Pártos Gyula (építész)

(1845–1916) magyar építész From Wikipedia, the free encyclopedia

Pártos Gyula (építész)

Pártos Gyula, születési nevén Puntzman Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17.Budapest, 1916. december 22.[2]) építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője. Pártos Béla közíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő testvére, Vittorina Bartolucci opera-énekesnő férje, Radnai Miklós zeneszerző, operaigazgató apósa.

Gyors adatok
Pártos Gyula
SzületettPuntzman Gyula
1845. augusztus 17.
Apatin
Elhunyt1916. december 22. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVittorina Bartolucci
Foglalkozásaépítész
Iskolái
  • Zrenjaninska Gimnazija
  • Berlini Műszaki Főiskola (–1870)
SírhelyeFiumei úti sírkert (19/1-1-18)[1]
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiSzent István-templom (Kiskunfélegyháza)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pártos Gyula témájú médiaállományokat.

Bezárás

Életpályája

Kezdetben Szkalnitzky Antalnál tanult. Hauszmann Alajos és Lechner Ödön évfolyamtársaként 1870-ben Berlinben szerzett építészi oklevelet. Ezután Pesten társult Lechner Ödönnel, akivel több évtizedes szoros kapcsolata Lechner külföldi útjai után is helyreállt. Közös irodájukban a szervezői feladatokat Pártos látta el, míg a pályázatok és megvalósult művek Lechner művészetét tükrözik. Néhány korai önálló tervén kívül (kiskunfélegyházi Szent István-templom, 1873-1877, ugyanitt Kalmár-kápolna, 1875-1876, kecskeméti református bazár, 1877) az 1880-as évektől részt vett Lechner csaknem valamennyi megvalósult tervének kivitelezésében. Pártos és Lechner társas viszonya csak az Magyar Iparművészeti Múzeum befejezése után, 1896-ban szűnt meg. Az 1900-as évek elejétől ismét önállóan tervezett Budapesten, Győrött, Cegléden, Pozsonyban. Ezek közül egyes tervek Lechner stílusát követték (mint a bajai takarékpénztár, a mai Türr István Múzeum épülete 1893-ban), míg mások a historizmushoz hajlottak.

Testét a Fiumei Úti Sírkert helyezték nyugalomra (19/1-N/A-1-18).[3]

Ismert épületeinek listája

Lechner Ödönnel közösen tervezett épületek

  • 1871–1872: Bérház, Bajcsy-Zsilinszky u. 43.[4]
  • 1881–1884: Városháza, Szeged[4]
  • 1883: Milkó-palota, Szeged, Roosevelt tér 5. [5]
  • 1883–1886: Drechsler-palota (más néven: MÁV nyugdíjintézet bérháza), Budapest, Andrássy út 25[4]
  • 1887: Rudolf lovassági laktanya, Kecskemét[6]
  • 1888–1890: Thonet-ház, Budapest, Váci utca 11/A[4]
  • 1893: Szekszárd Szálló, Szekszárd, Garay tér 7.[7]
  • 1893: Bajai takarékpénztár, ma: Türr István Múzeum épülete[8]
  • 1893–1896: Iparművészeti Múzeum, Budapest, Üllői út 33–37.[4]
  • 1893–1897: Városháza, Kecskemét, Kossuth tér 1.[4]

Egyedül tervezett épületek

  • 1873–1877: Szent István-templom, Kiskunfélegyháza, Szent István tér 3.[4]
  • 1875–1876: Kalmár-kápolna, Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc tér 17.[9]
  • 1877: Református templom bazárja, Kecskemét[4]
  • 1882: megyeháza átalakítása, Zombor[10]
  • 1896: Főgimnázium, Szekszárd[6]
  • 1900–1901: Magyar Királyi Állami Mechanikai Órásipari Szakiskola, ma: Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar,[11] Budapest, Tavaszmező u. 15.[12]
  • 1903: Posta- és Távírda-igazgatóság székháza, Pozsony[13]
  • 1903: Ceglédi Főgimnázium, ma: Kossuth Gimnázium, Cegléd, Rákóczi út 46.[14]
  • 1903–1905: Fekete Sas Szálló, Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3.[15]
  • 1905–1906: Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete, ma: Szerb Antal Gimnázium, Budapest, Batthyány Ilona utca 12.[6]
  • 1907: Olasz Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, Stefánia út 95.[16]
  • 1910–1911: Magyar Királyi Állami Nőipariskola, ma: Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest, Rákóczi tér 4-5.[17]
  • 1910–1912: Tóth Kálmán utcai elemi iskola, ma: Budapest IX. Kerületi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest, Tóth Kálmán u. 35.[4][18]
  •  ?: Színházépület, Zombor[4]
  •  ?: Polgári iskola, Kassa, Moyzesova utca[19]

Képtár

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.