Verebes József

Verebes József (Budapest, 1941. március 23. – Budapest, 2016. március 13.^[3]) magyar labdarúgó, edző, mesteredző. Az 1980-as évek elején a győri aranycsapat vezetőedzője volt. Edzőként bajnok volt az MTK-VM-mel, később a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett.

Verebes József
Verebes József (1987)
Személyes adatok
Születési dátum	1941. március 23.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	2016. március 13. (74 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Állampolgárság	magyar
Becenév	Mágus
Poszt	csatár, fedezet
Junior klubok
Időszak Klub 1952–1961 Ferencvárosi TC[1]
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1961–1962 Ferencvárosi TC 3 (0) 1962–1963 Oroszlányi BSK 1963–1964 BVSC 1965–1966 Ganz-Mávag SE 1967–1970 Budafoki MTE 1970–1971 Középítők
Edzőség
Időszak Klub 1977–1978 MLSZ játékvezető edző 1978–1979 Kecskeméti SC 1979 Sülysáp 1979–1981 Videoton SC 1981–1986 Rába ETO 1986–1992 MTK-VM 1987 Magyarország 1992 Kispest-Honvéd FC 1993–1994 Győri ETO 1993–1994 Magyarország 1994–1995 Vasas 1996 Diősgyőr FC 1997 Szegedi AC 1998–1999 Videoton FCF 2000 Gödöllő 2000–2001 Pápai ELC 2006–2008 Újbuda TC[2] 2009–2010 Nagytétény-Erőmű SE
Díjak, elismerések
Az év labdarúgó edzője (1982) Pro Urbe-díj (Győr) – (1982)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Verebes József témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pályafutása

Játékosként

Ferencváros egyik legszegényebb részén nőtt fel, ahol a többi hasonló társával a labdarúgás volt az egyetlen szórakozásuk. Együtt játszott Farkas Jánossal és Sipos Ferenccel, akik később híres válogatott labdarúgók lettek. 1952-ben Verebes is a Bp. Kinizsi (FTC) igazolt labdarúgója lett. 1961-ben három mérkőzésen az élvonalban is szerepelt.

1962-ben elhagyta a Ferencvárost és egy idényt az Oroszlányi Bányászban játszott. A következő évtől ismét a fővárosba igazolt. 1964-ig a BVSC labdarúgója volt, 1965-ös és 1966-os idényben a Ganz-Mávag, 1967 és 1970 között a Budafoki MTE csapatában szerepelt. Az aktív labdarúgást a Középítők csapatában fejezte be 1971-ben.

Edzőként

Visszavonulása után először a budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat sportszervezője lett. 1978-ban a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett (labdarúgó szakedző). 1977 és 1978 között az MLSZ játékvezető edzője volt. 1978-1979-ben a másodosztály Kecskeméti SC vezetőedzőjeként dolgozott. Egy rövid sülysápi edzői munka után a Videoton vezetőedzője lett.

1981-ben a Rába ETO szerződtette és az itt töltött öt esztendő pályafutásának legsikeresebb időszaka. Első két idényben bajnokok, majd kétszer másodikok, végül harmadikok lettek a bajnokságban. 1982-ben 19 év után lett újra vidéki győztes a labdarúgó bajnokságban és először neki sikerült azt egyszer megvédeni is. Ebben az esztendőben az év edzője lett, Győrben pedig Pro Urbe-díjjal jutalmazták tevékenykedését.

A magyar válogatott 1987. április 27-én, Verebes József szövetségi kapitány vezetésével megérkezik a hollandiai Amszterdam-Schiphol repülőtérre, az Európa-bajnokság selejtezőjére ...

1986-ban átcsábították az akkoriban általában a kiesés ellen küzdő MTK-VM-hez. Itt is sikerült véghez vinnie a győri bravúrt és első idényében, 29 év után újra bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapattal. E két páratlan sikerből ered edzői beceneve: Mágus. 1987-től mesteredzői címet kapott. Eközben 1987 januárjától augusztusig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. 4 mérkőzésen: 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség a mérlege. Az 1988-1989-es idényben a kék-fehérekkel bronzérmesek lettek a bajnokságban. A következő idényben úgy lettek ezüstérmesek, hogy már az utolsó előtti fordulóban is megszerezhették volna a bajnoki címet, amit végül az utolsó fordulóban az Újpesti Dózsa szerzett meg jobb gólkülönbséggel (1 góllal volt jobb!).

1992-ben Kispestre szerződött, ahol 8 mérkőzésen (6 bajnokin) irányította a csapatot és idő előtt távozni kényszerült, majd a csapat Martti Kuusela vezetésével bajnok lett. 1993 szeptembere és 1994 júniusa között is szövetségi kapitány volt tíz mérkőzésen át. Egyetlenegy győzelem mellett, két döntetlen és 7 vereség volt a mérlege. Ugyanez időben ismét Győrben dolgozott az ETO-nál, szerényebb eredményekkel, mint korábban: ötödik lett a csapat a bajnokságban. 1996 tavaszán néhány mérkőzés erejéig a Vasas edzője volt. 1998-1999-ben ismét a Videoton vezetőedzője lett.

2001-ben UEFA 'A' diplomás edzői oklevelet szerzett, majd Magyarországon az elsők között teszi le a 'Pro'-fokozatot is. 2005-ben a megyei másodosztályban szereplő Diósd szakmai igazgatója lett. 2005-2006-ban televíziós szakkommentátor. 2007-ben Újbuda-Lágymányosi TC-nél szakmai vezetőként tevékenykedett, majd a klub Váccal történő egyesülése után a Vác-Újbuda LTC vezetőedzője lett.

2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.

2009 áprilisában a Nagytétény-Erőmű SE BLSZ I. osztályú csapatához került szakmai tanácsadóként, majd vezetőedzőként.

Halála

2015. decemberében súlyos tüdőbajt diagnosztizáltak nála, aminek következtében kórosan lefogyott, gyakran alvászavar, légszomj kínozta.^[4] 2016. március 13-án, otthonában hunyt el.

Emlékezete

• 2017. október 27-én a kőbányai Új köztemetőben síremléket avattak a tiszteletére.^[5]
• 2021 márciusában utcát neveztek el róla Győrben.^[6]

Sikerei, díjai

Edzőként

• az év labdarúgó edzője: 1982
• Pro Urbe-díj (Győr): 1982
• Mesteredző: 1987
• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat): 2007

Rába ETO

• bajnok: 1981-1982, 1982-1983
• 2.: 1983-1984, 1984-1985
• 3.: 1985-1986

MTK-VM

• bajnok: 1986-1987
• 2.: 1989-1990
• 3.: 1988-1989

Kispest-Honvéd

• bajnok: 1992-1993 (8 mérkőzés)

Statisztika

Mérkőzései szövetségi kapitányként

Első időszak

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1987. február 8.	Limassol, Círio Stadion	Ciprus	0 – 1	Magyarország	Eb-selejtező	-
2.	1987. április 29.	Rotterdam, Feijenoord Stadion	Hollandia	2 – 0	Magyarország	Eb-selejtező	-
3.	1987. május 17.	Budapest, Népstadion	Magyarország	5 – 3	Lengyelország	Eb-selejtező	-
4.	1987. július 28.	Lipcse, Zentralstadion	NDK	0 – 0	Magyarország	barátságos	-
	Összesen			-	mérkőzés		-	gól

Második időszak

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
5.	1993. szeptember 8.	Budapest, Üllői úti Stadion	Magyarország	1 – 3	Oroszország	vb-selejtező	-
6.	1993. október 27.	Budapest, Üllői úti Stadion	Magyarország	1 – 0	Luxemburg	vb-selejtező	-
7.	1994. március 9.	Budapest, Népstadion	Magyarország	1 – 2	Svájc	barátságos	-
8.	1994. március 23.	Linz	Ausztria	1 – 1	Magyarország	barátságos	-
9.	1994. április 6.	Szombathely, Rohonci úti stadion	Magyarország	0 – 1	Szlovénia	barátságos	-
10.	1994. április 20.	Koppenhága	Dánia	3 – 1	Magyarország	barátságos	-
11.	1994. május 4.	Krakkó	Lengyelország	3 – 2	Magyarország	barátságos	-
12.	1994. május 18.	Győr, Rába ETO Stadion	Magyarország	2 – 2	Horvátország	barátságos	-
13.	1994. június 1.	Eindhoven, Philips Stadion	Hollandia	7 – 1	Magyarország	barátságos	-
14.	1994. június 8.	Brüsszel, Heysel Stadion	Belgium	3 – 1	Magyarország	barátságos	-
	Összesen			-	mérkőzés		-	gól

Irodalom

• Koltay Gábor: Verebes, a mágus (Budapesti Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok Igazgatósága, 1987) ISBN 963-01-8392-7
• Verebes Krisztina: Az én mágusom, Verebes József; Kossuth, Bp., 2017