Tengelyhatalmak

A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák. Az elnevezést elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, a náci Németországra, a fasiszta Olaszországra és a birodalmi Japánra használják, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták nevezni a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. Az elnevezés onnan ered, hogy Benito Mussolini 1936. november 1-jén a következő szavakkal hozta nyilvánosságra a néhány nappal korábban megkötött német–olasz egyezményt: „a Berlin–Róma-ív nem választóvonal, hanem tengely”, amely köré Európa többi állama csoportosul.

Nem tévesztendő össze a következővel: Központi hatalmak.

Tengelyhatalmak
Benito Mussolini és Adolf Hitler 1937-ben
A Tengelyhatalmak (fekete) és az általuk megszállt területek (sötétszürke) Európában
Alapítva	1936
Megszűnt	1945
Típus	katonai szövetség
Tagság	Harmadik Birodalom Japán Birodalom Olasz Királyság Magyar Királyság Román Királyság Bolgár Cárság  Finnország Thaiföldi Királyság Német Bábállamok: Független Horvát Állam Első Szlovák Köztársaság Vichy-Franciaország Görög Állam Cseh–Morva Protektorátus Olasz Szociális Köztársaság Nemzeti Megmentés Kormánya Nemzeti Összefogás Kormánya Olasz Bábállamok: Albánia Görög Állam  Monaco
Vezető	Adolf Hitler 1936-1945 Karl Dönitz 1945 Hirohito 1936-1945 Benito Mussolini 1936-1943 Pietro Badoglio 1943-1944 Ivanoe Bonomi 1944-1945 Horthy Miklós 1936-1944 Szálasi Ferenc 1944-1945 II. Károly 1936-1940 I. Mihály 1940-1945 III. Borisz 1936-1943 II. Simeon 1943-1945
Kulcsemberek	Heinrich Himmler Hermann Göring Joseph Goebbels Martin Bormann Rudolf Heß Joachim von Ribbentrop Erich Ludendorff Franz Halder Adolf Eichmann Erwin Rommel Erich Raeder Erich von Manstein Jamamoto Iszoroku Nagumo Csúicsi Tógó Heihacsiró Tódzsó Hideki Giovanni Messe II. Umbertó Italo Balbo III. Viktor Emánuel olasz király Teleki Pál dálnoki Miklós Béla Sónyi Hugó Keresztes-Fischer Lajos Jány Gusztáv Veress Lajos Lakatos Géza László Dezső Ion Antonescu Racho Petrov Plaek Phibunsongkhram
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengelyhatalmak témájú médiaállományokat.

A második világháborúhoz vezető események

0. Lengyel–ukrán háború	1918.	11. 01. - 1919. 07. 18.
1. Versailles-i békeszerződés	1919.
2. Lengyel–szovjet háború	1919.	02. 14. - 1921. 03. 18.
3. Trianoni békeszerződés	1920.
4. Rapallói egyezmény	1920.	november 12.
5. Francia–lengyel katonai szövetség (en)	1921.	február 16.
6. Rigai béke (en)	1921.	március 18.
7. Menetelés Rómába	1922.	október 28 - 29.
8. Korfui összetűzés (olasz-görög) (en)	1923.	aug. - szept.
9. Müncheni sörpuccs	1923.	november 8.
10. A Ruhr-vidék francia–belga megszállása (en)	1923.	- 1925.
11. Libia megszállása - Második olasz–líbiai háború (en)	1923.	- 1932.
12. Mein Kampf (Harcom) megjelenése	1925.
13. Dawes-terv (en)	1924.
14. Locarnói egyezmény	1925.	december 01.
15. Young-terv (en)	1929.
16. Nagy gazdasági világválság	1929.	október 24. – 1941.
17. Mandzsúria japán lerohanása (en)	1931.	09. 18. - 1932. 02. 26.
18. Mandzsukuo megszállása	1931	– 1942.
19. Sanghaj-i január 28-i összetűzés (en)	1932.	01. 28. – 03. 03.
20. Szovjet–lengyel megnemtámadási egyezmény	1932.	július 25.
21. Genfi leszerelési világértekezlet (en)	1932.	02.02. - 1934.06.11.
22. Első hopeji hadjárat/A nagy fal védelme (en)	1933.	01.01 - 05.31.
23. Belső-mongóliai hadjárat (en)	1933.	- 1936.
24. Hitler lesz a kormányfő és az államfő is egyben	1933.	- 1934.
25. A tanggui fegyverszünet (en)	1933.	május 31.
26. Németország újrafelfegyverzése elindul (en)	1933.	július 12.
27. Olasz–szovjet egyezmény (en)	1933.	szeptember 2.
28. Belső-mongóliai hadjárat (en)	1933.	ápr.- 1936. dec.
29. Németország elhagyta a leszerelési értekezletet (en)	1933.	október 14.
30. Németország kilép a Nemzetek Szövetségéből (en)	1933.	okt. 19. - nov. 12.
31. Német–lengyel megnemtámadási egyezmény	1934.	január 26.
32. A Saar-vidéki népszavazás/visszatérés Németországhoz	1935.	január 13.
33. Kötelező sorozás kezdődik Németországban újra (en)	1935.	március 16.
34. Francia–szovjet segítségnyújtási szerződés (en)	1935.	május 2.
35. Szovjet–csehszlovák segítségnyújtási szerződés (en)	1935.	május 16.
36. He-Umezu egyezmény (en)	1935.	06. 10. - 1937. 07. 07.
37. Angol–német tengerészeti egyezmény (en)	1935.	június 18.
38. December 9-i megmozdulások Pekingben (en)	1935.	december 9.
39. Második olasz–etióp háború (abesszíniai háború)	1935.	10. 3.- 1937. 02. 19.
40. A Rajna-vidéki bevonulás (en)	1936.	március 7.
41. Spanyol polgárháború kezdete	1936.	júl. 17. - 1939. ápr. 1.
42. A Berlin–Róma-tengely (német–olasz egyezmény)	1936.	október 27.
43. Antikomintern paktum	1936.	november 25.
44. Suiyuan hadjárat (en)	1936.	október - november
45. Hsziani válság (en)	1936.	december 12-26.
46. Második kínai–japán háború	1937.	- 1945.
47. A USS Panay-incidens (en)	1937.	december 12.
48. Ausztria bekebelezése (Anschluss)	1938.	március 12.
49. Májusi válság (német–cseh határ) (en)	1938.	május 19 - 23.
50. Haszan-tavi csata/Csangkufengi összecsapás	1938.	júl. 29. - aug. 11.
51. Német–csehszlovák kisháború (Ordnersgruppe) (en)	1938.	szeptember 16 - 17.
52. Müncheni egyezmény	1938.	szeptember 29.
53. A Szudéta-vidék Birodalomhoz csatolása (en)	1938.	október 01 - 10.
54. Első bécsi döntés	1938.	november 02.
55. A Szlovák Köztársaság kikiáltása	1939.	március 14.
56. Csehszlovákia német megszállása (en)	1939.	március 15.
57. Litvánia náci megfenyegetése, Memel elcsatolása (en)	1939.	március 20 - 22.
58. Magyar–szlovák kis háború	1939.	március 23 - 31.
59. A spanyol polgárháború végső hadműveletei (en)	1939.	március 26. - április 1.
60. Danzigi válság (en)	1939.	március - augusztus
61. Angol függetlenségi garancia Lengyelországnak (en)	1939.	március 31.
62. Albánia olasz lerohanása (en)	1939.	április 7-12.
63. Szovjet–angol–francia tárgyalások Moszkvában (en)	1939.	ápr. 15.- aug. 21.
64. Német–olasz barátsági és katonai szerződés	1939.	május
65. Halhín-goli csata	1939.	május - szeptember
66. Molotov–Ribbentrop szerződés	1939.	augusztus 23.
67. Lengyelország német lerohanása	1939.	szept. 1. - okt. 6.

A szövetségi rendszer kialakulásának első lépése az 1936. október 27-én megkötött német–olasz egyezmény, amely voltaképpen a két ország külpolitikájának összehangolásáról és gazdasági érdekterületeinek felosztásáról szólt.

A német–japán együttműködés első lépése az 1936. november 25-én aláírt antikomintern paktum volt, amely kezdetben a Szovjetunió ellen irányult, később azonban inkább a nyugati hatalmak elleni szövetséggé vált. 1937. november 6-án a paktumhoz csatlakozott Olaszország is.

A szövetségi rendszer kialakulásának következő lépése az acélpaktum néven ismert szerződés volt, amelyet 1939. május 21-én kötött Németország és Olaszország. Az acélpaktum már katonai szövetséget jelentett, amely támadó háború esetére is együttműködést írt elő a két ország számára.

A három tengely-nagyhatalom szövetségét rögzítette az 1940. szeptember 27-én aláírt háromhatalmi egyezmény, amelyben Japán lényegében elfogadta Németország és Olaszország vezető szerepét Európában, míg ez utóbbiak Japánét a távol-keleti térségben. Az egyezmény segítségnyújtási kötelezettséget írt elő aláíróinak arra az esetre, ha a háborúban az egyezmény megkötésének idején még részt nem vevő ország a szerződő felek bármelyikét megtámadja.

A tengely további résztvevői később kétoldalú szerződéssel csatlakoztak az egyezményhez. Így tett 1940. november 20-án Magyarország, 1940. november 23-án Románia, 1940. november 24-én Szlovákia, 1941. március 1-jén Bulgária, 1941. március 25-én Jugoszlávia, 1941. június 27-én pedig Horvátország.

A tengely-nagyhatalmak között a háború során tényleges stratégiai egyeztetés nem volt, a hatalmak előre nem egyeztetett lépéseikkel sokszor egymás érdekeit keresztezték. Így például az 1939. évi német–szovjet szerződéseket akkor kötötte Németország, amikor Japán és a Szovjetunió között hadüzenet nélküli háború folyt a Távol-Keleten (a halhín-goli csata). Németország akkor indította meg az európai háborút, amikor Olaszország még nem volt felkészülve, Olaszország 1940-ben viszont Németország tudta nélkül kezdett bele a balkáni háborúba, amikor a Szovjetunió ellen készülő Németországnak éppen békére lett volna szüksége ebben a térségben. Japán az Egyesült Államok elleni 1941. december 7-ei támadása után Németország és Olaszország is hadat üzent az Egyesült Államoknak, azonban a tengelyhatalmak működésüket a későbbiekben sem hangolták össze.

• A második világháború portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap