magyar labdarúgócsapat From Wikipedia, the free encyclopedia
A Diósgyőri VTK (alapításkori név: Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, később Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre, ma DVTK, avagy Diósgyőri VTK)[1] egy több sportág bajnokságában csapatot, versenyzőket indító sportklub Miskolcon. Az egykori sokszakosztályos egyesület az 1990-es évek elején szétesett, a 2000-es évektől épült újjá. A klub színeiben többek között férfi és női labdarúgók (DVTK), női kosárlabdázók (Aluinvent DVTK Miskolc), jégkorongozók (DVTK Jegesmedvék), sakkozók (DVTK-EMSE), asztaliteniszezők (DVTK-Volán), E sportolók (DVTK ESPORT), valamint birkózók (DVTK-MVSI) szerepelnek.
Diósgyőri Vasgyári Testgyakorló Köre | ||||
DVTK | ||||
Csapatadatok | ||||
Teljes csapatnév | Diósgyőri VTK | |||
Mottó | "Együtt vagyunk, győzni fogunk!" | |||
Székhely | Miskolc, Magyarország | |||
Alapítva | 1910. február 6. | |||
Klubszínek | piros-fehér | |||
Stadion | DVTK-stadion, 14 998 fő | |||
Vezetőedző | Vladimir Radenković | |||
Bajnokság | NB I | |||
Nemzeti sikerek | ||||
Kupagyőztes | 2 alkalommal | |||
Ligakupa-győztes | 1 alkalommal | |||
Statisztika | ||||
Legtöbb mérkőzés | Oláh Ferenc (468) | |||
Legtöbb gól | Dobó Zoltán (100) | |||
Csapatmezek | ||||
Jelenlegi szezon | ||||
2023–2024-es szezon | ||||
Hivatalos honlap | ||||
Diósgyőri Vasgyári Testgyakorló Köre honlapja | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Diósgyőri Vasgyári Testgyakorló Köre témájú médiaállományokat. |
Az egyik legismertebb magyar élvonalban szereplő labdarúgócsapat. A sportegyesületet 1910-ben eredetileg a Diósgyőri Vasgyárban dolgozó fiatalok hozták létre, ami csak a későbbiekben vált profi csapattá. 1940-ben szerepelt először a legfelsőbb osztályban, míg egyik fénykorát az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején élte a csapat. Ekkor kétszer megnyerte a Magyar Kupát, és bronzérmes lett az NB I-ben. A Diósgyőr híres a fanatikus szurkolóiról, hazai mérkőzésein még az 1990-es–2000-es években sem volt ritka a 8000–10 000 fős nézőszám, amivel Magyarország egyik legkedveltebb csapatának számít.
A klub az évek során sokat változott a tulajdonosok váltakozása, majd átmeneti megszűnése miatt. Története során új szakosztályok jelentek meg a klubban, de a rendszerváltás után ezek különváltak. A futballcsapat a kilencvenes években a Diósgyőri Football Club nevet viselte, és csak később, a klub újraindítása után vette fel újra a DVTK nevet.
Az első, Angliából származó futball-labda ajándékként került Diósgyőr-Vasgyárba, melyet a Magyar Királyi Vas-, Acél- és Gépgyár mintaasztalosa, Petőfi Sándor a fiának szánt. A gyermekek azonban nem sokáig élvezhették a játék örömét, mert a labda hamar tönkrement. Mivel a játékszer pótlása elmaradt, így a játék – melyet hamar megkedveltek – egy időre feledésbe merült.[2]
1909. szeptember 19-én a miskolci sajtó a következő beszámolóval jelentkezett a miskolci labdarúgók egri vendégszereplése kapcsán: „Vasárnap délután volt a futballmérkőzés az ETE (Egri Torna Egyesület) és a miskolczi tornaegyesület (Diósgyőr – Miskolczi Rambellerek) tagjai között az Érsekkert mögötti térségen. A közönség arról győződött meg, hogy az egriek csapata már igen jól képzett, gyakorlott csapat, a diósgyőrieké kezdő játékos csapat. Erre vall, hogy az első félórában 0:3, a másodikban 0:8 volt az eredmény az egriek javára.”[3]
A mérkőzés után két hónappal Vanger Vilmos[4] elemi iskolai tanító és egy öt tagból álló bizottság kérelemmel fordult a helyi vasgyár igazgatójához egy labdarúgó-egyesület létrehozásának céljából. A példát a Miskolci Sportegyesület, a Diósgyőri Ifjúsági Kör és a Diósgyőr-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság szolgáltatta, mely alapján Vangerék egy „szabályszerűen működő sportegyesület megalapítását határozzák el”. Az egyesület alapító gyűlésére 1910. február 6-án került sor a Vasgyár munkáséttermében. A gyűlés határozata alapján a klub Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) néven alakult meg. A vezető tisztségek a következő személyek között oszlottak meg: Vanger Vilmos az elnöki, Ihring Antal és Waisz Árpád az alelnöki, Erdélyi Andor a titkári, Hamza István a pénztárosi, Sárossy Lajos az intézői, Sebestyén Antal az ellenőri, Molnár Gyula az edzői, Rozlozsnik József a kellékesi feladatokat látta el.[3]
1910. május 1-jén a DVTK a Miskolci Sportegyesülettel játszott gyakorló mérkőzést. Erről a következő jelent meg a korabeli sajtóban: „A vasgyári csapat színe piros-fehér. Mintegy két éve már, hogy a vasgyárban komoly gondolkodású iparos ifjú szövetkezett, s a maguk gyönyörűségére elkezdték az általánosan kedvelt labdarúgó játékot művelni. (…) Saját jószántukból, önerejükből, a kezdet sok nehézségeit és akadályát leküzdve, egy 70 tagból álló egyesületet képesek megalkotni, a léha mulatozások helyett szabad idejükben a sport nemes szórakozásában lelik ambíciójukat”.[3]
A csapat első kapusa Révai Károly volt, a kulcsjátékosok pedig Posteiner Árpád, Ferenczi Sándor, Zeltner Hanzli, Wrbata Ferenc és a három Bova fiú voltak. A DVTK alapszabályának belügyminisztériumi jóváhagyására 1910-ben került sor, 1912-ben pedig a csapat már bajnoki mérkőzésen is részt vett. 1912. május 16-án került sor a Miskolci AK–Diósgyőr-Vasgyári TK barátságos mérkőzésre, mely a miskolci csapat fölényes győzelmét hozta. A mérkőzés végeredménye 11:0 lett. A Miskolczi Újság tudósítója így számolt be az összecsapásról: „A mérkőzés kezdetén óriási zápor tette csúszóssá a pályát, mely körülmény a labdatechnikát erősen befolyásolta. A játék egész menete alatt a MAK fölényesen erős tempót diktált, sőt az erős iramot a játék végéig bírta. A II. félidőben a DVTK részéről erőszakosság lép föl, ami két játékos kiállítását eredményezi.”[2][3]
1916-ban és 1918-ban a klub megnyerte az észak-magyarországi kerületi bajnokság bajnoki címét. A DVTK 1920-ban már elmondhatta magáról, hogy megmérkőzött a korszak összes első osztályú csapatával. A diósgyőriek a magyar bajnokság első osztályában először az 1940–41-es idényben szerepeltek DiMÁVAG néven, és újoncként a 6. helyet sikerült elérniük.[3]
Diósgyőr csapata 1940. augusztus 25-én szerepelt először a magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában. Ellenfele az élvonalbeli tapasztalatokkal már rendelkező Csepel volt. A találkozó a vendég Csepel sikerét hozta (DiMÁVAG – WMFC Csepel: 3:4). A DVTK első találatát Fazekas szerezte a tizedik percben. A Diósgyőr első élvonalbeli mérkőzésen részt vevő csapatának összeállítása a következő volt: Lukács – Solt II, Felföldi, Bohus, Turán, Barta, Füzér, Berecz 1, Fazekas 1, Barna 1, Magyar.
A csapat első győzelmére az ötödik fordulóig kellett várni. A DVTK a Szolnoki MÁV elleni mérkőzést magabiztos nyerte 6:3 arányban, majd a szezon során sikerült legyőzniük az akkor világhírű Ferencvárost is Budapesten.
A diósgyőri csapat történetében az első válogatottságot elérő játékos Berecz István volt. A korabeli diósgyőri válogatott játékosok között találhatjuk Dudás Zoltánt is, aki 1955-ben az Aranycsapat védelmében játszott a Csehszlovákia elleni, 3:1-es magyar győzelemmel végződő mérkőzésen. 1958-ban Szigeti Oszkár (a Werner–Szigeti–Paulás hátvédhármas tagja, amelyet ma is a legjobb védelemként tartanak számon a szurkolók) válogatottként szerepelt a 2:0-ra végződött Magyarország–Jugoszlávia mérkőzésen. Solymosi Ernő válogatottbeli pályafutása is a DVTK-ban indult, majd az Újpesthez került. Solymosi a válogatottban hatalmas lövőerejével tűnt ki. 1960 és 1968 között 38 válogatott mérkőzésen vett részt és 7 gólt szerzett. 1960-ban Rómában tagja volt az olimpiai bronzérmes csapatnak. 1962-ben a Chilében megrendezett világbajnokságon ötödik, 1964-ben pedig a Spanyolországban lebonyolított Európa-bajnokságon harmadik helyet ért el a magyar válogatottal. A szurkolók szemében legendássá vált Werner–Szigeti–Paulás hátvédhármas 1957. szeptember 8-án szerepelt először együtt. Szigeti Oszkár 1953. március 15-én, Paulás Tibor 1956. május 2-án, Werner Gyula pedig 1957. augusztus 25-én szerepelt először a DVTK-ban.[2][5][6][7][8][9][10][11]
Az 1957–58-as bajnoki szezonban került sor a DVTK 300-adik élvonalbeli mérkőzésére a Csepel ellen, és a csapat a Tatabánya ellen szerezte meg az ötszázadik élvonalbeli találatát. Ezt a mérkőzés tudósítója a következőképpen kommentálta: „Paulás hozza fel a labdát, Ivánhoz játszik, a jobbszélső nagy lendülettel elfut, s a tisztán álló Papp mintegy hat méterről okosan, belsővel a kapu jobb oldalába helyezi a labdát. 3:1”.
A következő években tovább folytatódtak a DVTK sikerei. Sor került a klub századik élvonalbeli győzelmére, és az 1959–60-as szezonban első alkalommal lett a legjobb vidéki csapat (4. helyezés). Az elért eredmény értékét emeli, hogy a szocializmusban a vidéki csapatoknak nehéz dolguk volt a favorizált budapesti klubokkal szemben. Emellett először került sor városi derbire is, mivel először játszott egyszerre két miskolci klub a magyar bajnokság első osztályában. 1968-ban került sor az 500-adik mérkőzésre az élvonalban, és ekkor szerződött a csapathoz a legendássá vált Veréb György kapus. Ebben az időszakban alakult ki az a sikeres diósgyőri csapat, amely nemzetközi porondon is megmérethette tudását. A közép-európai kupában a DVTK olyan csapatokkal mérkőzött meg, mint a Palermo, a Crvena Zvezda, a Lokomotív Kassa és a Čelik együttese.[2][12]
Az 1974 és 1984 közötti időszak elhozta a klub történetének legsikeresebb időszakát. Ehhez számos labdarúgó hozzájárult. Néhányan közülük: Veréb, Tatár, Salamon, Oláh, Borostyán, Fekete, Fükő, Magyar, Váradi és Teodoru. Az ő teljesítményüknek köszönhetően beszélhetünk „diósgyőri aranycsapatról”.[2]
Az 1976–77-es szezonban a DVTK nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt a bajnokságban, mivel a csapat 34 bajnoki mérkőzésen csak 32 pontot ért el, ami a 10. hely megszerzésére volt elegendő. A Magyar Kupában viszont a csapatnak a klub történetében először sikerült a kupát elhódítania.[2]
Szabó Géza edző a következőket nyilatkozta: „A legjobb nyolc közé akartunk eredetileg eljutni. A Videotonnal, az Olajbányásszal és a MÁV DAC-cal kerültünk egy csoportba a 16 között. Idegenben legyőztük az NB II-es csapatokat, ami nem volt könnyű feladat, mert a Videoton nem bírt velük. A négyes döntőben esélytelenek voltunk a három nagycsapattal szemben. Ez határtalanul megnyugtatott bennünket. Elhatároztuk, hogy megnehezítjük a Ferencváros, a Vasas és az Újpesti Dózsa sorsát. Nem gondoltuk, hogy elsők leszünk, hanem azt, hogy esetleg valamelyiküket legyőzzük, s azzal tesszük le névjegyünket. A döntő azonban várakozáson felül jól sikerült. Ehhez egy kissé vissza kell kanyarodnom, oda, amikor a válogatottunk a görögökkel emlékezetes mérkőzését vívta. Mi, Diósgyőrben akkor úgy láttuk, csapatunk egy kicsit visszaesett a bajnoki küzdelmekben. Ezért megnöveltük az edzésmunkát, s ez a későbbiekben jótékonyan éreztette hatását. Végig bírtuk a bajnoki hajrát, amikor szerdán és szombaton is pályára kellett lépnünk. Jó erőben érkeztünk az MNK négyes döntőjéhez is. Az Újpesti Dózsa felett aratott győzelmünk az önbizalmunkat is erősítette. Bár ezután vesztettünk a Ferencváros ellen, úgy gondoltuk, hogy semleges pályán van esélyünk a Vasas ellen. A döntő mérkőzésen elsősorban akarásunkkal múltuk felül a nem sokkal korábban bajnoki címet szerzett piros-kék csapatot.”[2][13]
A kupagyőztes csapat névsora a következő volt: Fekete László, Feledi László, Görgei János, Hajas Imre, Kerekes János, Kutasi László, Oláh Ferenc, Salamon József, Szabó László, Szalai István, Szántó Gábor, Tatár György, Teodoru Borisz, Váradi Ottó, Veréb György.[13]
A diósgyőri együttes ezt követően megismételte korábbi teljesítményét, és 1980-ban ismét diadalmaskodott a magyar kupában, sőt 1981-ben is bejutott a döntőbe, ekkor azonban „csak” az ezüstérmet szerezte meg. Az 1978–79-es szezonban megszületett a csapat ezredik élvonalbeli találata, sor került a 800-adik NB I-es mérkőzésére, és megszerezte a bajnoki bronzérmet. A DVTK 25–30 ezres nézőszámmal büszkélkedhetett, és a magyar labdarúgás egyik meghatározó csapata volt. A bronzérmes csapat leggyakoribb összeállítása a következő volt: Veréb – Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi – Oláh, Tatár, Görgei – Borostyán, Fükő, Magyar, Fekete.[2]
A két magyarkupa-győzelem közötti időszakban a kezdő 11 szinte minden tagja rendelkezett valamilyen válogatottsággal. Előfordult, hogy az olimpiai válogatottban csak 2–3 „idegen” labdarúgó szerepelt. Az 1979 novemberében játszott mérkőzéseken 8–9 játékos volt az olimpiai válogatott tagja. Ugyanakkor többen közülük egyben az „A” válogatott keretének a tagjai is voltak.[14] 1979. szeptember 12-én a Csehszlovákia (2–1), szeptember 26-án az Ausztria (1–3) és október 17-én a Finnország (3–1) elleni válogatott mérkőzéseken a nemzeti csapatban öt diósgyőri játékos is szerepelt egy időben, név szerint: Szántó, Salamon, Kutasi, Tatár és Borostyán.[15]
Az aranykor után a csapat hét éven keresztül a másodosztályban szerepelt, ami után ugyan ismét feljutott az élvonalba, de ezt újbóli kiesés követte. A DVTK 1991-ben Palicskó Tibor vezetőedző segítségével jutott fel újra az élvonalba, de a csapat csak két évet töltött az NB I-ben. Mindkét alkalommal a tabella alján fejezte be a szezont, és osztályozó-mérkőzés lejátszására kényszerült. Először még sikerült a bennmaradás, de az 1992–93-as szezonban a csapat ismét kiesett az első osztályból. A csapat helyzetének stabilizálása Tornyi Barnabás nevéhez fűződik, aki 1996-ban vette át újból a vezetőedzői teendőket. Egy év múlva az élvonalba juttatta a csapatot, ahol a diósgyőri együttes újoncként a 8. helyen végzett. A kilencvenes években ez volt a klub legsikeresebb szezonja, melynek során a legendás Veréb György kapus 49 évesen befejezte labdarúgó pályafutását. A klubjához hűséges Veréb kapus 802 mérkőzésen szerepelt a diósgyőri csapat színeiben.[2][3][16]
Veréb utolsó szereplésére az 1998-as DFC–Videoton szezonzáró mérkőzésen került sor, amelyre a 49 éves labdarúgó sérülések miatt reaktiválta magát. Az összecsapást az teszi különösen emlékezetessé, hogy a Veréb kapust váltó Dávidot kiállították, így a csapat kapus nélkül maradt. Ekkor az egyik gólszerző, Kiser László állt a kapuba, és sikerült a mérkőzést kapott gól nélkül befejeznie, amelyen még büntetőt is hárított. Még ebben az évben – 18 év után – a csapat újra kijutott az európai kupaporondra, és következett az Intertotó-kupa-menetelés a máig emlegetett Kulcsár–Egressy csatárduóval és a középpályás Kiser Lászlóval. A második élvonalbeli szezonban egy fantasztikus őszi menetelés következett, melynek során a csapat legyőzte idegenben többek között az Újpestet és a Ferencvárost. Az 1990-es évek általános jellemzője, hogy nem volt tőke a labdarúgásban, és ez a Diósgyőrt is érintette. Pénz nélkül próbáltak sikeres csapatot építeni, amibe belerokkant az egyesület. A focisták egy része ugyan nem volt klasszis labdarúgó, edzőjük mégis el tudta velük hitetni, hogy képesek nyerni, és így is lett. 2000 telén azonban a focisták nagy része eligazolt a klubtól, így már az is meglepetést keltett, hogy be tudták fejezni a szezont. Az évad végén a labdarúgóklub megszűnt.[2][17][18][19]
A DVTK története során számos egyéb szakosztállyal rendelkezett, így a klub sokáig nem kizárólag a futballt jelentette az Avas-alján. A birkózó, kosárlabda, súlyemelő, atléta, vívó, gyalogló, tájfutó szakosztályok ugyanúgy nagy szerepet játszottak az 1910-ben alapított egyesület életében, amelyek – a DFC labdarúgóihoz hasonlóan – önállósultak az 1990-es évek elején. A rendszerváltás után a következő szakosztályok váltak ki a klubból (ezek egy része később újra a DVTK-család része lett:[2]
2020-ban, a DVTK alapításának 110. évében a klub a következő sportágakkal rendelkezik: labdarúgás, kosárlabda, jégkorong, röplabda, birkózás, asztalitenisz, short track, műkorcsolya, kerékpár, triatlon, atlétika, kajak-kenu, cselgáncs, muaythai, erőemelés, darts, sakk, e-sport.[27]
A klub megszűnése után a szurkolók maguk vették kezükbe a kezdeményezést, és maguk alapították meg az új DVTK-t. Az első szezont a klub a hetedosztályban kezdte, de a Borsod Volán SE-vel történő egyesülés után az NB II-ben folytatták az idényt. Később a csapat egyesült a Bőcsi csapattal, amiben segítségükre volt az önkormányzat és még számos más támogató is. Így kerültek egy osztállyal feljebb a diósgyőriek. Később még a Monor labdarúgócsapata is Miskolcra költözött, majd az összefogás eredményeként a csapat jó pár év kihagyás után, 2004 májusában visszajutott a magyar labdarúgás élvonalba. Ez sem ment könnyen, hiszen hiába harcolta ki a feljutást a Diósgyőr, nem kapott licencet, így ismét változott a klub, amikor Miskolcra költözött a régi siófoki focicsapatot működtető társaság.[28] 2004 nyarán a hosszas huzavona miatt egyszerre két csapat is edzett a pályán (a Détári-féle régi és a Kiprich által edzett „balatoni” DVTK).[29][30] Végül a két csapatból Kiprich vezetésével raktak össze egyet.[31] Még az évad közben váltás történt a tulajdonosok között és a kispadon is, a szezon végéig Gálhidi György lett az edző.[32][33]
A 2005–2006-os szezon negyedénél ismét edzőt cseréltek Diósgyőrben: Zoran Kuntics lett a befutó, de mivel nem volt meg a megfelelő képesítése, Pajkos Jánossal együtt irányították a csapatot. Télen aztán nem tudták folytatni a munkát együtt, ezért az évadot Pajkos egyedül fejezte be.[34] A szurkolók örömére a 2006–2007-es szezont a mesteredző Csank Jánossal csinálta végig a csapat. Az ősz remekül sikerült, az 5. helyen telelt a csapat. A szokásos „téli kiárusítás” ugyan nem maradt el, de a meghatározó játékosok nélkül is elég szép eredményt értek el. Ugyancsak ehhez a szezonhoz kötődik, hogy a klub – a szurkolók igényének engedve – már 2006-ban visszatért az eredeti címer használatához, a tervezett 2010 helyett.[35]
A 2007–2008 szezon kezdete előtt Csank mester az utolsó percben a Ferencvároshoz szerződött, és ismét Pajkos János vette át a csapatot.[36] A 10. forduló után még mindig nyeretlen csapat edzőjét elküldték, helyére az új tulajdonossal együtt érkezett Szegedről Vágó Attila. A télen hatalmas takarítást tartottak a csapatnál, az afrikai különítményt „hazaküldték”, és 13 új játékost szerződtettek. A 2007–08-as szezon végén Vitelki Zoltán, az utóbbi évek legjelentősebb diósgyőri játékosa visszavonult a profi labdarúgástól.[37]
A 2008-2009 szezonban Vágó Attila – a gyenge szereplés miatti – menesztése után Sisa Tibor lett a vezetőedző. 2010-ig tartott volna a szerződése, de az anyagi nehézségek miatt 2009 januárjában távozott a csapat éléről. A szurkolók, játékosok, az ügyvezető igazgató, az új szponzor és Káli Sándor, Miskolc polgármestere még aznap este elutazott hozzá Ludányhalásziba, hogy maradásra bírja, de mégis nemet mondott a visszatérésre. A mester 107 napig volt a Diósgyőr vezetőedzője. Az új edző a tavaszra Gálhidi György lett, de nyáron nem hosszabbították meg lejáró szerződését. A csapat végül a 12. helyen zárta a bajnokságot.[38][39]
A 2009–10 szezonban a klub fennállása századik születésnapját ünnepelte. A csapat nem tudott megfelelően felkészülni az évfordulóra, mivel 2009. június 30-án Káli Sándor polgármester, Baranyi Sándor tulajdonos és Wicha József vállalkozó megbeszélése után sajtóközleményben tették közzé azt a hírt, hogy a Szeviép – a világgazdasági válságra hivatkozva – kivonul a diósgyőri futballból.[40] Előzetes költségvetési tervezetekből kiderült, hogy a diósgyőri futball százmilliós veszteséggel zárhatja az évet.[41] Sokáig kérdéses volt a bajnokságban való indulás is. Ezután az utolsó percekben közvetve az önkormányzat lett a tulajdonos, és Aczél Zoltán vezetőedzővel indultak neki a bajnokságnak, elkezdték a csapat megerősítését és az adósságok törlesztését.[42] 2009. augusztus 9-én egy Újpest FC elleni meccsen – a DVTK aranycsapatának labdarúgóival – elbúcsúztatták a 40 éves „napos” (keleti) oldali lelátókat, helyére a jubileumra fedett nézőteret tervezek. 2009 telén az átigazolási szünetben, immár harmadjára, ismét Tornyi Barnabás lett a vezetőedző. A régi-új trénerrel fél+egyéves szerződést kötöttek a klubnál, de Tornyi nem töltötte ki az időt, hat forduló után lemondott, utódja az addigi sportigazgató, Tóth László lett, akit öt mérkőzés után Benczés Miklós váltott a szezon végéig.[43] A csapat a 2009–10-es szezon végén kiesett a magyar labdarúgás élvonalából.[44] Az akkori viszonyokat jól jellemzi, hogy az NB II Keleti csoportjában sem ment egyszerűen az indulás. Az első meccsre a 2010. augusztus 15-én REAC ellen csak 14 játékossal tudott kiállni a DVTK, így történt az, hogy a 89. percben középpályásként pályára lépő Giák Tamás a cserekapus volt. A helyzet érdekessége, hogy alig egy perc múlva elszáguldott a jobb oldalon, és 25 méterről nagy erővel lőtt a kapura, de lövését a REAC kapusa hárítani tudta.[45] A másodosztályban is Benczés irányította a csapatot, majd szeptemberben az új többségi tulajdonos a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Arago Zrt. lett, míg Szentes Lázár szakmai igazgatóként tevékenykedett.[46] A másodosztályban a csapat történetében második leghosszabb, 14 mérkőzéses győzelmi sorozatnak is hála, 37 év után ismét győztesként jutott fel az első osztályba.[47][48] A 2011-2012-es szezonban a csapat újoncként félidőben a harmadik, majd végül a 7. helyet szerezte meg a bajnokságban, úgy, hogy az utolsó fordulóig versenyben volt a nemzetközi kupaindulást jelentő pozícióért.[49]
A 2012–13-as szezonra készülve a csapat leigazolta a magyar válogatott Elek Ákost és Rudolf Gergelyt, valamint az utánpótlás válogatott Gosztonyi Andrást, és komoly célokkal vágtak neki a szezonnak Sisa Tibor vezetésével. Az eredmények viszont nem jöttek: 17 mérkőzés alatt a csapat mindössze 17 gólt rúgott, és a megerősített keret ellenére mindössze a 7. helyen szerénykedett a klub, a Honvéd ellenében pedig 6:1-es összesítéssel búcsúzott a kupától. Télen a Mester távozott a csapattól, így ismét Szentes Lázár lett a vezetőedző, a klub pedig tizenhárom év után újra játékost adott a válogatottnak.[50][51][52]
Az ősz folyamán Elek Ákos öt alkalommal lépett pályára a válogatottban a DVTK játékosaként, míg 2013 első barátságos válogatott mérkőzésén, a klub 103. születésnapján Fehéroroszország ellen 3 DVTK-beli labdarúgó szerepelt a nemzeti tizenegyben Elek Ákos, Rudolf Gergely és Kádár Tamás személyében.[53][54]
A 2013–14-es bajnokság során már Szivics Tomiszlav vezetőedzővel az ötödik helyet szerezte meg a csapat, ami a bajnoki bronzérem óta a legjobb helyezése a csapatnak, továbbá a Videoton FC legyőzésével megnyerte a Ligakupát.[55] A Magyar Kupa küzdelmei során a döntőbe jutott csapat az Újpest FC ellenében büntetőpárbaj után kapott ki, ezzel újabb kupaérmet szerezve a szurkolótábornak, és a kupagyőztes csapat licencmegvonása miatt a 2014–2015-ös Európa-liga első selejtezőkörében mérkőzhet meg európai porondon 18 év után a Diósgyőr.[56][57] A következő szezon nem sikerült ilyen jól, a bajnokságban a 7. helyen végzett a DVTK, az utolsó hét fordulóban az időközben távozó Szivics helyett a klub legendás játékosa, Vitelki Zoltán irányításával játszottak. A 2015–16-os idény elején Bekő Balázs lett a vezetőedző, de az eredmények vele sem jöttek, és a tavaszi szezon előtt a volt szövetségi kapitány, Egervári Sándor váltotta. Végül a 9. helyet szerezték meg, az immár 12 csapatos bajnokságban.
A csapatnak az évek során számos tulajdonosa volt, a megszűnésnek és egyesüléseknek köszönhetően. 2009. július 17-én az önkormányzati tulajdonú Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Kht. lett a csapat tulajdonosa,[42] mellé 2010. szeptember 18-án 51,6%-ban az Arago ZRt. leányvállalata, a Borsodsport Invest Kft. lett a többségi tulajdonos.[46][58]
2021 januárjában az Arago Zrt. eladta a Borsodsport Invest Kft.-t így a klubnak Szíjj László lett az új tulajdonosa a Borsodi Sport Holding Kft.-n keresztül[59]
A DVTK 2020-2021-es szezon végén kiesett az élvonalból,[60] ahová két évnyi másodosztályban való szereplést követően, az NB II 2022-2023- idényének bajnokaként jutott vissza.[61]
A DVTK címere nem sokat változott az évek során, kivéve a rendszerváltás utáni időszakot, amikor az önállósodás útjára lépve a csapat felvette a DFC nevet. Újraalapításakor a modernebbnek ható piros-fehér kombinációt használták, majd a 2006-os évtől újra az aranykeretes címert láthatjuk a mezeken.[62]
A „B” keret játékosai azonos vagy magasabb szintű válogatottak ellen szerepeltek.
Felföldi Sándor (1939. 1/0), Bohus Lajos (1941. 1/0), Dobó Zoltán (1953. 1/2), Dudás Zoltán (1955. 2/0), Szigeti Oszkár (1956–59 13/0), Iván József (1958. 4/2), Török Sándor (1958–59. 3/0), Tóth László (1958–59. 5/0), Werner Gyula (1959. 1/0), Paulás Tibor (1958. 1/0), Solymosi Ernő (1960. 2/0), Tamás Gyula (1964–66. 4/0), Szurgent Lajos (1967. 2/1), Sikora Ferenc (1967. 3/0), Szucsányi András (1968. 1/0), Veréb György (1976–80. 3/0), Salamon József (1977–81. 4/0), Fekete László (1977–79. 4/1), Szántó Gábor (1979. 2/0), Tatár György (1978. 1/0), Oláh Ferenc (1979. 2/0), Fükő Sándor (1979. 2/0), Borostyán Mihály (1980–81. 3/1)[14]
*A zárójelben az év mellett a játszott mérkőzések és az elért gólok számát találhatjuk.
Az utánpótlás keret játékosai azonos vagy magasabb szintű válogatottak ellen szerepeltek.
Turbéki I. (1942./1x), Dudás Z. (1954./2x), Szigeti O. (1956./2x), Csányi J. (1957./1x), Werner Gy. (1957–60./13x), Iván J. (1957–58./2x), Solymosi E. (1959./2x), Perecsi T. (1961./2x), Ráczi A. (1963–64./2x), Sikora F. (1964./5x), Gál B. (1966–68./9x), Szurgent L. (1967./2x), Salamon J. (1967–75./4x), Veréb Gy. (1970–71./2x), Oláh F. (1974–75./4x), Szabó L. (1974./2x), Koleszárik (1974./1x), Borostyán (1975–83./10x), Fükő (1975./2x), Kerekes (1978./3x), Szlifka (1981–82./2x), Szemere (1982./1x), Gulyás I. (1982–83./4x), Teodoru II. (1982–83./9x), Kiss I. (1983./1x), Lippai (1983./2x), Tóth M. (1988./1x), Huszák (1988./1x),[14] Polyák A. (2003./1x), Máté P. (2004-05./5x), Tisza T. (2004-05./9x), Krajnc (2005./3x),[84] Faggyas M. (2006./1x), Huszák T. (2007), Takács P. (2009./3x), Balajti Á. (2009./4x), Eperjesi G. (2011./3x), Bacsa P. (2011./2x).[85]
*A zárójelben az év mellett a játszott mérkőzések számát találhatjuk.
Az olimpiai keret játékosai azonos vagy magasabb szintű válogatottak ellen szerepeltek.[14]
2023. július 23. szerint.[86]
Sportigazgató | Dr. Bajúsz Endre |
---|---|
Vezetőedző | Vladimir Radenković[87][88] |
Másodedző | Dmitro Parhomenko |
Erőnléti edző | Petar Milčanović |
Kapusedző | Tuska János |
Performance coach | Dobó László |
Videoelemző | Póti Krisztián |
Orvos | Dr. Csákányi István |
Dr. Németh Zoltán | |
Masszőr | Vígh Márton |
Nagy Márton | |
Fizioterapeuta | Lukács Dániel |
Peák Ádám | |
Sportpszichológus | Dr. Kiss Brigitta |
Kollektív tréner | Erdélyi Péter |
Technikai vezető | Hegedűs Bence |
Mezszám | Név | Nemzetiség | Születési hely | Születési idő (kor) | Korábbi csapat | Érték (€) | Szerződés lejárta |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Kapusok | |||||||
12 | Artem Odincov | Khartsyzk | 2000. november 9. (23 éves) | Kisvárda FC | 200 000 ( 50 000) | Nem publikus | |
30 | Karlo Sentić | Dubrovnik | 2001. június 3. (23 éves) | HNK Hajduk Split | 450 000 ( 100 000) | 2024.06.30. | |
32 | Tóth Balázs | Ózd | 2004. április 29. (20 éves) | FC Liefering | 200 000 ( 75 000) | Nem publikus | |
44 | Branislav Danilovics | Belgrád | 1988. június 24. (36 éves) | Puskás Akadémia FC | 100 000 ( 50 000) | 2024.06.30. | |
Védők | |||||||
2 | Marco Lund | Ansager | 1996. június 30. (28 éves) | IFK Norrköping | 1 000 000 ( 100 000) | Nem publikus | |
3 | Szatmári Csaba | Debrecen | 1994. június 14. (30 éves) | Debreceni VSC | 275 000 ( 75 000) | 2024.06.30. | |
4 | Bokros Szilárd* | Kistarcsa | 2000. március 20. (24 éves) | Puskás Akadémia II | 200 000 ( 50 000) | Nem publikus | |
5 | Bozsidar Csorbadzsijszki | Szófia | 1995. augusztus 8. (29 éves) | RTS Widzew Łódź | 200 000 ( 50 000) | 2024.06.30. | |
6 | Bárdos Bence | Ózd | 1998. május 2. (26 éves) | Utánpótlásból került fel | 250 000 ( 50 000) | Nem publikus | |
7 | Csirmaz István* | Mezőkövesd | 1995. május 4. (29 éves) | Puskás Akadémia FC | 150 000 ( 75 000) | Nem publikus | |
15 | Godfrey Stephen | Jos | 2000. augusztus 22. (24 éves) | Volga Uljanovsk | 250 000 ( 150 000) | 2024.06.30. | |
33 | Gera Dániel | Budapest | 1995. augusztus 29. (29 éves) | Ferencvárosi TC | 300 000 ( 25 000) | Nem publikus | |
37 | Ondrej Baco | Brumov-Bylnice | 1996. március 25. (28 éves) | Hapoel Jerusalem | 800 000 (=) | Nem publikus | |
72 | Farkas Dániel | Zenta | 1993. január 13. (31 éves) | Mezőkövesd Zsóry FC | 200 000 ( 100 000) | 2024.06.30. | |
Középpályások | |||||||
14 | Csatári Gergő* | Debrecen | 2003. február 26. (21 éves) | Utánpótlásból került fel | 100 000 ( 25 000) | Nem publikus | |
20 | Bényei Ágoston | Tiszavasvári | 2003. április 3. (21 éves) | Debreceni VSC | 350 000 ( 50 000) | 2025.06.30. | |
21 | Uladziszlaj Klimovics | Minszk | 1996. június 12. (28 éves) | Néa Szalamína Ammohósztu | 400 000 (=) | Nem publikus | |
25 | Holdampf Gergő | Sopron | 1994. július 31. (30 éves) | Szombathelyi Haladás | 300 000 ( 150 000) | 2024.06.30. | |
50 | Álex Vallejo | Vitoria-Gasteiz | 1992. január 16. (32 éves) | FKS Stal Mielec | 300 000 (=) | 2024.06.30. | |
94 | Rudi Požeg Vancaš | Novo mesto | 1994. március 15. (30 éves) | FC Koper | 450 000 ( 150 000) | 2024.06.30. | |
Támadók | |||||||
9 | Argyris Kampetsis | Athén | 1999. május 6. (25 éves) | PAE Panathinaikósz AÓ | 250 000 ( 50 000) | Nem publikus | |
11 | Jurek Gábor* | Miskolc | 2004. június 4. (20 éves) | Utánpótlásból került fel | 300 000 ( 25 000) | Nem publikus | |
17 | Elton Acolatse | Amszterdam | 1995. július 25. (29 éves) | MSZ Asdód | 250 000 ( 50 000) | Nem publikus | |
28 | Pernambuco | Recife | 1998. április 28. (26 éves) | Kizilzsar FK | 600 000 ( 100 000) | Nem publikus | |
29 | Franchu | Mar del Plata | 1998. május 12. (26 éves) | SD Eibar | 350 000 ( 150 000) | Nem publikus | |
34 | Bright Edomwonyi | Benin City | 1994. július 24. (30 éves) | FC Koper | 300 000 ( 50 000) | Nem publikus | |
70 | Moussango Obounet | Libreville | 2002. augusztus 17. (22 éves) | FK Slutsk | 100 000 (=) | Nem publikus | |
Kölcsönadott játékosok | |||||||
Név | Poszt | Nemzetiség | Születési hely | Születési idő (kor) | Kölcsönben itt | Érték (€) | Kölcsön lejárta |
Viczián Ádám | védő | Békéscsaba | 1994. november 24. (29 éves) | Tiszakécskei LC | 100 000 (=) | 2024.06.30. | |
Benkő Péter | támadó | Rimaszombat | 2003. január 30. (21 éves) | Putnok VSE | - | 2024.06.30. |
Az első stadion 1911-ben készült el salakos játéktérrel, fából készült lelátóval. A második stadion felavatására 1939. június 25-én került sor. A stadionban rendezett első mérkőzésen a DiMÁVAG együttese a Kispest ellen győzedelmeskedett 6:2 arányban.[2] 1968-ban felújították, akkor ez volt a vidék legnagyobb stadionja, eredetileg több mint 20 000 embert volt képes befogadni.[92][93] A klubházat 2006-ban újították fel, 2010-ben pedig átadták az új, fedett, ülőhelyekkel felszerelt modern lelátórészt a „napos” oldalon. A 2007–08-as szezonban szponzoráció keretében a stadion neve DVTK Borsodi Aréna volt.[94]
A harmadik stadion 2018-ra készült el, a régit lebontották, és új korszerű létesítményt emeltek a helyén. Az új stadiont 2018 májusában adták át, beruházás költsége 13 milliárd forint volt. Befogadó képessége 14 655 fő, mind ülőhely. A stadion első hivatalos mérkőzésén a csapat 1–0-ra kikapott a Mezőkövesdtől.[95]
A stadion számos módon megközelíthető. A tömegközlekedést igénybe véve a városban az 1-es számú villamosjárattal, valamint 1-es, 6-os és a 29-es számú autóbuszokkal. Személygépkocsival pedig Budapest irányából a 3-as számú főúton, a Búza-téren keresztül, az északi tehermentesítőn és a Győri-kapun keresztül.[92]
Dátum | Mérkőzés | Nézőszám |
1968.11.27 | DVTK 1 - 2 FTC | 35,000 |
1992.06.20 | DVTK 0 - 2 FTC | 30,000 |
1969.04.04 | DVTK 0 - 0 FTC | 30,000 |
1970.04.26 | DVTK 1 - 1 UTE | 25,000 |
1975.11.15 | DVTK 0 - 0 FTC | 25,000 |
1978.02.25 | DVTK 2 - 0 FTC | 25,000 |
1978.11.25 | DVTK 1 - 0 FTC | 25,000 |
1978.03.15 | DVTK 0 - 0 Vasas | 25,000 |
1976.10.16 | DVTK 3 - 2 FTC | 25,000 |
1975.04.05 | DVTK 1 - 1 FTC | 25,000 |
1997.08.23 | DVTK 0 - 2 UTE | 22,000 |
1998.05.23 | DVTK 0 - 2 FTC | 22,000 |
1982.09.18 | DVTK 2 - 2 FTC | 22,000 |
1970.11.28 | DVTK 1 - 1 FTC | 20,000 |
1971.03.21 | DVTK 0 -1 UTE | 20,000 |
1993.05.02 | DVTK 0 - 4 FTC | 20,000 |
Bajnoki szempontból egyértelműen az 1977–81 közötti időszak a klub legszebb érája, a két kupagyőzelem és a bajnoki bronz is ezt mutatja.[96][97][98][99]
Jelmagyarázat | |
Aranyérem | |
Ezüstérem | |
Bronzérem | |
Kiesés az NB II-be |
Idény | Helyezés | Idény | Helyezés | Idény | Helyezés | Idény | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1940–41 | 6. hely | 1941–42 | 8. hely | 1942–43 | 12. hely | 1943–44 | 11. hely |
1945–46 | 6. hely* | 1950 | 8. hely | 1951 | 11. hely | 1952 | 13. hely |
1954 | 9. hely | 1955 | 12. hely | 1957–58 | 9. hely | 1958–59 | 9. hely |
1959–60 | 5. hely | 1960–61 | 14. hely | 1963. ősz | 11. hely | 1964 | 14. hely |
1966 | 9. hely | 1967 | 7. hely | 1968 | 13. hely | 1969 | 13. hely |
1970 | 8. hely | 1970–71 | 12. hely | 1971–72 | 12. hely | 1972–73 | 15. hely |
1974–75 | 11. hely | 1975–76 | 14. hely | 1976–77 | 10. hely | 1977–78 | 6. hely |
1978–79 | 3. hely | 1979–80 | 12. hely | 1980–81 | 15. hely | 1981–82 | 14. hely |
1982–83 | 9. hely | 1983–84 | 16. hely | 1991–92 | 14. hely | 1992–93 | 13. hely |
1997–98 | 11. hely | 1998–99 | 8. hely | 1999–00 | 16. hely | 2004–05 | 9. hely |
2005–06 | 8. hely | 2006–07 | 9. hely | 2007–08 | 13. hely | 2008–09 | 12. hely |
2009–10 | 16. hely | 2011–12 | 7. hely | 2012–13 | 10. hely | 2013–14 | 5. hely |
2014–15 | 7. hely | 2015–16 | 9. hely | 2016-17 | 10. hely | 2017-18 | 10. hely |
2018-19 | 10. hely | 2019-20 | 9. hely | 2020-21 | 11. hely | 2023-24 | 7. hely |
* A bajnokságot keleti és nyugati csoportra osztották. A csapat a következő szezonban nem indulhatott az élvonalban.
|
|
Először 1960-ban járt a DVTK a nemzetközi porondon, a közép-európai kupában kezdett a csapat. Az első, Palermo elleni idegenbeli meccsen Iván és Fekete góljaival 2:1-re nyertek, de a visszavágón 2:0-s győzelemmel az olasz együttes lépett tovább. Ezután a Crvena Zvezda volt a következő ellenfél az 1967-es kiírásban, de akkor sem sikerült a továbbjutás. A közép-európai kupában 1971-ben vett részt a Diósgyőr utoljára, akkor a Lokomotiv Kassát megverve a második körig jutottak, de a Čelik 4–2-es összesítéssel bizonyult jobbnak a diósgyőri együttesnél.[106][107][108][109]
Az 1977-es kupagyőzelemnek köszönhetően a diósgyőri együttes bejutott a kupagyőztesek Európa-kupájába, ahol ellenfele az első fordulóban a török Beşiktas volt. Az első mérkőzésen a DVTK kétgólos vereséget szenvedett, ennek ellenére a visszavágóra több mint húszezer szurkoló váltott belépőt. A mérkőzésen a diósgyőri játékosok látványos 5–0-s győzelmet arattak a török csapat felett. A következő körben a sorsolás a Hajduk Splitet sodorta DVTK útjába. Az első meccsen a diósgyőri csapat győzött 2–1-re Tatár és Váradi góljaival, pedig a szünetben még a jugoszlávok vezettek. A visszavágó hasonló, de fordított eredménnyel zárult. Mivel sem a rendes játékidő, sem a hosszabbítás nem döntött, így büntetőpárbaj következett, melyben a horvát együttesnek kedvezett a szerencse.[2][13][110][111]
Az 1979–80-as szezonban a csapat az UEFA-kupában próbálhatott szerencsét, ahol a német Kaiserslautern együttese akadályozta meg a negyedik fordulóba jutást. A klub az első két fordulóban meggyőző teljesítménnyel győzte le a Rapid Wien és a skót Dundee United együttesét, mely hatására a brit sajtó a kontinens legjobb csapatának nevezte a DVTK-t![2][112]
Az 1980-as évben a csapat újra bejutott a KEK-be, azonban a Celtic FC túl nagy falatnak bizonyult a Diósgyőr számára. Ez a szezon egy korszak végét jelentette a csapat számára, és 1998-ig nem került sor újabb nemzetközi kupában való szereplésre. Ekkor a Tornyi Barnabás vezette együttes játszhatott újra nemzetközi mérkőzést az Andrássy úti arénában.[2][113][114]
2014-ben a kupagyőztes Újpest licencgondjai miatt az Európa ligában indulhatott a csapat, ahol a máltai és bolgár ellenfeleit legyőzve a harmadik körben búcsúzott a kupa küzdelmeitől a Tomislav Sivic irányította egyesület 1-8 összesítésű eredménnyel.[115]
Szezon | Esemény | Kör | Ország | Klub | Eredmény |
---|---|---|---|---|---|
1960 | Közép-európai kupa | 1. kör | Palermo | 2–1, 0–2 | |
1967–1968 | Közép-európai kupa | 1. kör | FK Crvena Zvezda | 0–3, 3–1 | |
1970–1971 | Közép-európai kupa | 1. kör | FC Lokomotíva Košice | 2–0, 0–0 | |
2. kör | NK Čelik | 1–0, 1–4 | |||
1977–1978 | Kupagyőztesek Európa-kupája | 1. kör | Beşiktaş JK | 0–2, 5–0 | |
2. kör | HNK Hajduk Split | 2–1, 1–2 | |||
1979–1980 | UEFA-kupa | 1. kör | SK Rapid Wien | 1–0, 3–2 | |
2. kör | Dundee United FC | 1–0, 3–1 | |||
3. kör | 1. FC Kaiserslautern | 0–2, 1–6 | |||
1980–1981 | Kupagyőztesek Európa-kupája | 1. előkör | Celtic FC | 0–6, 2–1 | |
1998 | Intertotó-kupa | 1. kör | Sliema Wanderers FC | 2–0, 3–2 | |
2. kör | Altay SK | 1–1, 0–1 | |||
2014-15 | Európa-liga | 1. kör | Birkirkara FC | 2–1, 4–1 | |
2. kör | PFK Litex Lovecs | 2–0, 1–2 | |||
3. kör | FK Krasznodar | 1–5, 0–3 | |||
Kiírás | M | Gy | D | V | RG/KG | G |
---|---|---|---|---|---|---|
Közép-európai kupa | 8 | 4 | 1 | 3 | 9–11 | –2 |
Kupagyőztesek Európa-kupája | 6 | 3 | 0 | 3 | 10–12 | –2 |
UEFA-kupa | 6 | 4 | 0 | 2 | 9–11 | –2 |
Intertotó-kupa | 4 | 2 | 1 | 1 | 6–4 | +2 |
Európa-liga | 6 | 3 | 0 | 3 | 10-12 | –2 |
Összesen | 30 | 16 | 2 | 12 | 34–38 | –4 |
*M: Mérkőzések száma, Gy: Győzelmek száma, D: Döntetlenek száma, V: Vereségek száma, RG/KG: Rúgott gólok száma / Kapott gólok száma, G: Gólarány
|
|
Vezetőedző | A klubnál eltöltött időszak | Bajnoki mérkőzések száma |
Szabó Géza | 1974-81 | 214 |
Preiner Kálmán | 1965-66, 1972-74 | 105 |
Tomecskó József | 1943-44, 1950-52 | 97 |
Tornyi Barnabás | 1992, 1996-98, 2009-10 | 96 |
Csapkay Károly | 1939-1942 | 95 |
Teleki Pál | 1937-39, 1957-58 | 88 |
|
|
|
A klub neve a politikai és egyéb nyomásra Diósgyőri MÁVAG-ra, Diósgyőri Vasasra is változott az évek folyamán, majd 1992-ben, a rendszerváltozás után, a felbomló DVTK alapjain alakult meg a Diósgyőri FC.[125][126]
A DVTK csapata igen lelkes szurkolótáborral rendelkezik, és a városban szinte mindenki rajong a futballért. Egy 2010-es felmérés a DVTK fanatikusok számát 100,000-150,000 körülre becsüli. A Diósgyőr szurkolók nagyrésze, értelemszerűen, Miskolcon lakik, vagy tette élete korábbi pontján. Mint a megye legnépszerűbb csapata, a DVTK meccseket Kazinczbarczikáról, Szerencsről, Putnokról, Méráról, Sajóvámosról és Sátoraljaújhelyről is látogatják. Ezen felül számos más, Borsod megye határain kívül található városokban is vannak DVTK szurkolók, többek között Budapesten, Szegeden és Almásfűzitón.
A '60-as években a Diósgyőr volt a legnépszerűbb vidéki csapat, legalábbis ami a nézőszámokat illeti. Az 1963-as őszi NB1-es szezonban az átlagnézőszám a csapat hazai meccsein 15,000 volt, ami az egész mezőnyt figyelembe véve a negyedik legmagasabb volt, a Ferencváros, Vasas és Budapest honvéd mögött. Az 1966-os szezonban ismét a Diósgyőr hazai meccseire voltak a legtöbben kíváncsiak a fővároson kívül: Az átlagnézőszám ebben a szezonban is 15,000 volt a DVTK-Stadionban, aminél csak a Ferencváros, Budapest Honvéd és Újpest trió tudott magasabb nézőszámokat produkálni.
1968-ra a tábor az ország második legnagyobbá nőtte ki magát, a hazai mérkőzések nézőszámának átlaga meghaladta a 17,000-et, amit csak a Ferencváros tudott felülmúlni a szezonban. Érdekesség, hogy ugyanebben a szezonban, amikor a DVTK Miskolcon fogadta a zöldeket, 35,000 ember volt kíváncsi az összecsapásra. Ez a mai napig a legmagasabb nézőszámú bajnoki mérkőzés a DVTK-Stadionban. Az évtizedforduló után a nézőszám hatalmasat esett Miskolcon, és az 1972/73-as idényre mindössze 5,000 átlagnéző volt kíváncsi. Az ezt követő szezonban, amit a csapat a másodosztályban töltött, még ennél is kevesebben látogattak ki a hazai mérkőzésekre, itt 3,000 volt az átlagnézőszám. Az évtized végére az átlagnézőszám 7,000 körül volt.
Az 1980-as évtized első felében az átlagnézőszám 8,000-re nőtt, azonban a csapat kieső nb1-es szezonjában, 1984-ben ritka volt a 4,000 feletti hazai nézőszám. A másodosztályban, ahol a csapat a következő 7 szezonját töltötte, az átlagnézőszám Miskolcon rendre a 2,000 és 3,000 között volt. Az 1989/90, 1990/91, 1994/95, 1995/96 és 1996/97 NB2 szezonok során, a Diósgyőré volt a legmagasabb hazai nézőszám. Az 1992/93-as NB1-es szezonban a második legmagasabb nézőszámmal büszkélkedhetett a DVTK (9,000), ami az egész országban csak az FTC-nél volt alacsonyabb.
Az 1997/98-as NB1-es szezonban a DVTK-Stadion átlagnézőszáma 12,000 volt, ezzel történe során először volt a klub a legtöbb szurkoló által látogatott csapat az egész országban egy adott szezonban. Abban a kiírásban az öt legmagasabb nézőszámú mérkőzések közül négynek az Andrássy Úti Stadion adott otthont, az Újpest, a Ferencváros, a Győri-ETO, illetve az MTK ellen. Az 1998/99-es szezonban, az ország két legtöbb nézővel rendelkező csapata Észak-Kelet magyarországi klub volt, a DVTK és legfőbb ellenfelük, a Nyíregyháza Spartacus. A nyírségi klub és a Diósgyőr egyaránt 9,000 néző előtt játszották a hazai meccseiket. A DVTK átlagnézőszáma éppen hogy felülmúlta a "spari"-ét, ezzel zsinórban a második szezonban is ők voltak a legnézettebb csapat Magyarországon.
A 2001/02, 2002/03, és a 2003/04-es NB2 szezonok során, a Keleti Csoportban, a DVTK-nak volt a legmagasabb hazai nézőszáma, 3,000. Miután a csapat visszatért a legfelsőbb osztályba, a 2004/05-ös szezonban is Miskolcon érdekelte a legtöbb embert a labdarúgást, így hét éven belül harmadszor is a klubnak volt a legmagasabb nézőszáma. Ez meccsenként 6,700 embert jelentett.
A 2007–08-as szezonban a diósgyőri mérkőzések átlagnézőszáma 5063 volt, amellyel a DVTK az NB I leglátogatottabb csapata volt. A szezoncsúcson 10 ezer szurkoló buzdította a piros-fehér együttest. A 2011-12-es szezonban az átlagos nézőszám 7793 fő, amivel a leglátogatottabb csapat volt az élvonalban, míg a szezoncsúcson 11 398-an voltak a stadionban, ami telt házat jelentett.
Kijelenthető, hogy a teljes élvonal a csapat ellenfelének tekinthető, azonban különösen rossz a viszony a nyíregyházi ultrákkal, illetve a Ferencváros és az Újpest szurkolóival. A DVTK-szurkolók korábban szimpatizáltak a másik kelet-magyarországi piros-fehér csapat, a DVSC, illetve a Videoton szurkolóival, korábban legendásnak bizonyult a nagy hármas (Vidi-Debrecen-Diósgyőr) barátság, ami napjainkban megkopott. Az elmúlt években baráti kapcsolat alakult ki a Szeged szurkolóival.[128][129][130][131][132][133]
Nyíregyháza
A klub legnagyobb riválisa a Szabolcs-megyei Nyíregyháza Spartacus. A mérkőzés Kelet-Magyarország egyik legnagyobb összecsapása, és nagy feszültség jellemzi mind a pályán, mind azon kívül. A '90-es, illetve korai 2000-es években gyakran ütközött a két csapat szurkolótábora a mérkőzéseket megelőzően, vagy azok után. 1980-tól 2006-ig minden naptári évben találkozott a két gárda legalább egyszer, azonban a 21. században ritkábban találkoztak a klubok. Összesen 24 alkalommal rendezték meg az összecsapást az élvonalban, illetve 36 másodosztályú mérkőzésen. Minden bajnoki szint tekintetében, a DVTK 24 meccsen tudott nyerni, míg a Nyíregyháza 19 alkalommal.
Először a másodosztályban találkozott a két klub 1946-ban, ami diósgyőri győzelemmel zárult, 2:4 arányban. Ezt követően legközelebb a kupában játszott egymás ellen a két keleti gárda, kettő egymást követő évben. 1967-ben a DVTK jutott tovább, a "spari" 0-4-es legyőzése után, azonban a következő évben már a szabolcs megyei együttes örülhetett. Az élvonalban először 1980 augusztusában jött létre a párharc, a Nyíregyháza történetének első mérkőzésén az elsőosztályban. A mérkőzést 20,000 ember tekintette meg élőben, a nyíregyházi Városi Stadionban, és végül a hazai közönség örülhetett, miután 2:0 arányban legyőzte a Nyíregyháza a Diósgyőrt. A DVTK első győzelmét az élvonalban a legnagyobb riválisa ellen 1980 decemberében szerezte, Szabó Géza utolsó előtti hazai mérkőzésén. A következő 4 évet mindkét klub a legfelsőbb osztályban töltötte, majd miután a DVTK 16., a Nyíregyháza a 15. helyen zárta az 1983/84-es szezont, mind ketten kiestek. A szezon utolsó fordulójában egymás ellen játszott a két csapat, és a Nyíregyháza 2-7-re legyőzte a Diósgyőrt. Az eredményt végül az MLSZ bundagyanúra hivatkozva törölte, és egy 0-0-ként könyvelte el. Mind két együttes -5 ponttal kezdte a másodosztályt.
1986 szeptemberében a Nyíregyháza először tudta NB2-es mérkőzésen legyőzni a DVTK-t, 3:1 arányban. Ezt követően több mint 3 évig nem tudott a Diósgyőr győzni legnagyobb riválisa ellen, egészen 1989 Novemberéig, amikor 0:1-es végeredménnyel távozott a csapat a Nyíregyházi városi stadionból. 1990-ben a Nyíregyháza először tudott Miskolcon nyerni, 1:2 arányban. 1991-ben, 5 fordulóval a szezon vége előtt, a DVTK a Nyíregyházát fogadta, és 2-0-ra legyőzte. Végül a Diósgyőr a 2., a Nyíregyháza a 4. helyen zárta az idényt, így csak a miskolci gárda jutott fel az élvonalba, rájátszáson keresztül. A következő szezonban a Nyíregyháza ismét az elsőosztályba került, így az 1992/93-as idény 9 év után az első az élvonalban, ahol a keleti-derbi megrendezésre került. Azonban az elsőosztály csupán 2 találkozó erejéig tudott otthont adni a találkozónak, mivel az évad végén mindkét gárda ismét kiesett.
1995-ben a Nyíregyháza 0-1-re tudott győzni Miskolcon, ez mai napig az utolsó idegenbeli győzelmük a DVTK ellen az NB2-ben. 1997-ben a két együttest mindössze 2 pont választotta el egymástól az NB2 keleti csoportjának tabelláján, és végül a DVTK volt az, aki elérte a rájátszást érő, második helyet. Mindezt annak ellenére, hogy az utolsó előtti bajnoki mérkőzésen a Nyíregyháza legyőzte a DVTK-t 1-0-ára, Kovács István 92. percben értékesített büntetője után. A csapat a 3. Kerületi TVE ellen jutott vissza az élvonalba, majd egy évvel később, újra feljutott a Nyíregyháza is. Az 1998/99-es NB1-es szezon utolsó előtti fordulójában a DVTK a Nyíregyházát fogadta, és Egressy révén 1-0-ára legyőzte régiós riválisát. Érdekesség, hogy abban a szezonban a két legmagasabb nézőszámmal rendelkező csapat az egész országban a Diósgyőr (9,300) és a Nyíregyháza (9,000) volt. A következő szezon nyitófordulójában is találkozott a két gárda, ahol hiába volt kétszer is előnyben a Diósgyőr, végül 2-2-re zárult a mérkőzés. A szezon végén a Diósgyőr búcsúzott az élvonaltól, és kis időre megszűnt, és mivel a "spari" a 9. helyen zárta az idényt, a történelem során először fordult elő, hogy a nyírségi klub a DVTK felett volt több osztállyal (a DVTK a 7. osztályban folytatta, majd a Borsod Volán SE-vel való egyesülés után a harmadosztályban).
2001 októberében, miután a Diósgyőr feljutott a másodosztályba, a Nyíregyháza pedig kiesett az élvonalból, ismét találkozott a két rivális. A meccset 0-2-re nyerte a DVTK a városi stadionban. 2003 Júniusában először győzte le a Nyíregyháza hazai pályán a Diósgyőrt a másodosztályban 1997 után. A piros-kék alakulat 3:0 arányban múlta felül borsodi riválisát. A 2003/04-es szezon végén a két csapatot egy helyezés, és egy pont választotta el, a Diósgyőr javára. Áprilisban a "derbi"-n 2-3-as vereséget szenvedett a DVTK a Városi Stadionban, azonban így is a Nyíregyháza előtt zárta a szezont. Ebben az évben az NB1-es csapatok számát 12-ről 16-ra bővítették, így mind a Diósgyőr által elért 4., mind a szabolcsi alakulat 5. helye feljutást ért. Az élvonalban, kis híján 5 év után először, 2004 novemberében találkoztak a felek, egy a "spari" által megnyert 0-1-es mérkőzésen, a DVTK-Stadionban. A szezon második derbije 2005 májusában történt, és a kiesés elől menekülő Nyíregyháza hiába vezetett két góllal is a 78. percig, Tisza és Siminic góljainak köszönhetően végül egy ponttal távozott a DVTK legnagyobb riválisának stadionjából. Az évad végén kiesett a spari, és 2007-ben került vissza az elsőosztályba.
2009 áprilisában a DVTK 1-0-ra legyőzte legnagyobb riválisát, Lippai révén, ezzel 1999 után először nyert az élvonalban a Nyírségi alakulat ellen. A 2009/10-es szezon után mindkét alakulat a másodosztályban találta magát, ahonnan a DVTK 1 év után vissza is jutott az élvonalba. 2011 áprilisában 4,000 diósgyőri fanatikus indult útnak, a Nyíregyháza elleni derbire. A meccset végül a már amúgy is feljutó DVTK nyerte 2-3-ra. A két együttes legközelebb 2014 Novemberében találkozott, miután a Nyíregyháza visszajutott az élvonalba. A DVTK 2-1-re legyőzte a sparit hazai pályán, miután korai hátrányát ledolgozta, majd 2015 májusában, ismét hátrányból felállva, a Városi Stadionban is legyőzte legnagyobb riválisát.
A DVTK 11 évnyi NB1-eskedés után kiesett az élvonalból 2021-ben, így 6 év után került ismét megrendezésre a "Keleti El-Clasico", amit 4-2-re nyert a Diósgyőr. 2022 márciusában a Nyíregyháza 1-0-ra legyőzte a DVTK-t, ezzel 2004 után először győzték le a borsodi gárdát az NB2-ben. 2023 májusában, egy feszült meccsen játszottak egy 1-1-es mérkőzést a felek a Balmazújvárosi stadionban, ami után a nyíregyházi szurkolók elkezdtek berohanni a pályára, a miskolci szurkolók irányába, így a meccs egy kisebb összezörrenéssel zárult a szurkolók között.
A keleti-rangadótól eltekintve, a Diósgyőr legnagyobb ellenfele, a Ferencváros. A DVTK 108 alkalommal csapott össze a fővárosi zöld-fehérekkel a bajnokságban, ezekből 21 alkalommal került ki győztesként, míg a Fradi 70 győzelmet tudhat magáénak. A felek első élvonalbeli találkozása 1940-ben történt, amit 3:6 arányban nyert a Ferencváros, az akkori Diósgyőri Mávag ellen. A következő mérkőzést, néhány hónappal később Budapesten, már a DVTK nyerte, 0-1-re. Miskolcon először 1942 májusában tudott nyerni a Diósgyőr az FTC ellen. Turbéki istván duplázni tudott a mérkőzésen.
Az 1942-es Magyar Kupa döntőjében is összecsapott a két gárda, amit 6:2 arányban tudott megnyerni a Ferencváros. 1944-ben, szintén a Magyar Kupában, a Diósgyőr a Ferencváros elleni vereséggel esett ki, a nyolcaddöntőben. 1958 Márciusában 38,000 ember tekintette meg az Üllői Úton, ahogy a DVTK (DiMÁVAG) 2-0-ás vereséget szenvedett a Ferencvárostól, akkori nevén Budapest Kinizsitől. Ez a két fél által játszott, legmagasabb nézőszámú mérkőzés. 1959-ben, 7 év után tudott nyerni a DVTK a Ferencváros ellen a bajnokságban, 3-2-re. 1972-ben 29 év után tudott bajnoki mérkőzést nyerni az Üllői Úton a Diósgyőr, Gass István góljával 0-1-re győzték le a zöld-fehéreket. Az 1976-os Magyar Kupában a legjobb nyolc között búcsúztatta a Ferencváros a DVTK-t. Az 1977-es Magyar Kupa négyes döntőjében is találkoztak a felek, ahol hiába győzte le az FTC a Diósgyőrt, végül a DVTK történelme során először elhódította a kupát. 1981-ben a kupában és a bajnokságban is nyerni tudott a csapat a fradi ellen; a kupában Borostyán Mihály góljával ejtette ki a csapat a zöldeket, míg a bajnokságban a DVTK 2-0-ra legyőzte a Ferencvárost. Az ezt követő több mint három évtizedben, egészen 2014-ig ez volt a csapat utolsó hazai győzelme a fradi ellen a bajnokságban. A budapesti gárda 1973 és 1984 között képtelen volt győzni Miskolcon, végül 1984 márciusában, 1:3 arányban győzelemmel tudtak távozni. 1998-ban ismét kiejtette a DVTK a Ferencvárost a kupából, 2:1 arányban. A következő évben, a bajnokságban egy fordulatos mérkőzésen 3-4-re tudott nyerni a Diósgyőr az Üllői Úton, ez volt a csapat első bajnoki győzelme a 9. kerületben 1972 óta.
2009-ben, 0-3-as állásnál félbeszakadt a Ferencváros-Diósgyőr bajnoki, miután a hazai szurkolók egy része a pályára rontott, és különböző tárgyakat dobtak a pályára. A szövetség 0-3-as végeredménnyel a DVTK javára ítélte a 3 pontot. 2014-ben, előbb májusban kiejtette a csapat a Ferencvárost a Ligakupából, majd októberében 32 év után nyert hazai pályán bajnokit az FTC ellen, miután az Acélváros Grumic és Takács góljaival 2-1-es győzelmet aratott. 2016 októberében, telt ház előtt búcsúztatta a Diósgyőr stadionját, a Ferencváros elleni bajnoki alkalmával. 2:3 arányban az FTC nyerte a mérkőzést. 2018-ban 2021-ben, és 2024-ben a DVTK törte meg a Ferencváros tavaszi veretlenségét. 2017-ben és 2024-ben is találkoztak a felek a kupában, mindkét alkalommal az FTC jutott tovább.
A klub egyik legnagyobb riválisa a főváros második legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapata, az Újpest. A DVTK 117 alkalommal találkozott a lila-fehérekkel a bajnokságban, amiből 22-őt tudott megnyerni, míg az Újpest 54-et. Először 1940 októberében találkoztak a csapatok egy 4-4-es eredménnyel véget érő mérkőzésen. 1964 májusában 10 év után tudott a DVTK nyerni a bajnokságban az UTE ellen. Ez volt a csapat első hazai győzelme a lilák ellen 1944 óta a ligában. 1942-ben és 1965-ben a Magyar Kupából kiejtette az akkor még egy osztállyal feljebb játszó Újpestet. 1967-ben, és 1975-ben pedig a lila-fehérek búcsúztatták a Diósgyőrt a kupából. A csapatok az 1977-es Magyar Kupa Négyes döntőjében is találkoztak, ahol 4:1 arányban múlta felül a borsodi csapat az UTE-t, majd a kupát is elhódította. 1981-ben a DVTK ismét kiejtette a lilákat a Magyar Kupából. A csapatok a 2014-es Magyar Kupa döntőjében is találkoztak, amit büntetők után az Újpest nyert.
1954 és 1998 között a DVTK nyeretlen volt bajnokin a Megyeri úton. A csapat itt szenvedte el története legnagyobb vereséget, egy 0-9-et, 1968-ban. Végül az 1998/99-es szezon első fordulójában győzni tudott a Diósgyőr 1:3 arányban, ezzel 4 évtized után tudott ismét ligameccset nyerni a piros-fehér alakulat a 4. kerületben. 1966 és 1999 között Miskolcon nem tudta a DVTK bajnoki mérkőzésen legyőzni az Újpestet. Végül 1999 augusztusában 4-1-re nyert a Diósgyőr a fővárosi csapat ellen. 2006-ban A DVTK 0:3 arányban győzte le az Újpestet a Szusza Ferenc Stadionban, ezzel megszerezvén első megyeri úti győzelmét a 21. században. 2012 és 2017 között a DVTK mind a 6 hazai mérkőzését megnyerte az Újpest ellen. Ilyen korábban sosem fordult elő. 2019 májusában, az Újpest 3-0-ás legyőzésével maradt bent a csapat az elsőosztályban. Legutoljára idegenben, 2019-ben tudott nyerni az Újpest ellen a DVTK, igaz, a Fáy Utcában.
A két csapat több mint 100 alkalommal találkozott az élvonalban, amik közül 28 alkalommal a DVTK, 58 alkalommal a Budapest Honvéd hagyta el győztesen a pályát. Először 1940-ben játszott egymással a bajnokságban a Diósgyőr és a Kispest, amit 0-1 arányban nyert a miskolci gárda. Hazai pályán először 1943-ban verte a Kispestet a DVTK. A következő két évtizedben a DVTK mindössze kétszer tudta legyőzni a Honvéd csapatát, 1957-ben, és 1966-ban. 1955-ben a Honvéd kiejtette a DVTK-t a magyar kupából. 1967-ben 10 év után tudott ismét győzni a csapat a Honvéd stadionjában, 1-4-re. Egészen 2006-ig ez volt az utolsó bajnoki győzelme a csapatnak a 19. kerületben, amikor a DVTK egy gólos győzelemmel távozott a Bozsik-Stadionból. 1985-ben, a Magyar Kupa elődöntőjében 1-0-ra győzni tudott a Kispest Miskolcon, ezzel bejutottak a döntőbe. Az 1990/91-es Kupasorozatban a nyolcaddöntőben várta a Honvéd a Diósgyőrt. Miután az odavágót 3:2 arányban a DVTK nyerte, a visszavágón pedig gólnélküli döntetlen született, továbbjutott a Diósgyőr. Az 1997/98-as szezon nyitófordulójában a frissen visszatérő DVTK miskolcon fogadta a Budapest Honvéd csapatát. A Diósgyőr 5-1-re győzte le a Kispestet, ezzel több mint 20 év után győzték le a piros-feketéket az élvonalban.
2004 és 2008 között a Honvéd nyeretlen volt a Diósgyőr ellen a bajnokságban, végül 2008 augusztusában, Herczegfalvi mesterhármasát követően tudott újra nyerni a kispesti csapat, 3-1-re. 2014 áprilisában 6 év után először tudta a DVTK bajnoki mérkőzésen legyőzni a Kispestet idegenben, 2-1-re. 2016-ban 7 év után tudott Miskolcon nyerni a Honvéd a bajnokságban, 2-1-re.
A Diósgyőr szurkolói a '90-es, illetve 2000-es években igen jó viszonyt ápoltak az akkor még Videoton néven futó csapat ultráival. Az álaluk, illetve Debrecen által megalkotott "paraszt-háromszög" azonban a 2010-es évekre alább hagyott, és míg a DVTK és DVSC ultrái között azóta töretlen a barátság, ma már a Fehérvár a klub egyik legnagyobb riválisának számít.
A két csapat 80 alkalommal feszült egymásnak az élvonalban, amiből 25-öt a DVTK, 44-et a "Vidi" nyert meg. Az első összecsapásra 1968-ban került sor. Ugyanezen év augusztusában a csapat megszerezte első győzelmét a Videoton ellen, egy 2-0-ra megnyert mérkőzésen, amit a helyszínen, Miskolcon 18,000 ember tekintett meg élőben. 1970 októbere és 1976 augusztusa között a csapat nyeretlen volt a piros-kék alakulat ellen. A rossz sorozat 1976 augusztus 20.-án ért véget, miután Oláh Ferenc góljával 1-0-ra nyert a DVTK a Videoton ellen. 1978 márciusában, Borostyán duplájának köszönhetően, történelme során harmadszor nyert a Sóstói Stadionban a DVTK. Ezt négy év nyeretlenség követte a "nyugati-tirpákok" ellen, egészen 1982 októberéig kellett várni az újabb diósgyőri sikerre. 1979 májusában a Videoton megtörte a Diósgyőr hazai, egy és fél éves veretlenségi sorozatát, miután 1-0-ra nyert Miskolcon, Csongrádi Ferenc góljával.
1992 májusában Ion Petcu duplájának köszönhetően nyert ismét a Videoton ellen a csapat. 1996-ban osztályozót játszott egymás ellen a két együttes, miután a DVTK a másodosztályban 3. lett, míg a Vidi az NB1-ben a 13. helyen végzett. Az első mérkőzést 2-1-re nyerték a fehérváriak, majd a visszavágón a 97. percben lőtt góllal állították be a 2-2-es végeredményt, így 4-3-as összesítés után a Videoton folytathatta az élvonalban. 1997-ben Kiser László góljának köszönhetően 20 év után nyert újra bajnokit Fehérváron a Diósgyőr. 1998 júniusában, a szezon utolsó fordulójában, egy emlékezetes mérkőzésen verte 4-1-re emberhátrányban a DVTK a Videotont. Az akkor már 49 éves kapus, Veréb György, ezen a mérkőzésen fejezte be pályafutását, miután a 2. félidőben kapus hiányában kénytelen volt pályára lépni. Veréb kapott gól nélkül hozta le a mérkőzést, és még egy tizenegyest is hárított. 1968 óta volt a DVTK keretének tagja.
2008 Szeptemberében 15 év után nyert bajnoki mérkőzést a Videoton a DVTK-Stadionban. A 2014-es Ligakupa döntőjében, hazai pályán verte 2-1-re a nyugati csapatot a Diósgyőr. 2016 júniusában Bognár duplájának köszönhetően 1998 után nyert újra idegenben a DVTK a Vidi ellen. 2018 júniusában, a szezon utolsó fordulójában 2:1 arányban múlta felül a DVTK az akkor már bajnok Videoton csapatát. Győzelmének köszönhetően, és annak, hogy a Vasas kikapott, illetve a Balmazújváros ikszelt, bebiztosította helyét az NB1 2018/19-es szezonjában a csapat.
Szombaton délelőtt már a meccsre gondolok,
Szerdától várom én ezt a szép napot.
A mérkőzés reggelén, már azt is jól tudom,
Hogy délután győz a csapatom.
Hétvége, forduló csak a meccsre gondolok,
Fújhat szél eshet hó, én mindig itt vagyok!
Zúg a szép volt fiúk, ha gólokat lövünk
Piros-fehér a címerünk!
Refrén:
Hajrá, Diósgyőr! (Diósgyőr!)
Gyerünk a zöld gyepre vár ránk a labda! (A labda)!
Hajrá, Diósgyőr! (Diósgyőr!)
Jöttünk mert biztos, hogy győz a csapat ma! (A csapat ma!)
Hajrá, Diósgyőr! (Diósgyőr!)
Kacagva süt ránk az égről a nap,
Együtt vagyunk, győzni fogunk, elvisszük, nem hagyjuk a pontokat!
Hétvége, forduló csak a meccsre gondolok,
Fújhat szél eshet hó, én mindig itt vagyok!
Zúg a szép volt fiúk, ha gólokat lövünk
Piros-fehér a címerünk!
Refrén
Lá-lá la-la-la….
Refrén[134]
(Az induló előadója a Reflex együttes, szerzője pedig Bárdos István.)
Emellett számos rajongói klub is működik.[144]
Megszűnt szurkolói csoportok
*Détári a „borsodvolános” Diósgyőr, míg Kiprich a „siófoki” DVTK edzője volt egy időben. Az évszám mögötti, zárójelben levő számok azt jelölik, hogy az edzők hány mérkőzés során irányították a csapatot. Benczés Miklós megbízott edzőként irányította a csapatot, amíg új vezetőedzőt találtak.[2][146]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.