Apatin

	Apatin (Апатин / Apatin)
	A városháza
	; Apatin címere
	; Apatin címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Nyugat-bácskai
Község	Apatin
Rang	városi jellegű település
Polgármester	Živorad Smiljanić
Irányítószám	25260
Körzethívószám	+381 25
Rendszám	SO
	Népesség
Teljes népesség	17 411 fő (2011) +/-
Népsűrűség	149 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	85 m
Terület	116,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 40′, k. h. 18° 59′
	Apatin weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Apatin témájú médiaállományokat.

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Gyors adatok

Bezárás

Zombortól 15 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik.

Bővebben: Apatin község

A községhez Apatinon kívül még négy település tartozik (zárójelben a szerb nevük szerepel):

Bácskertes (Купусина / Kupusina)
Bácsszentiván (Пригревица / Prigrevica)
Szilágyi (Свилојево / Svilojevo)
Szond (Сонта / Sonta)

Neve a magyar apáti (= apát birtoka) szóból származik.

Apatin helyén a 11. században egy nagyobb birtoktest volt, melyet Dávid herceg 1090 körül a tihanyi apátságnak adott 5 háznéppel, 3 eke földdel és 5 halastóval együtt.

1337-ben a birtoktest egy másik részét, azt, „ahol a nagy árok végződött” I. László király a bátai apátságnak adta, ekkor Apatti néven említik.

Apatin északi részén egy nemes falu alakult ki Aranyán néven, mely a Csemely nemzetség tagjainak birtoka volt, míg a déli Apossal szomszédos része 1401-től Aposaranyán néven szerepelt. Aranyán egy részén besenyők lakhattak, ezért egy időben Aranyánt Besenyőnek nevezték.

Ez a jelentékeny helység a fennmaradt határleírás szerint a Nagyárok, Papi, Apos, a Duna és a bátai apátság földje között feküdt, tehát a mai Apatin területén.

Határában kezdődik a Bácsföldvárig húzódó római sánc. Egykori várát 1453-tól említik, ekkor a kalocsai érsekségé volt. A vár a török időkben pusztult el, nyoma sem maradt. A török időkben elnéptelenedett települést a 18. században württembergi németekkel telepítették be.

1910-ben 13 136 lakosából 11 661 német és 1067 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásának volt a székhelye.

1941-ben visszakerült Magyarországhoz. A várost a szerb partizánok 1944. október 24-én bevették, majd az év végén onnan 2400 személyt hurcoltak szovjet munkatáborokba. 1945. március 11-én a város csaknem egész lakosságát, mintegy 8000 embert a gádori és a körtési szerb haláltáborba hajtották, ahol sokan éhen haltak. Azután likai szerbeket költöztettek a kitelepített németek helyébe.

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
13 195	14 465	17 191	17 565	18 320	18 389	19 320^[2]	17 411^[1]

Etnikai összetétel (2011)

Nemzetiség	Szám	%
szerbek	12 830	73,69
románok	1013	5,82
magyarok	732	4,20
horvátok	557	3,20
cigányok	405	2,33
németek	163	0,94
jugoszlávok	126	0,72
montenegróiak	64	0,37
macedónok	29	0,17
bunyevácok	26	0,15
szlovákok	20	0,11
muzulmánok	17	0,10
albánok	13	0,07
szlovének	8	0,05
oroszok	5	0,03
ruszinok	5	0,03
goránok	3	0,02
bosnyákok	3	0,02
ukránok	2	0,01
bolgárok	1	0,01
vlachok	1	0,01
egyéb	49	0,28
nem nyilatkozott	976	5,61
régióbeli hovatartozás	184	1,06
ismeretlen	179	1,03^[3]