From Wikipedia, the free encyclopedia
Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva. Önállósággal soha nem rendelkezett, mindig valamely államnak volt a része.
| Bukovina | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Csernyivci | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bukovina témájú médiaállományokat. | |||
Az 5. században avar fennhatóság alatt volt. A 7. századtól szlávok telepednek meg itt. A 9. századtól a 14. század elejéig a Kijevi Rusz, később Kijevi Nagyfejedelemség, illetve ennek jogutódja a Halicsi Fejedelemség fennhatósága alatt állt. (Halicsból ered Galícia, és a Vlagyimir fejedelemség nevéből Lodoméria.)
1349–1384 között északi fele (Halics részeként) a Lengyel királysághoz tartozott, időnként Moldva egészével együtt. A lengyel uralom idején a Moldvai Fejedelemség része volt, 1388-tól déli részén épült ki a moldvai fejedelem székhelye (Szucsáva). 1385–1569 között északi része mikor Moldva, mikor Lengyelország része. 1512-ben a Moldvai Fejedelemség névleg török fennhatóság alá került, vele együtt Bukovina teljes területe is. A török fennhatóság a déli részen 1541-ben szilárdult meg (akkor, amikor Budát is elfoglalta a török), az északi rész a lengyel királyság része lett.
Az 1764-es madéfalvi veszedelem után több ezer székely vándorolt ki Erdélyből Moldovába, és egy részük Bukovinában telepedett le. Ők a bukovinai székelyek.
1764-ben, III. Ágost lengyel király halála után felbomlott a szász-lengyel perszonálunió. 1772-ben történt Lengyelország első felosztása Poroszország, Ausztria és Oroszország között. Ekkor Bukovina északi része (Kelet-Galícia, azaz a "Galíciai és Lodomériai Királyság" részeként) Ausztriához került. 1775-ben az osztrákok és oroszok által vívott törökellenes háború eredményeként Ausztria megszerezte Moldva északi megyéjét (Suceava megye), így alakult ki Bukovina, mint önálló tartomány. 1775-ig az északi részen katonai közigazgatás működött, a résztartomány neve: Kreis Czernowitz volt. 1775-től az immár kiegészült tartomány hivatalos neve: Bukovinai Hercegség (Herzogtum Bukowina) lett. 1849. március 4-étől az Osztrák Császárság koronatartományává (Kronland) alakították.
A lakosság összetétele a sok uralomváltás miatt is vegyes képet mutatott. Délen túlnyomórészt románok, északon főleg ukránok lakták, és lakják ma is.
Az 1910. évi (osztrák) népszámlálás szerint a tartomány lakossága 800 198 fő volt, ebből ruszin és ukrán 38,88%, román 34,38%, osztrák-német 21,24%, lengyel 4,55%, magyar 1,31%, szlovák 0,08%, szlovén 0,02%, olasz 0,02%, és kevés szerb, horvát, török, örmény, cigány.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásakor, 1918. november 28-án a tartományban élő románok kimondták az egyesülést a Román Királysággal. Ekkor a román királyi hadsereg bevonult a tartományba, de az északi rész egy ideig a nacionalista Nyugat-Ukrajnai Köztársasághoz tartozott.
Az 1919. évi saint-germaini békeszerződés a tartományt Romániának adta, és elkezdődött az erőszakos románosítás. 1923–1926 között az összes nemromán iskolát bezárták.
1940 júniusában a Szovjetunió a tartomány északi felét a Molotov–Ribbentrop-paktumon is túlterjeszkedve elfoglalta és a tagköztársaságát képező Ukrajnának adta. Miután a tengelyhatalmak 1941-ben megindították a Szovjetunió elleni háborút, az elvesztett északi rész visszakerült Romániához, de a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések értelmében újból Ukrajna része lett Csernyivci terület néven. Déli része, amely lényegében megegyezik Suceava megyével, maradt Romániánál.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
