1936) [16]
- 30 secondi d'amore (Mario Bonnard, 1936)
- La principessa Tarakanova (Fjodor Ocep ,[17] Mario Soldati, 1938)
- Una lampada alla finestra (Gino Talamo, 1940)
- La fuggitiva (Piero Ballerini, 1941)
- Péntek Rézi (Teresa Venerdì) (Vittorio De Sica, 1941) – Török Rezső regényéből [18]
- Finalmente soli (Giacomo Gentilomo, 1942)
- A szerencse az égből jön (La fortuna viene dal cielo) (Ráthonyi Ákos, 1942) [19]
- L'avventura di Annabella (Leo Menardi, 1943)
- La vita è bella (Carlo Ludovico Bragaglia, 1943)
- Campo de' fiori (Mario Bonnard, 1943)
- L'ultima carrozzella (Mario Mattoli, 1943)
- Il fiore sotto gli occhi (Guido Brignone, 1944)
- Quartetto pazzo (Guido Salvini, 1945)
- Róma, nyílt város (Roma città aperta) (Roberto Rossellini, 1945) [20]
- Abbasso la miseria! (Gennaro Righelli, 1945)
- Kigyúlnak a fények (Un uomo ritorna) (Max Neufeld, 1946) [21]
- A bandita (Il bandito) (Alberto Lattuada, 1946) [22]
- Avanti a lui tremava tutta Roma (Carmine Gallone, 1946)
- Abbasso la ricchezza! (Gennaro Righelli, 1946)
- Angelina (L'onorevole Angelina) (Luigi Zampa, 1947) [23]
- Lo sconosciuto di San Marino (Michał Waszyński, 1948)
- Assunta Spina (Mario Mattoli, 1948)
- Szerelem (L'amore) (Roberto Rossellini, 1948) [24]
- Molti sogni per le strade (Mario Camerini, 1948)
- Vulcano (William Dieterle, 1950)
- The Ways of Love (1950) [25]
- Szépek szépe (Bellissima) (Luchino Visconti, 1951) [26]
- Camicie rosse (Goffredo Alessandrini, Francesco Rosi, 1952) [27]
- Az aranyhintó (La carrozza d'oro) (Jean Renoir, 1952) [28]
- Nők vagyunk (Siamo donne) (1953) [29]
- The Rose Tattoo (Daniel Mann, 1955) [30]
- Carosello del varietà (Aldo Bonaldi, Aldo Quinti, 1955) [31]
- Suor Letizia (Mario Camerini, 1956) [32]
- Wild is the Wind (George Cukor, 1957) [33]
- A pokol városában (Nella città l'inferno) (Renato Castellani, 1959) [34]
- Orfeusz alászáll (The Fugitive Kind) (Sidney Lumet, 1960) [35]
- Risate di gioia (Mario Monicelli, 1960)
- Mamma Róma (Mamma Roma) (Pier Paolo Pasolini, 1962) [36]
- Le magot de Josefa (Claude Autant-Lara, 1963)
- ...e la donna creò l'uomo (Camillo Mastrocinque, 1964) [15]
- Olasz furcsaságok (Made in Italy) (Nanni Loy, 1965) [37]
- Santa Vittoria titka (The Secret of Santa Vittoria (Stanley Kramer, 1969) [38]
- Tre donne (Alfredo Giannetti, 1971) – három részes TV sorozat [39]
- Az énekesnő (La sciantosa)
- Találkozás 1943-ban (1943: Un incontro)
- Az autó (L'automobile)
- 1955 díj Tetovált rózsa, legjobb színésznő
- 1958 jelölés Wild is the Wind, legjobb színésznő
- 1957 díj Tetovált rózsa (1955), legjobb külföldi színésznő
- 1959 jelölés Wild is the Wind (1957), legjobb külföldi színésznő
David di Donatello-díj
- 1959 díj A pokol városában, legjobb színésznő
- 1958 díj Wild is the Wind (1957), legjobb színésznő
- 1946 Róma, nyílt város (1945), legjobb női mellékszereplő
- 1948 L'onorevole Angelina (1946), legjobb színésznő
- 1949 L'amore (1948), legjobb színésznő
- 1952 Szépek szépe (1951), legjobb színésznő
- 1957 Suor Letizia (1957), legjobb színésznő
- 1956 díj Tetovált rózsa (1955), legjobb drámai filmszínésznő
- 1958 jelölés Wild is the Wind, legjobb drámai filmszínésznő
- 1970 jelölés Santa Vittoria titka, legjobb színésznő (musical/vígjáték kategóriában)
Amerikai Filmkritikusok Szövetsége díj
New York-i Filmkritikusok Díja
- 1955 díj Tetovált rózsa (1955), legjobb színésznő
- 1958 – Ezüst Medve díj Wild is the Wind, legjobb színésznő
- 1948 Volpi kupa L'onorevole Angelina (1946)
Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.) Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.) Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Маньяни Анна, 2015. szeptember 27.
Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Маньяни Анна, 2015. szeptember 28.
Enciclopedia universal ilustrada europeo-americana, 370, Suplemento 1965 - 1966
Anna Magnani. Find a garve index. familysearch,. (Hozzáférés: 2022. július 24.) Massimo Serato. familysearch. (Hozzáférés: 2022. július 24.) ugyanez évben született egyetlen gyermeke, Luca Serato Magnani nincs feltüntetve a stáblistán. ● A filmet 1929-ben vidéken, majd 1930 nyarától Budapesten játszották a mozik. (forr.: Budapesti Hírlap, 1930. július 17. 10. old.)
Magnani nincs feltüntetve a stáblistán.
A korabeli sajtó, és az IMDb is Lovasság címmel hivatkozik a filmre, de a mozi- és tévéműsorokban nincs nyoma hogy Magyarországon vetítették volna.
Fjodor Alekszandrovics Ocep(wd) (Фёдор Александрович Оцеп, 1895-1949) orosz-amerikai rendező. Átírásban: Fedor Ozep, vagy Fyodor Otsep) Vajda László 1938-ban készült Péntek Rézi című filmjének olasz remake-je. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság, 2007. 11. szám) ● A filmet egy De Sica retrospektív sorozat keretében a Filmmúzeum játszotta 1987-ben, hangbemondással. (forr.: Magyar Nemzet, 1987. április 15., 7. old.) ● Az olasz változathoz a Duna Televízió számára készült magyar szinkron a VoxTrade Stúdióban. ISzDb: A Duna TV 1997 áprilisában a magyar eredetivel párban tűzte műsorra a művet. (forr.: Magyarország, 1997. április. 17.) Gaál Béla 1938-as Az ember néha téved című filmjének olasz remake-je. A filmet 2007-ben vette műsorára az Örökmozgó, hangbemondásos változatban. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság, 2007. 10., 11. szám) A filmet a budapesti olasz nagykövetség mutatta be először 1947 nyarán Budapesten, meghívott közönség előtt. (forr.: Új Ember 1947. július 6. 6. old.) 1948-tól vetítették a mozik. (forr.: Kossuth Népe 1948. április 30. 6. old.) ● Az első szinkronizált változat a Magyar Televízió számára készült 1973-ban a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: A filmet 1948 őszén kezdték játszani a budapesti mozik. (forr.: Hírlap, 1948. szeptember 11.) Majd 2006-tól műsorára tűzte az Örökmozgó (forr: Pesti Műsor, 2006. május 18.)
A filmet feliratos változatban vetítette az Örökmozgó. (forr.: Pesti Műsor 2000. november 2. 86. old.)
A filmet felirattal vetítette az Örökmozgó. (forr.: Muszter Örökmozgóképújság 2006. december 1.)
Két epizódból álló szekccsfilm. Részei: 1. Emberi hang (Una voce umana) (1947) (Jean Cocteau színművéből) 2. Csoda (Il miracolo) (1948) (Ramón del Valle-Inclán elbeszélése nyomán). ● A filmet ebben a formában a Cocteau darabbal kapcsolatos jogi problémák miatt nem sokat vetítették. A második részt 1950-ben leválasztották, és két másik rövidfilmmel együtt egy új antológia, a The Ways of Love részeként kezdték el forgalmazni. ● Az eredeti filmet feliratos formában 1989-ben Rossellini életmű sorozat keretében játszotta az Örökmozgó (Mátra mozi) (forr.: Magyar Nemzet, 1989. november 22., 11. old.) ● A MTV 2 csatornája pedig 1991-ben tűzte műsorára szintén egy Rossellini-sorozat keretében, feliratos formában. (forr.: Népszabadság, 1991. október 3., 13. old.) Három rövidfilmből álló antológia. Részei: 1. A Day in the Country (Partie de Campagne, Jean Renoir, 1936), 2. Jofroi (Marcel Pagnol, 1934), 3. The Miracle (Il miracolo, Roberto Rossellini, 1948) ● Anna Magnani a harmadik részben látható. ● Amerikai katolikus szervezetek tiltakozása miatt az Il miracolo játszását az Egyesült Államokban előbb betiltották, majd 1952-ben engedélyezték. Az első szinkronos magyar változat a Magyar Televízió számára készült 1981-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: ● A művet először 1983-ban, a Magyar Televízió Visconti-sorozatának keretében vetítették Magyarországon (forr.: Fejér Megyei Hírlap, 1983. május 5., 5. old.) Az IMDb Vörösingesek – Anita Garibaldi címen hivatkozik rá. Külön-külön valóban forgalmazták mindkét címen a nagyvilágban, de magyarországi előadásának a mozi- és tévéműsorokban nincs nyoma.
Az első magyar változat (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1967-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: A filmet az MTV 1968-ban mutatta be. (forr.: Tükör, 1968. március 12.) "Az öt epizódból álló film első részében színésznői karrierről álmodozó lányok a következő négy részben pedig a korszak nagy sztárjai láthatók." (Kurir) A Luchino Visconti által rendezett ötödik rész szól Anna Magnaninról. ● A film 1998-ban szerepelt a Duna Televízió műsorán. (forr: Kurir - reggeli kiadás 1998. március 11., 20. old.) A film Magyarországon nem került bemutatásra. Mivel azonban az alapjául szolgáló Tennessee Williams színdarabot a színházak már a ’60-as évektől Tetovált rózsa címen játsszák, a sajtó, a tévéműsorok és az IMDb is többnyire ezzel a címmel hivatkozik a filmre. ● Serafina Delle Rose szerepe Anna Magnani legtöbb elismerést hozott alakítása: 1955: Oscar, az Amerikai- és a New Yorki Filmkritikusok díja, 1956: Golden Globe, 1957: BAFTA-díj ● A Tetovált rózsa IMDb adatlapja A filmben megjelennek a Teresa Venerdì 1941-es felvételei, Magnani ezeken szerepel.
A sajtóban előfordul Letizia nővér címmel is.
Bár a film Magyarországon nem került bemutatásra, a szakirodalomban, és a sajtóban Vad a szél címen is hivatkoznak rá.
A filmet 2005-ben tűzte műsorára a Filmmúzeum tévécsatorna. (forr.: Népszava Műsormagazin, 2005. július 20. 19. old.)
Az első magyar változat (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1976-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: A filmet az MTV 1977-ben tűzte műsorára. A filmet 1965 nyarán vetítették először a mozik Magyarországon. (forr.: Hétfői Hírek 1965. június 21.) ● Az első magyar szinkronváltozat a Magyar Televízió számára készült 1980-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: Hat epizódból álló szkeccsfilm. Magnani az ötödik (La famiglia) történetben látható. ● Az első magyar változat (szinkron) a MOKÉP számára készült 1968-ban a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: A filmet 1968 februárjától vetítették a mozik Magyarországon. A filmet 1972 novemberétől játszották Magyarországon a mozik. (forr.: Esti Hírlap 1972. november 15.) ● Az első magyar szinkronváltozat a Magyar Televízió számára készült 1977-ben, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: A három epizód különböző történeteket mesél el, melyekben Magnani más-más karaktert alakít. ● A három film magyar változata (szinkron) a Magyar Televízió számára készült 1975–1976-ban, a Pannónia Filmstúdióban. ISzDb: ● A filmeket az MTV mutatta be 1975–1977-ben, különböző időpontokban. A filmet 1977-ben tűzte műsorára a Magyar Televízió. (forr.: Népszabadság 1977. március 11., 9. old.)
A filmet 1973 őszétől játszották a mozik Magyarországon, feliratos formában. (forr.: Film Színház Muzsika 1973. szeptember 29., 30. old.) ● Szintén felirattal adta 2002-től kezdve többször is a Duna-, majd az MTV. (forr.: Fejér Megyei Hírlap 2002. június 02., 17. old.) ● Magyar szinkront a Zone Stúdió készített a filmhez. Ebben a formában az MGM csatorna vetítette 2007-ben ISzDb:
