Román Királyság
történelmi ország (1881–1947) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881. május 10. és 1947. december 30. között. Az ország az Orosz Birodalom segítségével vívta ki önállóságát a román függetlenségi háborúban 1877–1878-ban. A királyságot 1881. március 13-án hirdették ki, az ország első királya pedig I. Károly lett. Az állam utolsó királya I. Mihály volt 1947. december 30-ig, amikor a Szovjetunió által hatalomra segített román kommunisták megszüntették a királyság intézményét.
Román Királyság | |||||||||
Regatul României 1881. május 10. – 1947. december 30. | |||||||||
| |||||||||
A Román Királyság 1914 elején | |||||||||
Mottó: Nihil Sine Deo (Isten nélkül semmi sincs) Nemzeti himnusz: Trăiască Regele | |||||||||
Általános adatok | |||||||||
Fővárosa | Bukarest | ||||||||
Hivatalos nyelvek | román | ||||||||
Vallás | ortodox keresztény | ||||||||
Államvallás | ortodox keresztény | ||||||||
Pénznem | román lej | ||||||||
Kormányzat | |||||||||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||||||||
Uralkodó | I. Károly (1881–1914) I. Ferdinánd (1914–1927) I. Mihály (1927–1930) II. Károly (1930–1940) I. Mihály (1940–1947) | ||||||||
Dinasztia | Hohenzollern-Sigmaringen-ház | ||||||||
| |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Román Királyság témájú médiaállományokat. |
Az ország részt vett a második Balkán-háborúban, ahol Bulgária legyőzése után megszerezte Dobrudzsa területét. Románia 1916. augusztus 27-én lépett be az első világháborúba, miután az antant tíz nappal korábban neki ígérte a Tisza vonaláig tartó területet. Az osztrák-magyar és német csapatok azonban hamarosan kiverték a román sereget Erdélyből, és a kormány Moldvába volt kénytelen menekülni miután Bukarest elesett. A románok végül különbékét kértek, ám a világháború végén ismét hadat üzentek. A Román Királyság a trianoni békeszerződésben megkapta Erdélyt és Partiumot, valamint nemsokára megszerezte Besszarábiát és Bukovinát is. Az ország ezután a kisantant egyik alapító tagja lett.
A második világháborúba való belépése előtt a második bécsi döntés eredményeképpen Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, ezen kívül pedig Bulgária visszaszerezte Dobrudzsa déli részét, a Szovjetunió pedig megszállta Besszarábiát. Az ország 1941-ben lépett be a világháborúba a tengelyhatalmak oldalán Ion Antonescu marsall vezetése alatt. I. Mihály a közeledő szovjet csapatok miatt 1944-ben puccsal megdöntötte a marsall uralmát és a szövetségesekhez állt. A háború vége után Észak-Erdély ismét az állam része lett. A szovjet megszállás azonban elősegítette a kommunista hatalomátvételt, és 1947. december 30-án a Román Királyság megszűnt létezni.