Bálint Ágnes

Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.

Ilyen új s eredeti mese negyedszázadban egy születik. Mintha a magyar Andersennel találkoztunk volna!

– Ujság, 1941. december 19.^[3]

Nem tévesztendő össze a következővel: Bálint Ági.

Bálint Ágnes
1942-ben
Született	1922. október 23.[1] Adony
Elhunyt	2008. október 24. (86 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Németh Sándor (h. 1944–1989)
Gyermekei	Ágnes és Anna
Foglalkozása	író forgatókönyvíró fordító dramaturg prózaíró színműíró
Kitüntetései	József Attila-díj (1975) a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997) Magyar Örökség díj (2006)
Sírhelye	Farkasréti temető
weboldal IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.

1937 októberétől Bécsben a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.

1941-ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.

1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.

1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is.^[4][5] 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, illetve társszerzőként a Vízipók-csodapók^[6]). 1968-ban indította az első környezetbarát műsort, a Kuckót.

Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.

2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra,^[7] a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót.

Díjai, elismerései

• Munkás-paraszt Hatalomért emlékérem (1957)
• Szocialista Kultúráért díj (1961)
• Művelődési Minisztérium nívódíja (1969, 1982, 1983)
• József Attila-díj (1975)
• A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1981, 1983)
• A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
• A Szocialista Televízióért (1985)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
• Magyar Örökség díj (2016)^[8]

Művei

• Fánni, a modern tündér (meseregény) (1936)
• Az elvarázsolt egérkisasszony (gyerekregény) (1941)
• Cimborák (meseregény) (1942)
• Foltoskönyökű (meseregény) (1962)
• Mi újság a Futrinka utcában? (meseregény) (1964)
• Mazsola (mesesorozat) (1965)
• Megint Mazsola (mesekönyv) (1966)
• Szeleburdi család (ifjúsági regény) (1968)
• A szitakötők szigetén (mesék) (1969)
• Brúnó kapitány (verses képeskönyv) (1970)
• Mazsola és Tádé (képes mesekönyv) (1971)
• Frakk, a macskák réme (gyermekregény) (1973)
• Hajónapló (ifjúsági regény) (1974)
• Iskola a faliszekrényben (mese) (1975)
• Labdarózsa (gyermekregény) (1975)
• A repülő dívány (ifjúsági regény) (1977)
• Frakk és a foci (gyermekregény) (1979)
• Koránkelő Darázs (ifjúsági regény) (1979)
• Mazsola (képes mesekönyv) (1980)
• Jó éjszakát, Maci! (képes mesekönyv) (1981)
• Labdarózsa lámpája (gyermekregény) (1981)
• Hol a cica? (képeskönyv) (1982)
• Lepke az írógépen (életrajzi történetek) (1982)
• Bari, bari, bárány (képeskönyv) (1983)
• Egy egér naplója (meseregény) (1983)
• Én vagyok a Tévé-Maci (képeskönyv) (1983)
• Kukori és Kotkoda (képeskönyv) (1985)
• Micsoda pók a vízipók! (meseregény) (1985)
• Tündér a vonaton (meseregény) (1986)
• Az irigy kutya karácsonya (mese) (1987)
• Zöld erdőben jártam (mese) (1987)
• Madárfürdő (ifjúsági regény) (1988)
• Duruzsoló (mese) (1989)
• Gücülke és cimborái; Polygon, Bp., 1989
• Vízitündér, vízimanó; Santos, Bp., 2001
• Én vagyok a Tévé-Maci; 2. felújított kiad.; Móra, Bp., 2008
• Kukori és Kotkoda. A végtelen giliszta és más történetek; Móra, Bp., 2009
• Kukori és Kotkoda. Születésnapi szemétdomb és más történetek; Móra, Bp., 2010
• Kukori és Kotkoda. A nyikorgó daráló és más történetek; Móra, Bp., 2012
• Vízitündér, vízimanó; Holnap, Bp., 2016

Fordítások

Művei megjelentek többek közt német, orosz, szlovák,^[9] lett^[10] és japán^[11] nyelven is.

Filmjei

Forgatókönyvíróként Mi újság a Futrinka utcában? (1962–1967) Mazsola (1964–1966) Cinci kandúr (1968) Egy egér naplója (1968–1969) Gabi és Dorka (1969) Mazsola és Tádé I–III. (1969–1971) Kukori és Kotkoda I–II. (1970–1972) Frakk, a macskák réme I–IV. (1971–1985) Tévé-ovi (1972) Futrinka utca (1979) A szeleburdi család (1981) Szeleburdi vakáció (1987) Szimat Szörény, a szupereb (1988) A kék egér I–II. (1997–1998)

Dramaturgként Csoszogós (1966), író: Leszkay András A Kiscsacsi kalandjai (1972), író: Csukás István Mekk mester (1973), író: Romhányi József Mikrobi (1973–1975), író: Botond-Bolics György Mirr-Murr, a kandúr I–III. (1973–1975), író: Csukás István A legkisebb ugrifüles I–II. (1975–1976), író: Csukás István A kockásfülű nyúl II. (1976), író: Marék Veronika Vízipók-csodapók I–II. (1976–1980) társszerző, dramaturg. Forgatókönyvíró: Kertész György Magyar népmesék I–III. (1977–1984) Marci és a kapitány (1977), író: Demány Ottó Varjúdombi mesék (1977), író: Tarbay Ede Pom Pom meséi I–II. (1978–1981), író: Csukás István Vuk (1980), forgatókönyvíró: Fekete István műve alapján Dargay Attila, Imre István és Tarbay Ede Mondja, struccné! (1981) A nagy ho-ho-horgász I. (1982), író: Csukás István Vízipók-csodapók moziváltozat (1982), forgatókönyvíró: Kertész György

Szerkesztőként

Ifjúsági műsorok Komisz kölykök kalendáriuma (1968) Gyermekjátékok (1972) – Astra marionett együttes Bartók Béla zenéjére Kutyák, macskák, gyerekek (1981) Falun nyaralunk (1982) Vadászkutyák (1983)

Dokumentumfilmek Fáradhatatlanok (1982) – A tanárnő Bundy nővérek Csengeren Kincses Klárafalva (1986) – Kisznerné Gábor Rózsa kosárfonó és festő

Ismeretterjesztő műsorok Bagolyvár (1965–1967), forgatókönyv: Dr Pásztor Lajos Kuckó (1967–1990) 1–272.adás, (1994–95) 1–17. adás Több világrész egy parkban Szereted a dinnyét? Az állatok világa 1.

Szinkrondramaturgként

Év	Cím	Szinkron éve
1950	Bátor Jankó	1969
1974–1977	Barbapapa	1993–1994
1978	Szegény kis éhenkórász	1981[12]
1981	Kalandozások Heraklésszel	1987
1982	Itt jön Garfield (2. magyar szinkron)	1993
1983	Garfield az élet sűrűjében (1. magyar szinkron)
1984	Garfield a természet lágy ölén (1. magyar szinkron)
	Hangyabanda	1992
1985	Garfield rémes-krémes éjszakája (1. magyar szinkron)	1993
1986	A boszorkányiskola szégyene
	Boldi, bolygónk fia	1992
	Garfield a Paradicsomban (1. magyar szinkron)	1993
1987	Garfield Hollywoodba megy (1. magyar szinkron)
	Garfield karácsonya
1988	Garfield kilenc élete (1. magyar szinkron)	1992
	Garfield és barátai I. (1. magyar szinkron)	1994
1989	Garfield, a nyomozók gyöngye (1. magyar szinkron)	1993
	Garfield és a hálaadás ünnepe (1. magyar szinkron)
1990	Garfield a képzelet szárnyán (1. magyar szinkron)
1991	Garfield, az életművész (1. magyar szinkron)
1992	Icurka-picurka ikrecskék	1994

Bálint Ágnes Emlékház

Az írónő hajdani vecsési otthona - ahol 61 évet élt a családjával - 2010 óta megújulva, emlékházként várja Bálint Ágnes tisztelőit, a mesék szerelmeseit.^[13]

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
2. Freebase-adatdump. Google
3. Malacvízió – Mazsola, Manócska és a többiek Arcanum blog, 2019. július 23.
4. Minden, amit tudni akartál a TV Maciról, stylemagazin.hu
5. TV Maci, Rádió- és Televízióújság, 1966. 14. szám Archiválva 2017. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, balintagnes.hu
6. Légnadrág, kristálypalota és rengeteg bogár. comment:com. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
7. Bálint Ágnes utolsó útja Archiválva 2017. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, kerekito.hu
8. Eddigi díjazottak Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarorokseg.hu
9. Német: Wuff, der Katzenschreck; Rosinchen; Mazsola und Tádé; Robbi und Rosinchen. Orosz: Izjunka. Szlovák: Grul'ko Hrozienko.'. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
10. Vējainā ģimene (Szeleburdi család)
11. こぶたのレーズン (Mazsola)
12. A magyar szinkron 1981-ben készült, és a hazai mozikban 1982. december 28-án mutatták be.
13. A Bálint Ágnes Emlékház honlapja. (Hozzáférés: 2021. január 7.)

Források

• Bálint Ágnes életrajza a honlapján
• Bálint Ágnes - Kortárs magyar írók 1945-1997 MEK
• Bálint Ágnes - Magyar színházművészeti lexikon
• Alkotói adatlapja Moly.hu
• Bálint Ágnes a Moly.hu-n (magyarul)

További információk

• Bálint Ágnes hivatalos honlapja
• Ki kicsoda: Bálint Ágnes (Comment.blog.hu)
• Portréfilm, 1981., rendező Kardos Ferenc, M3 TV.
• Bálint Ágnes a PORT.hu-n (magyarul)
• Adony szülöttei

• Irodalomportál
• Filmművészetportál