Lett nyelv

A lett nyelv (lettül: latviešu valoda) Lettország hivatalos nyelve. Lettországban 1,4 millióan, az ország területén kívül mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként.

Lett latviešu valoda
Beszélik	Lettország
Terület	Észak-Európa
Beszélők száma	1,6 millió (+1,5 millió második nyelvként)[forrás?] fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    balti-szláv nyelvek     balti nyelvek      keleti balti    lett nyelv
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Lettország  Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1	lv
ISO 639-2	lav
A Wikimédia Commons tartalmaz latviešu valoda témájú médiaállományokat.

A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható. Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélők.

A lett ragozó nyelv több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal rendelkezik. Ez utóbbi oka a 12. századtól a második világháború végéig tartó erős német hatás (a Német Lovagrend uralma, a századokig fennálló livóniai német városok és azok polgársága, a német területekkel való szoros kapcsolatok). Két nyelvtani nemet különböztet meg, hím- és nőnemet. A névszóknak hagyományosan 7 esete van: alany, birtokos, részes, tárgy, eszközhatározói, helyhatározói és megszólító. Ugyanakkor ebből már csak ötöt tartanak számon valódi esetként, ugyanis az insztrumentálisz egybeesett egyes számban a tárgyesettel, többes számban pedig a datívusszal. A vokatívusz pedig sok esetben megegyezik a nominatívusszal vagy jelöletlen marad.

Keleti változata a latgal nyelv, amely Lettországban hivatalosan csak nyelvjárásnak számít, azonban saját sztenderdje és irodalmi hagyományai vannak.

Besorolás

A Miatyánk lett nyelven (Sebastian Münster Cosmographey című könyvéből 1588)

A lett nyelv főbb nyelvjárásai

A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a legközelebbi rokona, a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarchaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.

Írás

• Egykor a lett helyesírás a német rendszeren alapult. A 20. század elején ezt leváltotta a mai, a letthez jobban alkalmazható változat. Napjainkban a lett ábécé 33 betűből áll:

A

Ā

B

C

Č

D

E

Ē

F

G

Ģ

H

I

Ī

J

K

Ķ

L

Ļ

M

N

Ņ

O

P

R

S

Š

T

U

Ū

V

Z

Ž

a

ā

b

c

č

d

e

ē

f

g

ģ

h

i

ī

j

k

ķ

l

ļ

m

n

ņ

o

p

r

s

š

t

u

ū

v

z

ž

• A magánhangzók hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet (pl: ja - ha, jā - igen).
• Az eltérő hangértékű betűk: ģ = magyar gy hang, ķ = magyar ty hang, ņ = magyar ny hang, ļ = lágyan ejtett l hang (palóc ly hang, a sztenderd magyarból eltűnt).
• Az e és o betűket kétféleképpen ejtik, amit írásban nem jelölnek (kivéve néhány nyelvkönyvben egy alulpontozással).
• Az e betűt ejthetik úgy mint a magyar e hangot (pl.: tu esi - te vagy, ejtsd: tu eszi), de úgy is mint egy rövid á hangot, tulajdonképpen egy nyílt e hang (pl.: es esmu - én vagyok, ejtsd: esz ászmu).
• Az o betűt is kétféleképpen ejtik. A régebbi lett eredetű szavakban az o hang egyfajta uo diftongusként hangzik, kis á mellékhanggal (pl.: Ļoti patīkami - Örvendek, ejtsd: Ļuoti patíkami). Az újabb keletű jövevényszavakban pedig a magyarhoz is hasonló o hangként (mint monoftongus) ejtik (pl.: kino - mozi, ejtsd: kino).

Nyelvtan

• A lett nyelvben a hangsúly szinte mindig az első szótagra esik, kevés kivételtől eltekintve (pl.: labrīt, labdien, paldies).
• A lett nyelvben nincs névelő. Ugyanakkor megvannak a módjai a határozottság jelölésének, például melléknevek vagy sorszámok esetén (pl.: pirmajā stavā - az első emeleten, lielais zilonis - egy/a nagy elefánt).

Főnévragozás

• A lett főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Három-három ragozást különböztetünk meg a főnevek végződésének függvényében.
• A hímnemű főnevek lehetnek -s vagy -š végűek (pl.: galds - asztal, ceļš - út); vagy -is végűek (pl.: brālis - fiútestvér), illetve ide tartozik néhány -s végű hímnemű főnév is (pl.: ūdens - víz, rudens - ősz stb.) továbbá -us végűek, ide relatíve kevés főnév tartozik (pl.: alus - sör, tirgus - piac).
• A nőnemű főnevek -a vagy -e végűek(pl.: māja - ház, ģimene - család). Csupán néhány nőnemű főnévnek van -s végződése (pl.: nakts - éjszaka).
• A hímnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:

I. ragozás: -s; -š

	Egyes szám	Többes szám
Nominatīvs	-s; -š	-i
Genitīvs	-a	-u
Datīvs	-am	-iem
Akuzatīvs	-u	-us
Lokatīvs	-ā	-os

II. ragozás: -is; -s

	Egyes szám	Többes szám
Nominatīvs	-is; -s	-(j)i
Genitīvs	-(j)a; -s	-(j)u
Datīvs	-im	-(j)iem
Akuzatīvs	-i	-(j)us
Lokatīvs	-ā	-(j)os

• A (j) hang a végződés előtti lágyítást hivatott jelölni, pl.: brālis - brāļa; az ide tartozó kivételek közül (mint pl.: rudens, ūdens nem lágyulnak egyes szám birtokos esetben) csak a suns (kutya) lágyul meg egyes szám birtokos esetben is suņa.

III. ragozás: -us

	Egyes szám	Többes szám
Nominatīvs	-us	-i
Genitīvs	-us	-u
Datīvs	-um	-iem
Akuzatīvs	-u	-us
Lokatīvs	-ū	-os

• A nőnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:

IV. ragozás: -a

	Egyes szám	Többes szám
Nominatīvs	-a	-as
Genitīvs	-as	-u
Datīvs	-ai	-ām
Akuzatīvs	-u	-as
Lokatīvs	-ā	-ās

V. ragozás: -e

	Egyes szám	Többes szám
Nominatīvs	-e	-es
Genitīvs	-es	-u
Datīvs	-ei	-ēm
Akuzatīvs	-i	-es
Lokatīvs	-ē	-ēs

VI. ragozás: -s

	Egyes szám	Többes szám
Nominatīvs	-s	-is
Genitīvs	-s	-(j)u
Datīvs	-ij	-īm
Akuzatīvs	-i	-is
Lokatīvs	-ī	-īs

• A (j) ismét csak a bekövetkező lágyításokat hivatott jelölni, pl.: nakts - nakšu
• A főnévragozás során végbemenő mássalhangzó-változásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

változás	példa
p – pj	upe - upju folyó
b – bj	gulbis – gulbju hattyú
m - mj	zeme – zemju föld
v - vj	dzērve – dzērvju daru
l – ļ	brālis – brāļu fiútestvér
n – ņ	dvīnis – dvīņu iker
ll – ļļ	lelle – leļļu baba
nn – ņņ	pinne – piņņu pattanás
ln – ļņ	vilnis – viļņu hullám
sl – šļ	kāpslis – kāpšļu kengyel
zl – žļ	zizlis – zižļu gumibot
sn – šņ	krāsns – krāšņu tűzhely
zn – žņ	zvaigzne – zvaigžņu csillag
st – š	rīkste – rīkšu pálca
s – š	lasis – lašu lazac
t – š	nakts – nakšu éjszaka
z – ž	vāze – vāžu váza
d – ž	briedis – briežu szarvas
c – č	lācis – lāču medve
dz – dž	dadzis – dadžis / bogáncs

• Az eszközhatározós esetet (insztrumentálisz-t) az ar - val/vel elöljárószóval és az azt követő főnév tárgyesetével képezzük, pl.: Es braucu ar mašīnu. - Autóval utazom.
• A megszólító esetet a mai nyelvkönyvek már nem tárgyalják külön esetként. A megszólító eset többes számban mindig egybeesik az alanyeset végződésével.
• A megszólító eset egyes számban legtöbbször megegyezik az alanyesettel az I.,IV.,V. és VI. típusú ragozásba tartozó főneveknél (pl.: Mans dēls! - Fiam!). Ez nem vonatkozik a személynevekre, ahol a vokatívuszban álló személynév jelöletlen, pl.: Gūnars - Gūnar!, Jānis - Jāni!.
• A II. és III. ragozási típusba tartozó főnevek vokatívusza megegyezik a tárgyeset végződésével (pl.: mans brāli! - fivérem!).
• A vokatívuszban gyakran előfordul, hogy a kicsinyítő képzős, becéző szavaknak is jelöletlen a vokatívusza (pl.: Māmiņ! - Anyuka!), illetve több főnévnek van párhuzamosan több is, pl.: tēvs! vagy tēv!, māte! vagy māt!, stb.

Főnevek képzése

• A lett nyelvben nagyon gyakori a főnevek képzése a különböző képzők segítségével. Főnév képezhető másik főnévből, igéből, melléknévből, számnévből, határozószóból is. Ezek közül a leggyakrabban használtakat lentebb foglaljuk össze:
  • főnévből: -nieks/niece pl.: galds (asztal) - galdnieks (asztalos); -ājs/ējs pl.: skola (iskola) - skolotājs (tanár), pārdot (eladni) - pārdevējs (eladó).
  • melléknévből: -ība pl.: jauns (fiatal) - jaunība (fiatalság), vesels (egészséges) - veselība (egészség); -ums pl.: kluss (csendes) - klusums (csend).
  • igéből: -šana pl.: zināt (tudni) - zināšana (tudás), pārdot (eladni) - pārdošana (eladás).
  • határozószóból: -ne pl.: tagad (most) - tagadne (jelen idő).
• A főnevek képzésén belül az egyik leggyakrabban használt képzők a diminutívok, vagyis a kicsinyítő képzők. Ezek sokszor nem csak a szó becéző jellegét, hanem jelentését enyhén módosítva, annak egyfajta emfatikus jelleget is kölcsönöznek. A kicsinyítőképzők igen sokfélék és változatosak, ezek közül a leggyakrabban használtakat foglaljuk össze az alábbiakban.

Ragozási típus	Hímnem	Nőnem
-s/š, -a	dēliņš	māsiņa
-is, -e	brālītis	upīte
-us, -s	alutiņš	actiņa

• Egyes alakoknál mássalhangzó-változás mehet végbe, pl.: cilvēks - cilvēciņš, sniegs - sniedziņš, stb.
• Előfordul pár kivétel is, pl.: sirds - sirsniņa, govs - gotiņa, nakts - naksiņa.
• Ugyanakkor pár főnév a végződése ellenére NEM diminutívval képzett főnév, pl.: kaimiņš (szomszéd), ciemiņš (látogató).

Melléknevek

• A melléknevek - határozatlan - ragozása hímnemben megegyezik az első ragozással, nőnemben pedig a negyedik ragozással.
• A lett nyelvben lehetőség van a határozottság kifejezésére melléknevekkel, ekkor a mellékneveket az alapesettől eltérően ragozzuk, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

	Hímnem, egyes szám	Hímnem, többes szám	Nőnem, egyes szám	Nőnem, többes szám
Nominatīvs	lielais	lielie	lielā	lielās
Genitīvs	lielā	lielo	lielās	lielo
Datīvs	lielajam	lielajiem	lielajai	lielajām
Akuzatīvs	lielo	lielos	lielo	lielās
Lokatīvs	lielajā	lielajos	lielajā	lielajās

• A lett nyelvben is hasonlóan lehet fokozni a mellékneveket, akárcsak a magyarban. A melléknév határozatlan és határozott alakja is lehet alap-, közép- és felsőfokú. A melléknevek fokozását az alábbi táblázatokban foglaljuk össze:

	alapfok	középfok	felsőfok
Hímnem, egyes szám	liels	lielāks	vislielākais
Hímnem, többes szám	lieli	lielāki	vislielākie
Nőnem, egyes szám	liela	lielāka	vislielākā
Nőnem, többes szám	lielas	lielākas	vislielākās

• A felsőfokú melléknevekre jellemző, hogy legtöbbször határozott ragozásban használatosak.
• Az egyetlen rendhagyó alak a daudz (sok) szó alakjai: daudz - vairāk (több) - visvairākais (legtöbb).
• Összehasonlításkor a középfokú mellékneveket az alábbi szavakkal használják:
  • A par (-ról/ért) elöljárószóval amely után a főnév tárgyesetben áll, pl.: brālis ir vecāks par māsu - a báty idősebb a húgnál
  • A nekā/kā (mint) partikulával mely után a főnév alanyesetben áll. Előbbit állító, utóbbit tagadó összehasonlításkor használják, pl.: brālis ir vecāks nekā māsa - a báty idősebb a húgnál; vagy māsa nav vecāka kā brālis - a húg nem idősebb mint a báty.

Névmások

• A lett nyelvben hasonlóképpen a magyarhoz vannak személyes, birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó stb. névmások.
• A személyes névmások közül a viņš, viņa eredetileg mutató névmásokból alakultak ki, így ragozásuk a hímnem I. és a nőnem IV. ragozási típusa szerint alakul.
• Viszont az es, tu, mēs és jūs névmások nyelvtani szempontból közömbösek, ragozásuk eltér, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

	es	tu	mēs	jūs
Genitīvs	manis	tevis	mūsu	jūsu
Datīvs	man	tev	mums	jums
Akuzatīvs	mani	tevi	mūs	jūs
Lokatīvs	manī	tevī	mūsos	jūsos

• Birtokos névmások külön nem tartoznak a harmadik személyhez (ezek a ragozásból jövő: viņa/viņas/viņu alakok), illetve a többes szám első és második személyhez, ez utóbbiakhoz a személyes névmások megkövesedett genitívuszi formájával fejezik ki: 'mūsu, jūsu.
• Ugyanakkor az egyes szám első és második személyhez tartozó külön alakok (mans/mana - enyém, tavs/tava - tied) a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint kell ragozni, akárcsak a savs/sava (saját) birtokos névmást. Ez utóbbit akkor használatos ha a mondatban szereplő cselekvő személy és a birtokos személye ugyanaz.
• A lett nyelv mutató névmásai a: šis/šī - ez, tas/tā - az, šāds/šāda - ilyen, tāds/tāda - olyan. A mutató névmásokhoz tartoznak még a viņš/viņa is, ha nem személyre vonatkoznak és nem személyes névmásként lépnek fel. Habár a lett nyelvben ezek az alakok csak a távolabbi elhelyezkedés, vagy időszakasz jelölésére szolgálnak.
• A šāds/šāda és a tāds/tāda névmások a hímnemben az első, nőnemben a negyedik ragozási típusba tartoznak, ám a šis/šī és a tas/tā névmásoknak külön ragozása van, melyet az alábbi táblázatban foglalunk össze:

Egyes szám

	šis	tas	šī	tā
Genitīvs	šā/šī	tā	šās/šīs	tās
Datīvs	šim	tam	šai	tai
Akuzatīvs	šo	to	šo	to
Lokatīvs	šajā	tajā	šajā	tajā

Többes szám

	šie	tie	šīs	tās
Genitīvs	šo	to	šo	to
Datīvs	šiem	tiem	šīm	tām
Akuzatīvs	šos	tos	šīs	tās
Lokatīvs	šajos	tajos	šajās	tajās

• Kérdő névmások a kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen). A kurš/kura és kāds/kāda névmások a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik.
• A kas névmás nemben és számban nem változik, egyaránt vonatkozik mind élőlényekre, mind élettelen tárgyakra. A kas névmás alakjait alább foglaljuk össze:

	kas
Genitīvs	kā
Datīvs	kam
Akuzatīvs	ko
Lokatīvs	kur (kamī)

• A kamī alak már csak nyelvjárásokban létezik, az irodalmi nyelvben a kur kérdőszó szilárdult meg.
• A kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen) vonatkozó névmásokként is funkcionálhatnak, ha mellékmondat kezdődik velük, ragozásuk ilyenkor is a fentebb említett módon valósul meg.
• A lett nyelvben előforduló határozott névmások ragozása is a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik. Eeket a névmások a következők: pats/pata/pati (maga), katrs/katra (mindegyik), ikkatrs/ikkatra (mindenféle), ikkurš/ikkura (minden), ikviens/ikviena (bármelyik), viss/visa (mind). Ide sorolható még az abi/abas (mindkettő) szó is, melyet egyes nyelvkönyvek gyakran a számnevek közé sorolnak.
• A határozatlan névmásokhoz - a vonatkozó névmásokon kívül - tartoznak a dažs/daža (egyes, némely, valamely), cits/cita (más), otrs/otra (másik).
• A tagadó névmásokat a ne- prefixummal képzik, ezek a következők lehetnek nekas (semmi), nekas cits (semmi más), it nekas (egyáltalán semmi), nekāds (semmilyen), neviens (senki, egy sem). A neviens/neviena névmások jelentésükből adódóan csak egyes számban használatosak.

Igeragozás

• A lett nyelvben az igéket tövük illetve képzésük szerint három csoportra szokás bontani. Az első csoportba tartoznak azok az egyszótagból álló igék melyeknek ragozása rendkívül változatos, illetve gyakoriak a mássalhangzó-változások jelen időben. Álljon itt egy példa, az ēst (enni) ige:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
Első személy	ēdu	ēdam	ēdu	ēdām	ēdīšu	ēdīsim
Második személy	ēd	ēdat	ēdi	ēdāt	ēdīsi	ēdīsit
Harmadik személy	ēd	ēd	ēda	ēda	ēdīs	ēdīs

• De gyakori még a k:c és g:dz változás (pl.: braukt - braucu), a zárt és nyílt e,ē váltakozása(pl.: jelen idő, nyílt ē-t ejtünk: ēdu, de zártat múltban: ēdu), a lágyítások elmaradása az egyes szám második személyű alakoknál (pl.: es ceļu - tu cel; celt - építeni); a magánhangzók kvantitása illetve egyéb változásai i:ie/ē, u:ū (pl.: likt - lieku helyezni; pirkt - pērku vásárolni); illetve a különböző szuffixumok betoldása -st-,-j-,-n- (pl.: salt - salstu fázni; ļaut - ļauju megengedni; skriet - skrienu futni).
• A második ragozási típusba az ā, ē és o tövű igék tartoznak, pl.: runāt - beszélni, meklēt - keresni, gatavot - készíteni, legjellemzőbb rájuk, hogy az egyes szám második személy és a harmadik személyű alakok jelen időben egyaránt jelöletlenek maradnak, egy példa:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
Első személy	runāju	runājam	runāju	runājām	runāšu	runāsim
Második személy	runā	runājat	runāji	runājāt	runāsi	runāsit
Harmadik személy	runā	runā	runāja	runāja	runās	runās

• A harmadik csoportba tartozó igék két alcsoportra oszthatóak, az -āt, -ēt tövűekre (pl.: gribēt - akarni) illetve az -īt, -īnāt tövű igékre (pl.: lasīt - olvsani, zināt - tudni), egy példa ragozásukra:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
Első személy	gribu - zinu	gribam - zinām	gribēju - zināju	gribējām - zinājām	gribēšu - zināšu	gribēsim - zināsim
Második személy	gribi - zini	gribat - zināt	gribēji - zināji	gribējāt - zinājāt	gribēsi - zināsi	gribēsit - zināsit
Harmadik személy	grib - zina	grib - zina	gribēja - zināja	gribēja - zināja	gribēs - zinās	gribēs - zinās

• Ezen kívül vannak még visszaható igék is (pl.: atpūsties - pihenni) illetve olyan igék melyeknek normál és visszaható alakja is van (pl.: mācīt - tanítani, mācīties - tanulni; mazgāt - mosni, mazgāties - mosakodni).
• A visszaható igék ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
Első személy	-os	-amies; -āmies	-os	-āmies	-os	-imies
Második személy	-ies	-aties; -āties	-ies	-āties	-ies	-ities
Harmadik személy	-as; -ās	-ās; -ās	-ās	-ās	-ies	-ies

• A lett igék ragozása E/3 és T/3 alakban azonosak.
• A létige (būt) ragozása rendhagyó:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
1. személy	Es esmu	Mēs esam	Es biju	Mēs bijām	Es būšu	Mēs būsim
2. személy	Tu esi	Jūs esat	Tu biji	Jūs bijāt	Tu būsi	Jūs būsit
3. személy	Viņš/Viņa ir	Viņi/Viņas ir	Viņš/Viņa bija	Viņi/Viņas bija	Viņš/Viņa būs	Viņi/Viņas būs

• Ezenkívül még két rendhagyó ragozású ige található a lett nyelvben, a menni ige (iet) és az adni ige (dot), ezek ragozása az alábbiak szerint történik:

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
1. személy	Es eju	Mēs ejam	Es gāju	Mēs gājām	Es iešu	Mēs iesim
2. személy	Tu ej	Jūs ejat	Tu gāji	Jūs gājāt	Tu iesu	Jūs iesit
3. személy	Viņš/Viņa iet	Viņi/Viņas iet	Viņš/Viņa gāja	Viņi/Viņas gāja	Viņš/Viņa ies	Viņi/Viņas ies

	Egyes szám, jelen	Többes szám, jelen	Egyes szám, múlt	Többes szám, múlt	Egyes szám, jövő	Többes szám, jövő
1. személy	Es dodu	Mēs dodam	Es devu	Mēs devām	Es došu	Mēs dosim
2. személy	Tu dod	Jūs dodat	Tu devi	Jūs devāt	Tu dosi	Jūs dosit
3. személy	Viņš/Viņa dod	Viņi/Viņas dod	Viņš/Viņa deva	Viņi/Viņas deva	Viņš/Viņa dos	Viņi/Viņas dos

• Az igék tagadását a megfelelően ragozott igealak elé tett ne- prefixummal képezzük, ami minden igére érvényes, egyetlen kivétel a būt - lenni ige 3. személyű alakja ir - van melyből nav - nincs lesz.
• Az igék képzésében igen fontos szerepet játszanak az igekötők, amelyek gyakran megváltoztatják, új jelentést adnak az igének. Az igekötők a következők lehetnek:

igekötő	jelentése	példa
aiz-	el-	aiziet - elmenni
ap-	körül	apiet - körüljárni
at-	vissza	atdot - visszaadni
ie-	be-	ienākt - bejönni
iz-	ki-	iziet - kimenni
no-	le-	noiet - lemenni
pa-	mentén	paiet - elmenni vmi mellett
pār-	át-	pāriet - átmenni
pie-	oda-	piebraukt - odautazni
sa-	össze-	sanākt - összegyűlni
uz-	fel-,rá-	uziet - felmenni

• Az igekötős igék általában egy már befejezett cselekvést fejeznek ki, pl.: darīt - csinálni, DE padarīt - megcsinálni; lasīt - olvasni, DE izlasīt - kiolvasni/elolvasni.
• A ne- tagadó prefixum ugyanúgy kapcsolható az igekötős igékhez is.

Igemódok

• A lett nyelvben öt igemód van, kijelentő, felszólító, feltételes, kötelező (debitívusz) és referatív mód.
• A felszólító mód általában jelen idejű cselekvést fejez ki és legtöbbször személyes névmás sem kapcsolódik hozzájuk.
• A felszólító mód egyes szám második (pl.: nest - nes! vidd!), többes szám harmadik személyű alakjai egybeesnek a jelen idejű, a többes szám első személyű alakja pedig az ige jövő idejű formájával (pl.: nesīsim! - vigyük!). A harmadik személyű alakokhoz járul még a lai (hadd) szócska is (pl.: lai nes! - (hadd) vigyék!).
• A többes szám második személyű alakot az egyes szám második személyű alakból képezzük az -iet - visszaható igék esetében az -ieties - rag hozzásadásával (pl.: brauciet! - utazzatok!, priecājieties! - örüljetek!).
• A feltételes módnak két változata van egyszerű és összetett. Az egyszerű alakot a főnévi igenév tövéből képezzük a -tu - visszaható igék esetében a -tos - szuffixum hozzáadásával, pl.: brauktu - utaznék, mācītos - tanulnék.
• Az összetett alakot a būt ige feltételes módú alakjából és a főige melléknévi igenevéből képezzük, pl.: es būtu braucis - elutaztam volna. A feltételes módhoz gyakran járul a kaut (bár, bárcsak) szócska is (pl.: kaut viņš ātrāk atnāktu - bárcsak mielőbb jönne).
• A kötelező mód alapalakját az ige jelen idejű harmadik személyű alakjából a jā- prefixummal képzik (pl.: man jāiet - mennem kell), kivétel a jābūt. Ehhez járul még a cselekvő személye datívuszban, illetve a létige megfelelő idejű alakja, mely jelen időben elhagyható (pl.: man bija jāiet - mennem kellett, man būšu jāiet - (majd) mennem kell).
• A referatív mód a függő beszédhez hasonlatos, ezen igenemre jellemző az igék -ot - illetve visszahatók esetében az -oties - végződés. Egyszerű alakját a megfelelő idejű igealakból képezzük, pl.: māte teica, ka es jau labi lasot - anya azt mondta, hogy már jól olvasok; man runā, ka viņa drīz precēšoties - azt mondják nekem, hogy hamarosan férjhez megy.
• A referatív mód összetett alakjait a létige referatív módú alakjával képezzük esmu - esot / būšot illetve a főige múlt idejű melléknévi igenevéből.
• A szenvedő igenem leggyakrabban tárgyas igékkel fordul elő, melyet a būt, tikt (válni vmivé) segédigékkel képeznek.
• A szenvedő igealak lehet múlt, jelen és jövő idejű is, pl.: tiek celta jauna skola - új iskola épül, skola bija uzcelta jau pagājušajā gadā - az iskola már tavaly felépült, nākošgad tiks celta vēl viena skola - jövőre még egy iskola fog felépülni.

Számok

• A számneveket is egyeztetni kell nemben az őt követő főnévvel, az alábbi táblázat mutatja a tőszámneveket egytől tízig:

	Hímnemű alak	Nőnemű alak
1	viens	viena
2	divi	divas
3	trīs
4	četri	četras
5	pieci	piecas
6	seši	sešas
7	septiņi	septiņas
8	astoņi	astoņas
9	deviņi	deviņas
10	desmit

• A tíz desmit, száz simt és ezer tūkstoš számnevek nem ragozhatóak, de van ragozható alakjuk is amit csak hímnemben használunk, ezek a következők: desmits, simts és tūkstotis.
• Az összetett számnevek esetében mindig csak az utolsó, az egyeseket jelentő elemet kell ragozni, amit egyeztetni kell nemben és esetben az őt követő főnévvel (pl.: piecdesmit viens gads - 51 év, simts divdesmit viena diena - 121 nap).
• A számneveket hímnemben az 1. ragozás szerint, nőnemben a 4. ragozás szerint ragozzuk.
• A trīs (három) számnévnek külön ragozás van, eltérő esetragokkal, ugyanakkor viselkedhet ragozatlan számnévként is. Ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

	Hímnemű alak	Nőnemű alak
Nominatīvs	trīs	trīs
Genitīvs	triju (trīs)	triju (trīs)
Datīvs	trim (trijiem, trīs)	trim (trijām, trīs)
Akuzatīvs	trīs	trīs
Lokatīvs	trijos (trīs)	trijās (trīs)

• A sorszámnevek hímnemben: -ais, nőnemben: -ā végződést kapnak, ragozásuk megegyezik a határozott melléknevek ragozásával.
• A sorszámnevek első két tagját más tőből képezzük, mint a többit, a sorszámneveket 1-10 az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

	Hímnemű alak	Nőnemű alak
1.	pirmais	pirmā
2.	otrais	otrā
3.	trešais	trešā
4.	ceturtais	ceturtā
5.	piektais	piektā
6.	sestais	sestā
7.	septītais	septītā
8.	astotais	astotā
9	devītais	devītā
10	desmitais	desmitā

Határozószók

• Határozószavakat több szófajból is képezhetünk, ezek módjait az alábbiakban foglaljuk össze.
• Néhány határozószó eredetét nehéz megállapítani, ezeket hívjuk elsődleges határozószóknak, pl.: te - itt, tur - ott, jau - már, tad - mikor, stb.
• Határozószavak képzése főnevekből, pl.: gods (becsület) - godam (becsületesen), kājas (lábak) - kājām (gyalogosan), stb.
• Határozószavak képzése melléknevekből legtöbbször -i képzővel történik végződést teszünk (pl.: labs - jó -→ labi - jól, skaists - szép -→ skaisti - szépen) de ehelyett gyakran használatos a -ām képző is (pl.: lēns - lassú -→ lēni vagy. lēnām). Illetve sok melléknévből az -i helyett az -u képzővel képzünk határozószót (pl.: vēls - késő, vēlu - későn).
• Igékből: peldēt - úszni -→ peldus, rāpot - mászva -→ rāpus - mászva, stb.
• Számnevekből: divi (kettő) - divatā (ketten), trīs (három) - trisajā (hárman), stb.

Birtokos szerkezet kifejezése

• A birtoklást a magyar nyelvhez hasonlóan a nekem van valamim szerkezettel fejezik ki, szemben az ólettel, ahol még megvolt a birtoklást kifejező ige (Es turu... - Én birtoklok...) csakúgy, mint más indoeurópai nyelveknél.
• A birtoklást kifejező nekem van szerkezetet az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

	Egyes szám	Többes szám
1. személy	Man ir	Mums ir
2. személy	Tev ir	Jums ir
3. személy	Viņam/Viņai ir	Viņiem/Viņām ir

Elöljárószók

• A lett nyelvben az eseteken kívül a különböző viszonyok kifejezésére széles körben használnak elöljárószókat is.
• Az elöljárószók egyes számban birtokos vagy tárgyesettel állnak, csak egy kötőszó (līdz - -ig) áll egyes számban részes esettel.
• Az elöljárószók többes számban mindig részes esetet vonzanak, kivétel a dēļ (miatt), labad (-ért) és a pēc (után) amelyek többes számban birtokos esettel állnak. Bár a dēļ és a labad hagyományosan elöljárószók, mondatbeli helyzetük alapján sokkal inkább névutónak számítanak.
• Egyes szám birtokos esettel állnak a következő elöljárószók: aiz - mögött, bez - nélkül, dēļ - miatt, kopš - óta, labad - ért, no tól/től, pēc - után, pie - nál/nél/hoz/hez, pirms/priekš - előtt, uz - on/en/ön, virs - fölött, zem - alatt
• Egyes szám tárgyesettel állnak a következő elöljárószók: ap - körül, ar - val/vel, caur - át/keresztül, gar - mellett/mentén, pa -n(vmin rajta keresztül), par - ról/ről/ként, pār - át/felett, pret - szemben, starp - között, uz - ba/be/ra/re
• Egyes szám részes esettel áll a līdz -ig elöljárószó.

Példák

• Sveiks! - Helló!
• Labrīt! - Jó reggelt!
• Labdien! - Jó napot! (általános köszönés, bármikor használatjuk)
• Labvakar! - Jó estét!
• Jā./Nē. - Igen./Nem.
• Lūdzu. - Kérem.
• Paldies. - Köszönöm.
• Atvainojiet. - Bocsánat/Elnézést.
• Ļoti patīkami. - Örvendek a találkozásnak.
• Visu labu! - Minden jót!
• Uz drīzu tikšanos! / Uz redzēšanos! - Viszlát!
• Vai Jūs runājat angliski/vāciski/krieviski? - Beszél Ön angolul/németül/oroszul?
• Es nerunāju latviski. - Nem beszélek lettül.
• Es nesaprotu. - Nem értem.
• Cik tas maksā? - Mennyibe kerül?
• lēts/dārgs - olcsó/drága
• atvērts/aizvērts - nyitva/zárva
• Kur ir slimnīca/policija/viesnīca/stacija/lidosta? - Hol van a kórház/rendőrség/hotel/állomás/repülőtér?
• pārtikas veikals - élelmiszerbolt
• valutas maiņa - pénzváltó
• benzīna uzpildes stacija - benzinkút
• mehāniķis - szerelő

Jegyzetek

Források

• Nītiņa, Daina. Könyv a lett nyelvről. Szombathely: Savariae (1998). ISBN 963-9017-34-5
• Fodor, István. A világ nyelvei. Budapest: Akadémiai Kiadó (2000). ISBN 963-05-7597-3
• Moseley, Christpoher. Colloquial Latvian. London: Routledge (1996). ISBN 0-415-11797-6
• Bartholomew, Terēze Svilane. Teach Yourself Latvian. London: McGraw-Hill (2009). ISBN 978-0-07-147831-1
• Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. Osiris Kiadó, 1997
• Lett nyelvtan
• Learning latvian online

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia lett nyelvű változatát!

Nézd meg a Kategória:magyar-lett szótár címszót a Wikiszótárban!

Lett nyelv tanulásához kezdeti segítség található a http://www.goethe-verlag.com/book2/HU/ oldalon. Itt letölthető hangzó anyag is található.

• ↑ Bojtár: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. www.tankonyvtar.hu. Osiris (1997) (Hozzáférés: 2016. december 14.) (pdf)

Kapcsolódó szócikkek

• A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap