Eurovíziós ország From Wikipedia, the free encyclopedia
Franciaország eddig hatvannégy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
Franciaország | |
Adatok | |
Műsorsugárzó | |
Nemzeti döntő | 1957–1959, 1961, 1970, 1973, 1976–1981, 1983–1987, 1999–2000, 2005–2007, 2014, 2018–2019, 2021–2022 |
Belső kiválasztás | 1960, 1962–1969, 1971–1972, 1975, 1988–1998,2001, 2004 2008–2013, 2015–2017, 2020, 2023 |
Részvételek és eredmények | |
Részvételek | 64 |
Első részvétel | 1956 |
Legjobb eredmény | 1. (1958, 1960, 1962, 1969, 1977) |
Legrosszabb eredmény | utolsó (2014) |
Rendezések | Cannes 1959 Cannes 1961 Párizs 1978 |
Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 2169 (7.) |
Külső hivatkozások | |
Honlap | A France Télévisions eurovíziós honlapja Franciaország profilja a eurovision.tv-n |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A francia műsorsugárzó a France Télévisions, amely 1950 óta tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.
Franciaország eddig öt alkalommal, 1958-ban, 1960-ban, 1962-ben, 1969-ben és 1977-ben aratott győzelmet.
Franciaország egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon. A korai években domináltak, 1958-ban, 1960-ban, 1962-ben és 1969-ben is nyerni tudtak. 1977-ben akkor rekordnak számító ötödik alkalommal végeztek az első helyen, azóta viszont egyszer sem. Később Luxemburg, Svédország és az Egyesült Királyság beállította, Írország pedig meg is döntötte a rekordot.
1974 volt az első esztendő, amikor nem vettek részt. A köztársasági elnök, Georges Pompidou halála miatt döntöttek a visszalépés mellett, mindössze néhány nappal a verseny előtt.[1] 1981 után a versenyt addig közvetítő TF1 csatorna visszalépett, a tévé egyik vezetője középszerűnek nevezte a versenyt.[2] A közvélemény nyomására a következő évben visszatértek, de már egy másik műsorsugárzóval. A nyolcvanas években korábbi sikereikhez képest gyengébb eredményeket értek el, majd 1990-ben és 1991-ben voltak legközelebb az újabb győzelemhez, sorozatban kétszer végeztek a második helyen. Valójában 1991-ben holtversenyben az élen végeztek, de a szabályok értelmében Svédországot hirdették ki győztesként. A versenyt 1999 és 2014 között a France 3 közvetítette. A dalfesztivál 2015-től visszakerült a France 2 csatornára.
A telefonos szavazás 1998-as bevezetése óta eredményeik látványosan leromlottak, és azóta csak négyszer tudtak az első tízben végezni. Az utóbbi évek rossz eredményei ellenére az évtizedek óta versenyző országok közül sokáig az egyetlen volt, amely még sosem végzett az utolsó helyen, 2014-ben azonban sikerült nekik, mindössze 2 pontot összegyűjtve. 2015-ben hasonlóan rossz eredményt értek el, huszonötödikek lettek. A 2016-os év változást hozott az eredményeikben, ekkor a hatodik helyezést érték el, majd a 2017-ben tizenkettedikek lettek, egy évvel később tizenharmadikak, 2019-ben pedig tizenhatodikak.
2020-ban Tom Leeb képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A francia műsorsugárzó újabb lehetőséget adott volna az énekesnek az ország képviseletére a következő évben, amit ő visszautasított. 2021-ben így Barbara Pravi képviselte Franciaországot Voilà című dalával. A döntőben 499 ponttal második helyezett lett, utoljára harminc évvel ezelőtt, 1991-ben érték el ugyanezt a helyezést. A siker nem tartott sokáig, ugyanis 2022-ben ismét rossz eredményt értek el, utolsó előttiek lettek. 2023-ban tizenhatodikak lettek.
A 2000-ben bevezetett Négy Nagy státuszának köszönhetően minden évben automatikusan döntősek, és nem kell részt venniük az elődöntőben.
Franciaország eddigi hatvannégy versenydalából ötvenhárom francia nyelvű, egy korzikai nyelvű, egy breton nyelvű, kilenc kevert nyelvű: hat francia és angol, egy francia és kreol, egy francia és korzikai, egy pedig francia és spanyol nyelvű volt.[3]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Franciaország indulóinak francia nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre, majd 1999-ben véglegesen eltörölték. Ők a szabad nyelvhasználat alatt is főleg francia nyelvű dalokkal neveztek. Sőt, amikor 2008-ban egy nagyrészt angol nyelvű dallal neveztek, még a francia parlamentben is felszólaltak a döntés ellen.[4] 2016-os és 2017-es dalaik nagyrészt francia nyelvűek voltak, azonban a refrén angolul hangzott el mindkét dalban.
Franciaországban nem alakult ki hagyományos, minden évben megrendezett nemzeti válogató. A francia induló kilétét vagy nemzeti döntő segítségével, vagy nemzeti döntő nélküli belső kiválasztással döntötték el.
A kezdeti években rendezett nemzeti döntők során egy zsűri választotta ki a francia indulót.[5]
1976 és 1987 között a kihagyott 1982-es verseny kivételével mindig rendeztek nemzeti döntőt. A döntőt elődöntők előzték meg, és a nézők telefonos szavazás segítségével választották ki a nyertest.[6] 1988 és 1998 között minden alkalommal a francia tévé kért fel egy énekest az indulásra. Később 1999-ben és 2000-ben, illetve 2005 és 2007 között rendeztek nemzeti döntőt, ám a rossz eredmények miatt 2007 óta ismét a belső kiválasztás mellett döntöttek.[7]
Év | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Döntő | Pontszám | Elődöntő | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1956 | Mathé Altéry | Le temps perdu | Elveszett idő | Nincs adat | Nem volt elődöntő | ||
Dany Dauberson | Il est là | Ott van ő | |||||
1957 | Paule Desjardins | La belle amour | A szép szerelem | 2. | 17 | ||
1958 | André Claveau | Dors, mon amour | Aludj, szerelmem | 1. | 27 | ||
1959 | Jacques Philippe | Oui, oui, oui, oui | Igen, igen, igen, igen | 3. | 15 | ||
1960 | Jacqueline Boyer | Tom Pillibi | — | 1. | 32 | ||
1961 | Jean Paul Mauric | Printemps, avril carillonne | Tavasz, április csenget | 4. | 13 | ||
1962 | Isabelle Aubret | Un premier amour | Egy első szerelem | 1. | 26 | ||
1963 | Alain Barrière | Elle était si jolie | Olyan szép volt ő | 5. | 25 | ||
1964 | Rachel | Le chant de Mallory | Mallory dala | 4. | 14 | ||
1965 | Guy Mardel | N'avoue jamais | Sose valld be | 3. | 22 | ||
1966 | Dominique Walter | Chez nous | Nálunk | 16. | 1 | ||
1967 | Noelle Cordier | Il doit faire beau là-bas | Ott biztosan szép az idő | 3. | 20 | ||
1968 | Isabelle Aubret | La source | A forrás | 3. | 20 | ||
1969 | Frida Boccara | Un jour, un enfant | Egy nap, egy gyermek | 1. | 18 | ||
1970 | Guy Bonnet | Marie-Blanche | — | 4. | 8 | ||
1971 | Serge Lama | Un jardin sur la terre | Egy kert a Földön | 10. | 82 | ||
1972 | Betty Mars | Comé-comédie | Komé-komédia | 11. | 81 | ||
1973 | Martine Clemenceau | Sans toi | Nélküled | 15. | 65 | ||
1975 | Nicole Rieu | Et bonjour à toi l'artiste | Jó napot neked, művész | 4. | 91 | ||
1976 | Catherine Ferry | Un, deux, trois | Egy, kettő, három | 2. | 147 | ||
1977 | Marie Myriam | L’oiseau et l’enfant | A madár és a gyermek | 1. | 136 | ||
1978 | Joël Prévost | Il y aura toujours des violons | Mindig lesznek hegedűk | 3. | 119 | ||
1979 | Anne-Marie David | Je suis l'enfant-soleil | A nap gyermeke vagyok | 3. | 106 | ||
1980 | Profil | Hé, hé m'sieurs dames | Hé, hé, urak, hölgyek | 11. | 45 | ||
1981 | Jean Gabilou | Humanahum | — | 3. | 125 | ||
1983 | Guy Bonnet | Vivre | Élni | 8. | 56 | ||
1984 | Annick Thoumazeau | Autant d'amoureux que d'étoiles | Annyi szerelmes, ahány csillag | 8. | 61 | ||
1985 | Roger Bens | Femme dans ses rêves aussi | Az álmaiban is nő | 10. | 56 | ||
1986 | Cocktail Chic | Européennes | Európai lányok | 17. | 13 | ||
1987 | Christine Minier | Les mots d'amour n'ont pas de dimanche | A szerelmes szavaknak nincs vasárnapja | 14. | 44 | ||
1988 | Gérard Lenorman | Chanteur de charme | Sanzonénekes | 10. | 64 | ||
1989 | Nathalie Pâque | J'ai volé la vie | Loptam az életet | 8. | 60 | ||
1990 | Joëlle Ursull | White and Black Blues | Fekete-fehér blues | 2. | 132 | ||
1991 | Amina | C'est le dernier qui a parlé qui a raison | Ő az utolsó, aki beszél, akinek igaza van | 2. | 146 | ||
1992 | Kali | Monté la riviè | Felfelé a folyón | 8. | 73 | ||
1993 | Patrick Fiori | Mama Corsica | Mama Korzika | 4. | 121 | ||
1994 | Nina Morato | Je suis un vrai garçon | Egy igazi fiú vagyok | 7. | 74 | ||
1995 | Nathalie Santamaria | Il me donne rendez-vous | Randevúzik velem | 4. | 94 | ||
1996 | Dan Ar Braz & L'Héritage des Celtes | Diwanit bugale | Talán megszületik a gyermek | 19. | 18 | ||
1997 | Fanny | Sentiments songes | Ábrándos érzelmek | 7. | 95 | ||
1998 | Marie-Line | Où aller | Hová menni | 24. | 3 | ||
1999 | Nayah | Je veux donner ma voix | Neked adnám a hangomat | 19. | 14 | ||
2000 | Sofia Mestari | On aura le ciel | Miénk lesz az ég | 23. | 5 | ||
2001 | Natasha St-Pier | Je n'ai que mon âme | Csak a lelkem van | 4. | 142 | ||
2002 | Sandrine François | Il faut du temps (Je me battrai pour ça) | Idő kell (Harcolni fogok érte) | 5. | 104 | ||
2003 | Louisa Baileche | Monts et merveilles | Hegyek és csodák | 18. | 19 | ||
2004 | Jonatan Cerrada | À chaque pas | Minden lépéssel | 15. | 40 | A Négy Nagy tagja | |
2005 | Ortal | Chacun pense à soi | Mindenki magára gondol | 23. | 11 | ||
2006 | Virginie Pouchain | Il était temps | Ideje volt | 22. | 5 | ||
2007 | Les Fatals Picards | L'amour à la française | Szerelem francia módra | 22. | 19 | ||
2008 | Sébastien Tellier | Divine | Isteni | 19. | 47 | ||
2009 | Patricia Kaas | Et s'il fallait le faire | És ha muszáj lenne megtenni | 8. | 107 | ||
2010 | Jessy Matador | Allez! Ola! Olé! | Hajrá! Olá! Ollé! | 12. | 82 | ||
2011 | Amaury Vassili | Sognu | Álom | 15. | 82 | Az Öt Nagy tagja | |
2012 | Anggun | Echo (You and I) | Visszhang (Te és én) | 22. | 21 | ||
2013 | Amandine Bourgeois | L’enfer et moi | A pokol és én | 23. | 14 | ||
2014 | Twin Twin | Moustache | Bajusz | 26. | 2 | ||
2015 | Lisa Angell | N’oubliez pas | Ne felejtsétek el! | 25. | 4 | ||
2016 | Amir | J’ai cherché | Kerestem | 6. | 257 | ||
2017 | Alma | Requiem | Rekviem | 12. | 135 | ||
2018 | Madame Monsieur | Mercy | — | 13. | 173 | ||
2019 | Bilal Hassani | Roi | Király | 16. | 105 | ||
2020 | Tom Leeb | Mon alliée (The Best in Me) | A szövetségesem (A legjobb bennem) | Elmaradt a verseny | |||
2021 | Barbara Pravi | Voilà | Íme | 2. | 499 | ||
2022 | Alvan & Ahez | Fulenn | Szikra | 24. | 17 | ||
2023 | La Zarra | Évidemment | Nyilvánvalóan | 16. | 104 | ||
2024 | Slimane | Mon amour | Szerelmem | 4. | 445 | ||
2025 |
Franciaország a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Franciaország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Franciaország még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Fehéroroszország, Grúzia, Marokkó Montenegró és Szlovákia.
Franciaország még sosem kapott pontot a döntőben Szlovákiától.
Franciaország a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Franciaország még sosem adott pontot az elődöntőben Andorrának.
Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) |
---|---|---|---|
1959 | Franciaország, Cannes | Palais des Festivals | Jacqueline Joubert |
1961 | Franciaország, Cannes | Palais des Festivals | Jacqueline Joubert |
1978 | Franciaország, Párizs | Palais des Congrès | Denise Fabre és Léon Zitrone |
Év | Rendező | Kommentátor | Pontbejelentő |
---|---|---|---|
1956 | Lugano | Michèle Rebel | — |
1957 | Frankfurt am Main | Robert Beauvais | Claude Darget |
1958 | Hilversum | Pierre Tchernia | Armand Lanoux |
1959 | Cannes | Claude Darget | Marianne Lecène |
1960 | London | Pierre Tchernia | Armand Lanoux |
1961 | Cannes | Robert Beauvais | |
1962 | Luxembourg | Pierre Tchernia | André Valmy |
1963 | London | Armand Lanoux | |
1964 | Koppenhága | Robert Beauvais | Jean-Claude Massoulier |
1965 | Nápoly | Pierre Tchernia | |
1966 | Luxembourg | François Deguelt | |
1967 | Bécs | Pierre Tchernia | |
1968 | London | ||
1969 | Madrid | ||
1970 | Amszterdam | ||
1971 | Dublin | Georges de Caunes | — |
1972 | Edinburgh | Pierre Tchernia | |
1973 | Luxembourg | ||
1974 | Brighton | Nem vettek részt | |
1975 | Stockholm | Georges de Caunes | Marc Menant |
1976 | Hága | Jean-Claude Massoulier | |
1977 | London | Georges de Caunes | |
1978 | Párizs | Léon Zitrone és Denise Fabre | Patrice Laffont |
1979 | Jeruzsálem | Marc Menant | Fabienne Égal |
1980 | Hága | Patrick Sabatier | |
1981 | Dublin | Denise Fabre | |
1982 | Harrogate | Andre Torrent | Nem vettek részt |
1983 | München | Léon Zitrone | Nicole André |
1984 | Luxembourg | ||
1985 | Göteborg | Patrice Laffont | Clémentine Célarié |
1986 | Bergen | Patricia Lesieur | |
1987 | Brüsszel | Patrick Simpson-Jones | Lionel Cassan |
1988 | Dublin | Lionel Cassan | Catherine Ceylac |
1989 | Lausanne | Marie-Ange Nardi | |
1990 | Zágráb | Richard Adaridi | Valérie Maurice |
1991 | Róma | Léon Zitrone | Daniela Lumbroso |
1992 | Malmö | Thierry Beccaro | Olivier Minne |
1993 | Millstreet | Patrice Laffont | |
1994 | Dublin | Laurent Romejko | |
1995 | Dublin | Olivier Minne | Thierry Beccaro |
1996 | Oslo | Laurent Broomhead | |
1997 | Dublin | Frédéric Ferrer és Marie Myriam | |
1998 | Birmingham | Chris Mayne és Laura Mayne | Marie Myriam |
1999 | Jeruzsálem | Julien Lepers | |
2000 | Stockholm | ||
2001 | Koppenhága | Marc-Olivier Fogiel és Dave | Corinne Hermès |
2002 | Tallinn | Marie Myriam | |
2003 | Riga | Laurent Ruquier és Isabelle Mergault | Sandrine François |
2004 | Isztambul | Laurent Ruquier és Elsa Fayer | Alex Taylor |
2005 | Kijev | Peggy Olmi (elődöntő) Julien Lepers és Guy Carlier (döntő) | Marie Myriam |
2006 | Athén | Peggy Olmi és Eric Jean-Jean (elődöntő) Michel Drucker és Claudy Siar (döntő) | Sophie Jovillard |
2007 | Helsinki | Peggy Olmi és Yann Renoard (elődöntő) Julien Lepers és Tex (döntő) | Vanessa Dolmen |
2008 | Belgrád | Peggy Olmi és Yann Renoard (elődöntők) Julien Lepers és Jean-Paul Gaultier (döntő) | Cyril Hanouna |
2009 | Moszkva | Peggy Olmi és Yann Renoard (elődöntők) Cyril Hanouna és Julien Courbet (döntő) | Yann Renoard |
2010 | Oslo | Peggy Olmi és Yann Renoard (elődöntők) Cyril Hanouna és Stéphane Bern (döntő) | Audrey Chauveau |
2011 | Düsseldorf | Audrey Chauveau és Bruno Berberes (elődöntők) Laurent Boyer és Catherine Lara (döntő) | Cyril Féraud |
2012 | Baku | Audrey Chauveau és Bruno Berberes (elődöntők) Laurent Boyer és Catherine Lara (döntő) | Amaury Vassili |
2013 | Malmö | Marine Vignes | |
2014 | Koppenhága | Audrey Chauveau és Bruno Berberes (elődöntők) Cyril Féraud és Natasha St-Pier (döntő) | Elodie Suigo |
2015 | Bécs | Mareva Galanter és Jérémy Parayre (elődöntők) Stéphane Bern és Marianne James (döntő) | Virginie Guilhaume |
2016 | Stockholm | Marianne James és Jarry (elődöntők) Stéphane Bern és Marianne James (döntő) | Élodie Gossuin |
2017 | Kijev | Marianne James és Jarry (elődöntők) Stéphane Bern, Marianne James és Amir (döntő) | |
2018 | Lisszabon | Christophe Willem (összes adás) André Manoukian (elődöntők) Stéphane Bern és Alma (döntő) | |
2019 | Tel-Aviv | André Manoukian (összes adás) Sandy Heribert (elődöntők) Stéphane Bern (döntő) | Julia Molkhou |
2021 | Rotterdam | André Manoukian (elődöntők) Stéphane Bern és Laurence Boccolini (döntő) | Carla |
2022 | Torino | Laurence Boccolini (összes adás) Stéphane Bern (döntő) | Élodie Gossuin |
2023 | Liverpool | Anggun és André Manoukian (elődöntők) Laurence Boccolini és Stéphane Bern (döntő) | Anggun |
2024 | Malmö | Nicky Doll (elődöntők) Stéphane Bern és Laurence Boccolini (döntő) | Natasha St-Pier |
2025 | Bázel | — | — |
Kategória | Év | Előadó | Dal | Zeneszerző(k) Szöveg / zene |
Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Helyezés | Pontszám | ||||||
Sajtódíj | 2002 | Sandrine François | Il faut du temps | Patrick Bruel, Marie-Florence Gros / Patrick Bruel, Rick Allison | 5. | 104 | Észtország, Tallinn |
2018 | Madame Monsieur | Mercy | Émilie Satt és Jean-Karl Lucas | 13. | 173 | Portugália, Lisszabon | |
2021 | Barbara Pravi | Voilà | Barbara Pravi, Igit, Lili Poe, Elodie Filleul, Jérémie Arcache | 2. | 499 | Hollandia, Rotterdam | |
Zeneszerzői díj | 2011 | Amaury Vassili | Sognu | Daniel Moyne, Quentin Bachelet / Jean-Pierre Marcellesi, Julie Miller | 15. | 82 | Németország, Düsseldorf |
Művészeti díj | 2021 | Barbara Pravi | Voilà | Barbara Pravi, Igit, Lili Poe, Elodie Filleul, Jérémie Arcache | 2. | 499 | Hollandia, Rotterdam |
Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
---|---|---|---|---|---|---|
Helyezés | Pontszám | |||||
OGAE Song Contest Poll | 2016 | Amir | J’ai cherché | 6. | 257 | Svédország, Stockholm |
Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
---|---|---|---|---|---|---|
Helyezés | Pontszám | |||||
Legjobb női előadó | 2017 | Alma | Requiem | 12. | 135 | Ukrajna, Kijev |
Legjobb együttes | 2018 | Madame Monsieur | Mercy | 13. | 173 | Portugália, Lisszabon |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.