skót orvos és regényíró From Wikipedia, the free encyclopedia
Archibald Joseph Cronin(Cardross, 1896. július19. –Montreux, 1981. január6.)A. J. Cronin néven ismert skót orvos és regényíró.[4] Legismertebb regénye a The Citadel (1937), amely egy skót orvosról szól, aki egy walesi bányászfaluban szolgál, mielőtt Londonban sikert aratott, ahol kiábrándult néhány orvos megvesztegethetőségéből és hozzá nem értéséből. Cronin mindkét területet ismerte: bányaorvosként és orvosként a Harley Streeten(wd). A könyv feltárta a brit orvoslás tisztességtelenségét és visszaéléseit, és segített inspirálni az Országos Egészségügyi Szolgálatot(wd)[5].[6] Az Északkelet-Angliában játszódó The Stars Look Down egy másik népszerű regénye, amelyet a bányászok körében végzett munkája ihletett. Mindkét regényt megfilmesítették, akárcsak a Hatter's Castle, The Keys of the Kingdom és a The Green Years-t. 1935-ben megjelent Country Doctor című novellája egy régóta futó BBC rádió- és tévésorozat, a Dr. Finlay's Casebook (1962–1971) alapja, amely az 1920-as években játszódik. 1993–1996-ban volt egy folytatásos sorozat is.[7]
Cronin a skóciai Dunbartonshire beli[8] Cardrossban[1] született, egy presbiteriánus anya, Jessie Cronin (született Montgomerie) és egy katolikus apa, Patrick Cronin egyetlen gyermekeként. Cronin gyakran írt hasonlóan vegyes hátterű fiatal férfiakról. Apai nagyszülei az írországiArmagh megyéből(wd)[9] emigráltak, és üveg- és porcelánkereskedők lettek Alexandriában(wd)[10]. 1870-ben nagyapja, Owen Cronague vezetéknevét megváltoztatták Cronin-ra. Anyai nagyapja, Archibald Montgomerie kalapos volt, akinek üzlete volt Dumbartonban(wd). Házasságuk után Cronin szülei Helensburgh-be(wd)[11] költöztek, ahol a Grant Street Schoolba járt. Hét éves korában biztosítási ügynök és kereskedelmi utazó apja meghalt tuberkulózisban. Édesanyjával a szülői házba költöztek Dumbartonba, és hamarosan közegészségügyi felügyelő lett Glasgow-ban.
Cronin nemcsak a Dumbarton Akadémia koraérett hallgatója volt,[12] aki íróversenyeken nyert díjakat, hanem kiváló sportoló és egyesületi labdarúgó is.[13] Már kiskorában lelkes golfozó volt és egész életében élvezte a sportot. A lazachorgászatot is szerette.
A család később a glasgow-i Yorkhillbe(wd)[14] költözött, ahol Cronin a város Garnethill(wd)[15] területén lévő St Aloysius' College-ba[12] járt. Ott futballozott a First XI-ben, ezt az élményt az egyik utolsó regényébe, a The Minstrel Boy-ba is belefoglalta. Azt a családi döntést, miszerint tanulnia kell, hogy csatlakozzon a gyülekezethez, vagy hogy orvosi gyakorlatot folytasson, maga Cronin döntötte el, amikor a „két rossz közül a kisebbet” választotta.[16] 1914-ben Carnegie-ösztöndíjat nyert a Glasgow-i Egyetem orvostudományi tanulmányaira. Miután 1916–1917 között nem volt haditengerészeti szolgálatban, 1919-ben a legmagasabb kitüntetéssel diplomázott az MBChB(wd) fokozaton (orvosi, sebészeti alapképzés). Még ugyanabban az évben Indiába látogatott hajósebészként egy járaton. Cronin további képesítéseket szerzett, köztük közegészségügyi diplomát (1923) és a Royal College of Physicians tagságát[17] (1924). 1925-ben doktori fokozatot szerzett a Glasgow-i Egyetemen „Az aneurizma története” címmel.[18]
Az első világháború alatt Cronin sebész alhadnagyként szolgált a Királyi Haditengerészet Royal Naval Reserve[19] egységében, mielőtt elvégezte az orvosi egyetemet. A háború után olyan kórházakban képezte magát, mint a glasgow-i Bellahouston Kórház és Lightburn Kórház, valamint a dublini Rotunda Kórház. Általános gyakorlatot Garelochheadben(wd)[20], egy Clyde-folyó menti faluban és Tredegarban(wd)[21], egy dél-walesi bányászvárosban végezte. 1924-ben Nagy-Britanniabányaügyi felügyelőjévé nevezték ki. A szénpor belélegzése és a tüdőbetegség közötti összefüggésről készített felmérése a telepek orvosi szabályozásáról, valamint az erről szóló jelentései a következő néhány évben jelentek meg. Cronin későbbi regényeihez – A walesben játszódó The Citadel és a Northumberlandben játszódó The Stars Look Down – orvosi tapasztalataira és a bányászat foglalkozási veszélyeivel kapcsolatos kutatásaira támaszkodott. Ezt követően Londonba költözött, ahol a Harley Streeten praktizált, mielőtt megnyitotta volna saját, forgalmas orvosi rendelését Notting Hillben(wd)[22]. Cronin akkoriban a Whiteleys(wd)[23] áruház tisztiorvosa is volt, és egyre nagyobb érdeklődést mutatott a szemészet iránt.
1930-ban Croninnál krónikus nyombélfekélyt diagnosztizáltak, és azt mondták, hogy hat hónapig pihenjen tejes diéta mellett. A Loch Fyne-i (tengeröböl) Dalchenna Farmban végre kiélhette az egész életen át tartó vágyát, hogy regényt írjon, mivel korábban „nem írt mást, csak recepteket és tudományos dolgozatokat”.[24] A Dalchenna Farmról Dumbartonba utazott, hogy első regénye hátterét kutassa a Dumbarton Library iratainak felhasználásával, amelyben még mindig van tőle egy tanácsot kérő levél. Három hónap leforgása alatt megkomponálta a Hatter's Castle-t, és gyorsan el is fogadta a Gollancz[25], az egyetlen kiadó, akinek beküldte, nyilván azután, hogy felesége véletlenszerűen tűzött egy gombostűt a kiadók listájára.[16] Azonnali sikert aratott és ez elindította termékeny írói karrierjét. Soha nem tért vissza az orvostudományhoz.
Cronin számos könyve bestseller volt a maga korában, és több nyelvre lefordították. Néhány története az orvosi karrierjére épül, drámai módon keverve a realizmust, a romantikát és a társadalomkritikát. Művei az egyén és a társadalom közötti morális konfliktusokat vizsgálják, miközben idealista hősei igazságot keresnek az egyszerű ember számára. Egyik korai regénye, a The Stars Look Down (1935) egy északkelet-angliai bányászközösségben elkövetett törvényszegéseket és egy ambiciózus bányász parlamenti képviselővé válását mutatja be.
A hihetetlenül gyorsan író Cronin szeretett átlagosan napi 5000 szót kiadni, és alaposan megtervezte cselekményeinek részleteit előre.[16] Köztudott volt róla, hogy kemény az üzleti kapcsolatokban, bár a magánéletében olyan ember volt, akinek „ravasz humora... fűszerezte a beszélgetéseit” – állítja egyik szerkesztője, Peter Haining(wd)[26].[16]
Cronin történetekkel és esszékkel is hozzájárult különböző nemzetközi kiadványokhoz. A második világháború alatt a brit információs minisztériumban dolgozott, cikkeket írt, valamint külföldi rádióadásokban vett részt.
A The Citadel (1937), egy bányavállalat orvosának a tudományos integritás és a társadalmi kötelezettségek egyensúlyának megteremtéséért folytatott küzdelméről szóló történet, elősegítette a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat[5] (NHS) létrehozását az Egyesült Királyságban azáltal, hogy rávilágított az egyenlőtlenségre és az akkori orvosi gyakorlat hozzá nem értésére, annak feltárásával. A regényben Cronin egy ingyenes közegészségügyi szolgálatot szorgalmazott, hogy legyőzzék azon orvosok ravaszságát, akik „művészeti formává emelték a guinea(wd)[27]-rablást és a betegek zsarolását”.[16] Cronin és Aneurin Bevan is a walesi Tredegar Cottage Kórházban dolgozott, amely az NHS[5] egyik bázisaként szolgált. A szerző gyorsan ellenségeket szerzett az orvosi szakmában, és a szakemberek egy csoportja összehangolt erőfeszítéseket tett a The Citadel betiltására. Cronin regénye, amely a Gollancz[25] által valaha kiadott legtöbbet eladott könyv lett, az orvosi rendszer korrupciójáról tájékoztatta a közvéleményt, ami végül reformhoz vezetett. A szerző úttörő ötletei nemcsak az NHS létrehozásában játszottak szerepet, de Raphael Samuel(wd)[28] történész szerint Cronin regényeinek népszerűsége nagy szerepet játszott a Munkáspárt 1945-ös elsöprő győzelmében.[29]
Ezzel szemben Cronin egyik életrajzírója, Alan Davies vegyesnek nevezte a könyv fogadtatását. A korabeli hangoskodó orvosok közül néhányan kivételt tettek a sok üzenet közül: arról, hogy néhány jómódú orvos a divatos praxisokban nagy összegeket vont ki ugyanolyan jómódú pácienseiből. Néhányan rámutattak arra, hogy nincs egyensúly a kritika és a keményen dolgozó orvosok dicsérete között. A többség elfogadta annak, ami volt, aktuális regénynek. A sajtó megpróbált szenvedélyeket szítani a szakmán belül, hogy megpróbáljon eladni egy példányt, míg Victor Gollancz(wd)[25] követte a példáját a könyv népszerűsítésére – figyelmen kívül hagyva, hogy szépirodalmi mű, nem tudományos kutatás és nem is önéletrajzi.
Az Egyesült Államokban a The Citadel elnyerte a National Book Award-ot, az 1937-es Favorite Fiction-t(wd), amelyet az American Booksellers Association(wd)[30] tagjai szavaztak meg.[31] A Gallup[32] 1939-es közvélemény-kutatása szerint a The Citadel-t választották a legérdekesebb könyvnek, amelyet az olvasók valaha olvastak.[33]
Cronin néhány regénye a vallással is foglalkozik, amelytől orvosi képzése és pályafutása során eltávolodott, de az 1930-as években újra megismerte. Az orvosi egyetemen, ahogy önéletrajzában elmeséli, agnosztikussá vált: "Amikor Istenre gondoltam, egy fölényes mosollyal tettem, ami jelezte egy ilyen elavult mítosz miatti biológiai megvetést." Wales-i gyakorlata során azonban azon emberek mély vallásos hite miatt, akik között dolgozott, elkezdett azon töprengeni, vajon „a létezés iránytűje többet tartogat-e, mint amennyit tankönyveim feltártak, többet, mint amiről valaha is álmodtam. Röviden, elvesztettem a felsőbbrendűségemet és ez, bár akkor még nem tudtam, ez az első lépés Isten megtalálása felé.”
Cronin is úgy érezte: "Ha figyelembe vesszük a fizikai univerzumot... nem kerülhetjük el az elsődleges Teremtő fogalmát... Fogadjuk el az evolúciótkövületeivel és elemi fajaival, a természetes okokról szóló tudományos tanával. És mégis ugyanazzal a rejtéllyel állsz szemben, ez elsődleges és mély. Ex nihilo nihil, ahogy iskolai korunk latin szólása mondja: semmi nem származhat a semmiből." Ezt hazahozták neki Londonba, ahol szabadidejében dolgozó fiúklubot szervezett. Egy nap meghívott egy kiváló zoológust, hogy tartson előadást a tagoknak. A beszélő "őszintén ateista megközelítést" alkalmazva leírta az események sorozatát, amelyek az élettelen anyagból származó első primitív életforma kialakulásához vezettek, "bár nem mondta meg, hogyan". Amikor befejezte, udvarias taps hallatszott. Aztán "egy vézna és nagyon átlagos fiatal idegesen felállt", és enyhe dadogással megkérdezte, hogyan lehet egyáltalán bármi. A naiv kérdés mindenkit meglepett. Az előadó "bosszúsnak, tétovázónak tűnt, lassan elvörösödött. Aztán, mielőtt válaszolhatott volna, az egész klub kacagásban tört ki. A kémcsöves realista által kínált bonyolult logikai szerkezetet összetörte egy egyszerű fiú egyetlen kihívása."[34]
Cronin az egyetemen ismerkedett meg leendő feleségével, Agnes Mary Gibsonnal (1898. május–1981.), aki szintén orvostanhallgató volt.[35] Robert Gibson pékmester és Agnes Thomson Gibson (született Gilchrist) lánya volt a lanarkshire-i Hamiltonból(wd). A pár 1921. augusztus 31-én házasodott össze. Agnes orvosként rövid ideig a "dispensary"-ben[36] dolgozott férjével, amíg a Tredegar Medical Aid Society alkalmazásában állt. A londoni gyakorlatban is segített neki. Amikor író lett, ő lektorálta a kéziratait. Első fiuk, Vincent(wd)[37] 1924-ben született Tredegarban[21], a második, Patrick(wd)[38] 1926-ban Londonban és a legfiatalabb, Andrew pedig 1937-ben szintén Londonban.
Bár élete utolsó részét teljes egészében külföldön töltötte, Cronin nagy szeretettel övezte gyermekkorának kerületét, és 1972-ben ezt írta egy helyi tanárnak: "Bár beutaztam a világot, teljes őszintén meg kell mondanom, hogy a szívem Dumbarton... A dolgozószobámban egy gyönyörű, 17. századi színes sziklanyomat található[46]... Még a Dumbarton futballcsapat sorsát is nagy lelkesedéssel követem."[47] További bizonyítékok Cronin Dumbarton élethosszig tartó támogatására. F.C. a klub stadionjának előterében függő, bekeretezett, géppel írt levélből származik. Az 1972-ben írt, a klub akkori titkárának címzett levélben gratulálnak a csapatnak ahhoz, hogy 50 év kihagyás után visszatértek a legfelsőbb osztályba. Felidézi, hogy gyermekkorában támogatta ezt, és alkalmanként „átemelték” a forgókapukon (ez az elmúlt időkben általános gyakorlat volt, hogy a gyerekeknek nem kellett fizetniük).[48]
Cronin 1981. január 6-án halt meg Montreux-ban, és La Tour-de-Peilzben(wd)[49] temették el.[50] Számos írását, köztük publikált és kiadatlan irodalmi kéziratokat, piszkozatokat, leveleket, iskolai füzeteket és esszéket, laboratóriumi könyveket és M.D.-dolgozatát a skót nemzeti könyvtárban (National Library of Scotland(wd)) és a Texasi Egyetem Harry Ransom Központjában(wd) tartják.
Cronin özvegye, Agnes öt hónappal később, 1981. június 10-én halt meg, és a hamvasztás után a hamvait mellé temették.
National Book Award (U.S.), Favorite Novel of 1937, for The Citadel[31]
Litt.D. from[Bowdoin College (1942) and Lafayette College (1954).
On 27 March 2015 a blue plaque was unveiled by the Royal College of General Practitioners (RCGP) at 152 Westbourne Grove in Notting Hill [51]
"Tombstone for Nora Malone," Reader's Digest, 60 (January 1952): 99–101.
"When You Dread Failure," Reader's Digest, 60 (February 1952): 21–24.
"What I Learned at La Grande Chartreuse," Reader's Digest, 62 (February 1953): 73–77.[53]
"Grace of Gratitude," Reader's Digest, 62 (March 1953): 67–70.
"Thousand and One Lives," Reader's Digest, 64 (January 1954): 8–11.
"How to Stop Worrying," Reader's Digest, 64 (May 1954): 47–50.
"Don't Be Sorry for Yourself!," Reader's Digest, 66 (February 1955): 97–100.
"Unless You Deny Yourself," Reader's Digest, 68 (January 1956): 54–56.
"Resurrection of Joao Jacinto," Reader's Digest, 89 (November 1966): 153–157.
1934 – Once to Every Woman (from short story, Kaleidoscope in "K"), directed by Lambert Hillyer(wd), featuring Ralph Bellamy(wd), Fay Wray(wd), Walter Connolly(wd), Mary Carlisle, and Walter Byron(wd)[54]
1934 – Grand Canary, directed by Irving Cummings(wd), featuring Warner Baxter, Madge Evans(wd), Marjorie Rambeau(wd), Zita Johann(wd), and H. B. Warner(wd)[55]
1941 – Shining Victory (from play, Jupiter Laughs), directed by Irving Rapper(wd), featuring James Stephenson(wd), Geraldine Fitzgerald(wd), Donald Crisp, Barbara O'Neil(wd), and Bette Davis[59]
1953 – Ich suche Dich ("I Seek You" – from play, Jupiter Laughs), directed by O. W. Fischer(wd), featuring O.W. Fischer, Anouk Aimée, Nadja Tiller, and Otto Brüggemann(wd)[63]
1955 – Sabar Uparey (from novel, Beyond This Place), directed by Agradoot(wd), featuring Uttam Kumar(wd), Suchitra Sen(wd), Chhabi Biswas(wd), Pahari Sanyal(wd) and Nitish Mukherjee[64]
1958 – Kala Pani ("Black Water" – from novel, Beyond This Place)–directed by Raj Khosla(wd), featuring Dev Anand(wd), Madhubala(wd), Nalini Jaywant(wd), and Agha(wd)[66]
1959 – Web of Evidence (from novel, Beyond This Place), directed by Jack Cardiff, featuring Van Johnson(wd), Vera Miles(wd), Emlyn Williams(wd), Bernard Lee(wd), and Jean Kent(wd)[67]
1967 – Poola Rangadu (from novel, Beyond This Place), directed by Adurthi Subba Rao(wd), featuring ANR(wd), Jamuna(wd), and Nageshwara Rao Akkineni[68]
1971 – Tere Mere Sapne ("Our Dreams" – from the novel The Citadel), directed by Vijay Anand(wd), featuring Dev Anand(wd), Mumtaz(wd), Hema Malini(wd), Vijay Anand(wd), and Prem Nath(wd)[69]
1972 – Jiban Saikate (from novel, The Citadel)–directed by Swadesh Sarkar, featuring Soumitra Chatterjee(wd) and Aparna Sen
1975 – Mausam ("Seasons", from the novel The Judas Tree), directed by Gulzar(wd), featuring Sharmila Tagore(wd), Sanjeev Kumar(wd), Dina Pathak(wd), and Om Shivpuri(wd)[70]
1982 – Madhura Swapnam (from the novel The Citadel), directed by K. Raghavendra Rao(wd), featuring Jaya Prada(wd), Jayasudha(wd), and Krishnamraju(wd)[71]
1955 – Escape From Fear (CBS), featuring William Lundigan(wd), Tristram Coffin(wd), Mari Blanchard(wd), Howard Duff(wd), and Jay Novello(wd)
1957 – Beyond This Place (CBS), featuring Farley Granger(wd), Peggy Ann Garner(wd), Max Adrian(wd), Brian Donlevy(wd), and Shelley Winters
1958 – Nicholas (TV Tupi(wd)), featuring Ricardinho, Roberto de Cleto(wd), and Rafael Golombeck
1960 – The Citadel (ABC), featuring James Donald(wd), Ann Blyth(wd), Lloyd Bochner, Hugh Griffith, and Torin Thatcher(wd)
1970–1978 – Dr Finlay's Casebook (BBC Radio 4), featuring Bill Simpson(wd), Andrew Cruickshank(wd), and Barbara Mullen(wd) (rebroadcast in 2003 on BBC 7)
2001–2002 – Adventures of a Black Bag (BBC Radio 4), featuring John Gordon Sinclair(wd), Brian Pettifer(wd), Katy Murphy(wd), and Celia Imrie
Armagh megye (írül: Contae Ard Mhacha, megyei városáról, Armaghról kapta a nevét) Észak-Írország hat megyéjének egyike, és egyike Írország hagyományos harminckét megyéjének.
Az Egyesült Királyság Királyi Orvosi Főiskolájának (Membership of the Royal Colleges of Physicians of the United Kingdom) tagsága egy posztgraduális orvosi diploma.
Az American Booksellers Association egy 1900-ban alapított nonprofit kereskedelmi szövetség, amely független könyvesboltokat népszerűsít az Egyesült Államokban.
"Booksellers Give Prize to 'Citadel': Cronin's Work About Doctors Their Favorite–'Mme. Curie' Gets Non-Fiction Award TWO OTHERS WIN HONORS Fadiman Is 'Not Interested' in What Pulitzer Committee Thinks of Selections", The New York Times, 2 March 1938, page 14. ProQuest Historical Newspapers The New York Times (1851–2007).
A. J. Cronin, Adventures in Two Worlds, Chapter 40 ("Why I Believe in God," in The Road to Damascus. Volume IV: Roads to Rome, edited by John O'Brien. London: Pinnacle Books, 1955, pp. 11–18).
Robert Francis Patrick Cronin (1926. szeptember 1. – 2007. január 13.) kardiológus, kutató, professzor és egészségügyi tanácsadó, aki 1972 és 1977 között a McGill Egyetem(wd) Orvostudományi Karának dékánja volt.
(1937. október 9.)„The Citadel”. Australian Women's Weekly, 8-11, 47-49. o.(Hozzáférés: 2023. január 15.) „The Australian Women's Weekly is proud to present the novel to its readers as a serial. You must not miss a line of it.”
This article is parodied near the end of William Gaddis's novel The Recognitions: see entry for 857.20 at https://www.williamgaddis.org/recognitions/35anno1.shtml. The character called "the distinguished novelist," who first appears on p. 846, is based on Cronin: see The Letters of William Gaddis (Dalkey Archive Press, 2013), p. 386.
The Campbell Playhouse: The Citadel.Orson Welles on the Air, 1938–1946 .Indiana University Bloomington, 1940. január 21.(Hozzáférés: 2018. július 29.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az A. J. Cronin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Salwak, Dale."" A. J. Cronin. Boston: Twayne's English Authors Series, 1985. ISBN0-8057-6884-X
Davies, Alan. A. J. Cronin: The Man Who Created Dr Finlay. Alma Books, April 2011. ISBN978-1-84688-112-1