From Wikipedia, the free encyclopedia
A fenil-magnézium-bromid (egyszerűsített képlete C6H5MgBr) magnéziumtartalmú fémorganikus vegyület, a Grignard-reagensek közé tartozik. Alkalmazása olyan gyakori, hogy kereskedelmi forgalomban is kapható dietil-éteres vagy tetrahidrofurános (THF) oldat formájában. Szerves kémiai szintézisekben jellemzően fenilcsoport bevitelére használják.
Fenil-magnézium-bromid | |||
Fenil-magnézium-bromid, OR2 = éter vagy THF | |||
PhMgBr THF adduktum | |||
IUPAC-név | bromido(fenil)magnézium | ||
Más nevek | PMB | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 100-58-3 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C6H5MgBr | ||
Moláris tömeg | 181,31 g mol−1 | ||
Megjelenés | színtelen kristályok | ||
Sűrűség | 1,14 g cm−3 | ||
Oldhatóság (vízben) | hevesen reagál | ||
Lúgosság (pKb) | erős bázis | ||
Veszélyek | |||
MSDS | External MSDS | ||
Főbb veszélyek | gyúlékony | ||
R mondatok | R12 R14 R15 R20 R22 R35 R41 | ||
S mondatok | S16 S26 S30 S33 S36 S37 S39 S43 S45 | ||
Lobbanáspont | −45 °C | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | Fenil-lítium Magnézium-bromid Metil-magnézium-klorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A fenil-magnézium-bromid kereskedelmi forgalomban is kapható dietil-éteres vagy THF-es oldat formájában. Laboratóriumban előállítható brómbenzol és fémmagnézium reakciójával, utóbbit többnyire forgács formájában alkalmazzák. A reakció megindításához kis mennyiségű jód adható a reakcióelegyhez, ami aktiválja a magnéziumot.[1]
A magnézium(II) centrum szolvatálásához jó elektrondonor aprotikus oldószer szükséges, ilyen például az éter vagy THF. Az alkoholok és a víz a fenil-magnézium-bromiddal benzol keletkezése közben reagál. A karbonilcsoportot tartalmazó oldószerek, mint például az aceton és etil-acetát sem kompatibilisek a reagenssel, azzal kémiai reakcióba lépnek.
A fenil-magnézium-bromid képletét általában C6H5MgBr formában adják meg, a molekula szerkezete azonban ennél bonyolultabb. A vegyület mindig adduktumot képez két OR2 ligandummal (melyek az oldószerként használt éter vagy THF molekulái). A Mg körül így tetraéderes elrendeződés alakul ki, és teljesül az oktettszabály is. Az Mg–O távolság 201 és 206 pm, míg az Mg–C és Mg–Br kötéstávolság rendre 220 pm és 244 pm.[2]
A fenil-magnézium-bromid erős nukleofil és erős bázis. Képes elvonni még az alig savas protonokat is, ezért a szubsztráton – ahol szükséges – védőcsoportot kell kialakítani. Gyakran addícionál karbonilvegyületekre, azaz ketonokra és aldehidekre.[1][3] Szén-dioxiddal is reagál, savas feldolgozást követően benzoesav keletkezik.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Phenylmagnesium bromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.