Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (angolul: United Kingdom of Great Britain and Ireland) volt a hivatalos neve a mai Egyesült Királyság (teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, azaz „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”) elődjének 1801. január 1. és 1927. április 12. között.

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Ireland 1801. január 1. – 1927. április 12.
Az Egyesült Királyság királyi címere Az Egyesült Királyság zászlaja
Nemzeti himnusz: God Save the Queen/God Save the King
Általános adatok
Fővárosa	London
Terület	315 093 km²
Népesség	42 769 196 fő (1921) fő
Hivatalos nyelvek	angol (de facto), ír, skót gael, scots, walesi, korni
Pénznem	Font sterling
Kormányzat
Államforma	alkotmányos monarchia
Uralkodó	III. György (1801–1820) IV. György (1820–1837) IV. Vilmos (1830–1837) Viktória (1837–1901) VII. Eduárd (1901–1910) V. György (1910–1927)
Dinasztia	Hannover-ház (1801–1901) Szász–Coburg–Gothai-ház (1901–1917) Windsor-ház (1917–1927)
Államfő	a mindenkori brit uralkodó
Kormányfő	brit miniszterelnök (Prime Minister)
Elődállam Utódállam ←   → ←   →
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága témájú médiaállományokat.

„Nagy-Britannia” lehetséges további jelentéseiről lásd: Nagy-Britannia.

Az új állam az az Angol Királyság és a Skót Királyság 1707-es egyesítésével létrehozott Nagy-Britannia (Egyesült) Királyságának, illetve az Ír Királyságnak 1801-es egyesüléséből jött létre.

Miután az 1921-ben kötött angol–ír szerződés életbe lépett (1922. december 6.), a Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága hivatalos név még évekig használatban maradt, amíg egy 1927-ben meghozott törvényben Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára nem változtatták.

Az 1922-ben elszakadt terület mai neve Írország vagy Eire (bár gyakran említik Ír Köztársaság néven is, hogy megkülönböztessék az Ír-szigettől.

Eredete

A két királyság egyesítése az 1798-as ír felkelést követte, amely megrengette az írországi protestáns dominanciát. A felkelést a kormány vérbe fojtotta, a terror áldozatainak száma elérhette a harmincezret. A felkelés előtt az ír népesség túlnyomó részét kirekesztették a gazdasági- és közéletből, vagy szerepüket korlátozták. A londoni kormányzat annak a felfogásnak a jegyében vette napirendre az egyesítést, hogy a rossz helyi kormányzás ugyanannyira hozzájárult a felkelés kirobbanásához, mint a lázadók erőfeszítései.

Az egyesítés elejét vette egy esetleges alkotmányos válságnak is, hiszen ebben az időszakban már megromlott III. György király mentális egészsége, és amíg két külön királyság létezett, helyette a két országban elvileg két különböző régens is hatalomra kerülhetett volna.

Források

• British History Online
• Act of Union 1800

Elődje: Nagy-Britannia Királysága 1707–1801 Ír Királyság 1541–1801

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság 1801–1922

Utódja: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 1922–máig Ír Szabadállam 1922–1937

• Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap