muszlim szláv népcsoport From Wikipedia, the free encyclopedia
A goránok muszlim szláv nép a Gora régióban a Koszovó, Albánia és Észak-Macedónia által határolt háromszögben. A mintegy 60 000 főt számláló etnikai csoport az ún. gorán délszláv nyelvet beszéli. A szunnita iszlám vallási felekezethez tartoznak.
| Goránok | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goránok témájú médiaállományokat. |
A goránok etnonim, jelentése „felvidékiek”, a szláv gora helynévből származik, jelentése „domb, hegy”.[1] [2] Ennek a népnek egy másik autonómiája a nasinci, ami szó szerint azt jelenti: „a mi népünk, a mieink”.
A macedón források a goránokat néha Torbešivel csoportosítják.[2]
Az albán nyelvben Goranët[3] néven ismerik őket, és néha más exonimákkal, mint például Bullgarët ("bolgárok"),[4] Torbesh[1] („táskahordozók”) és Poturë („törökösített” po-ból). -tur, szó szerint nem török, hanem „türk”, az iszlamizált szlávok esetében használatos).[5]
.png)
A helyi goránok egy része az idők során szerbnek,[6][7][8] albánnak, macedónnak, bosnyáknak, muszlim bolgárnak, töröknek vagy éppen muszlimnak vallotta magát a geopolitikai viszonyok és a népszámlálások miatt.[9] [10]
Koszovóban a goránok száma 10 265, ami drasztikusan kisebb, mint a koszovói háború előtt. 1998-ban a becslések szerint összlakosságuk legalább 50 000 volt.[11]
Albániában kilenc[1] goránok lakta falu található: Zapod, Pakisht, Orçikël, Kosharisht, Cernalevë, Orgjost, Oreshkë, Borje és Sistavec.[12][13]
Koszovóban 18[1] goránok által lakott falu található: Baćka, Brod, Vranište, Globočice, Gornja Rapča, Gornji Krstac, Dikance, Donja Rapča, Donji Krstac, Zli Potok, Kruševo, Kukaljane, Lještane, Mjučubošta, Radeša és Restelica, valamint Dragash városa.[14][15]
1999 után Dragashnak vegyes lakossága van goránok, akik az alsóvárosban élnek, és a felső negyedben albánok, akik a lakosság többségét alkotják.[15]
Észak-Macedóniában két goránok lakta falu található a Polog régióban: Jelovjane és Urvič.[16][17][18][19]
Gora község és Opoja régió a Milošević-korszakban el voltak választva egymástól.[15] A háború után a gorán többségű Gora települést összevonták az albánok lakta Opoja régióval, így az ENSZ Missziója (UNMIK) Dragash települést hozta létre, így az új közigazgatási egység albán többségű.[1][15][20]
2007-ben a koszovói ideiglenes intézmények iskolát nyitottak Gorában a bosnyák nyelv oktatására, ami kisebb megdöbbenést váltott ki a gorán lakosság körében. Sok gorán nem hajlandó iskolába küldeni gyermekeit a társadalmi előítéletek, valamint a bosnyákokhoz vagy albánokhoz való asszimilációval való fenyegetés miatt. Következésképpen a goránok Szerbia tantervének megfelelően szervezték meg közoktatásukat.
A szerbiai gorán aktivisták kijelentették, hogy azt szeretnék, ha Gora (egy korábbi település) csatlakozna a Szerb Önkormányzatok Szövetségéhez, ami további nyomást gyakorol a koszovói gorán közösségre.[21]
2018-ban Gora bolgár aktivistái petíciót nyújtottak be az ország parlamentjéhez, amelyben követelték külön kisebbségként való hivatalos elismerésüket.[22]
A legtöbb gorán azt állítja, hogy a labilis helyzet és a gazdasági problémák arra kényszerítik őket, hogy elhagyják Koszovót. Néhány szó esik az albánok fenyegetéseiről és diszkriminációjáról is.[23]
A soknemzetiségű Dragash városon kívül a koszovói goránok továbbra is elsősorban közösségük által lakott falvakban élnek, és továbbra is feszültek a kapcsolataik az albánokkal.[15] Vegyes házasság a két közösség között nem fordul elő, kivéve néhány gorán családot, amelyek Prizrenbe költöztek.[24]
A 18. században Gorában megindult az iszlamizációs hullám.[25] Úgy gondolják, hogy az ohridi bolgár érsekség és a szerb patriarchátus 1766/1767-ben történt oszmán felszámolása ösztönözte Gora iszlamizálódását, ahogyan ez sok balkáni közösségben volt. Az utolsó keresztény gorán, Božana a 19. században halt meg – olyan szertartásban részesült, amely a goránok keresztény örökségét jelzi, s Anasztasziev és Jasztrebov orosz konzulok gyűjtötték össze a 19. század második felében.[25]
A goránok arról ismertek hogy az egykori Jugoszlávia "legjobb cukrászai és pékei" voltak.[26]
A gorai szlávokat 864 után térítették meg, amikor Bulgária is felvette a kereszténységet. Az oszmánok a 14. században hódították meg a térséget, ami elindította a goránok és a szomszédos albánok iszlamizálódását. A goránok azonban még mindig érintőlegesen betartanak néhány ortodox keresztény hagyományt, mint például a szlavákat és Đurđevdanokat, és a szerbekhez hasonlóan megünneplik névnapjukat vagy szentek emléknapjait.
A goránok szunnita muszlimok és szúfizmus, különösen a halveti és bektasi szúfi rendek széles körben elterjedtek.
A hagyományos gorán népzene magában foglalja az „ oro ” („kör”) nevű kétütemes táncot, amely a lábmozgásokra összpontosító körtánc: mindig a jobb lábon kezdődik, és az óramutató járásával ellentétes irányban mozog. Az orót általában olyan hangszerek kísérik, mint a curlje, a kaval, a čiftelija vagy a tapan, és az éneklés ritkábban szerepel a táncokban, mint az albánoknál és a szerbeknél.
A Pelivona „nemzeti” sportága az olajbirkózás egyik formája, amely népszerű a goránok körében, rendszeres versenyeket rendeznek a szabadban curlje és tapan kíséretében, a hozzájuk kapcsolódó rituális kézmozdulatokkal és táncokkal, eredete a Közel-Keleten az Oszmán Birodalomig terjed a Balkán meghódítása után.
Egy másik népszerű ital a török kávé, amelyet kis csészéből isznak egy pohár víz kíséretében. A török kávé maradékát felhasználó tasszeográfia minden gorán körében népszerű.
A goránok a délszláv egy helyi nyelvjárását beszélik „ Našinski ”[12] vagy „ goranski ” néven, amely egy szélesebb torlaki dialektus része,[27] amelyet Dél -Szerbiában, Nyugat-Bulgáriában és Észak-Macedónia egy részén beszélnek. A gorán közösség szláv nyelvjárását az albánok Gorançe néven ismerik.[12] A gorán közösségen belül felismerik, hogy dialektusuk közelebb áll a macedón nyelvhez, mint a szerbhez.[28] A torlaki dialektus a szerb és a bolgár átmeneti dialektusa, miközben a macedón nyelvvel is megosztja sajátosságait. A gorán beszéd a szerb ó-shtokáviai dialektusa, a prizren-timoki nyelvjárás .
A bolgár nyelvészek a gorán nyelvjárást egy bolgár nyelvjárási területhez sorolják.[29] Annak ellenére, hogy nem határos Bulgáriával, és iszlám nemzet, a goránok a bolgár irredentizmus célpontjai, azon meggyőződéssel, hogy ha a gorán dialektus bolgár, akkor minden macedón dialektus bolgár.[30] A bolgár érdeklődést szemlélteti az első gorán–albán szótár (43 000 szóval és kifejezéssel) 2007-ben, Nazif Dokle albán-gorán tudóstól, amelyet a Bolgár Tudományos Akadémia szponzorált és nyomtatott ki.[5] Ebben a szótárban Dokle úgy határozta meg a nyelvet, mint „az északnyugaton beszélt bolgár dialektusokat”, Észak-Macedóniát.[5][31][32]
Ösztöndíjon belül a korábban szerbhez tartozónak minősített gorán nyelvjárásokat a 21. században átsorolták a macedón nyelvre.[28]
A gorán beszédnek számos kölcsönszava van, az iszlám miatt nagy hatással van rá a török és az arab, valamint az albán nyelv. A sok török jövevényszó miatt hasonlít a bosnyák nyelvhez. Gorán szerb-horvátul beszél az iskolában. [2]
A legutóbbi, 1991-es jugoszláv népszámlálás szerint Gora község lakosságának 54,8%-a beszéli a gorán nyelvet, a többiek szerbnek nevezték magukat.[33] Egyes nyelvészek, köztük Vidoeszki, Brozovic és Ivic, a Gora régió szláv nyelvjárását macedónként azonosítják.[34] Állítások szerhint a Gora régióban (Albánia és Koszovó) 50-75 faluban beszélnek macedónul.[35] Egyes nem ellenőrzött források szerint 2003-ban a koszovói kormány macedón nyelvi és nyelvtankönyveket szerzett a gorán iskola számára.[36]
2008-ban jelent meg egy macedón nyelvű újság, a Гороцвет (Gorocvet) első száma.[37]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
