Jack Cardiff

Jack Cardiff (Great Yarmouth, 1914. szeptember 18. – Ely, 2009. április 22.) Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas angol operatőr, filmrendező. Nevéhez fűződik az első angol színes film, A hajnal szárnyai (1937). 1960-ban a Sons and Lovers című filmrendezői munkájáért Oscar-díjra jelölték.

Jack Cardiff
Született	1914. szeptember 18.[1][2][3][4][5] Great Yarmouth
Elhunyt	2009. április 22. (94 évesen)[6][1][2][3][4] London
Állampolgársága	brit
Foglalkozása	filmrendező operatőr színész fotográfus rendező kameraman
Kitüntetései	Lista a Brit Birodalom Rendjének tisztje National Board of Review Award for Best Film a Brit Birodalom Rendje Golden Globe-díj (Black Narcissus, 5. Golden Globe-gála, 1948. március 10.)[7] Academy Award for Best Cinematography, Color (Black Narcissus, 20. Oscar-gála, 1948. március 20.)[8] Golden Globe-díj a legjobb filmrendezőnek (Sons and Lovers, 18. Golden Globe-gála, 1961. március 16.)[7] Életműdíj (2001)[9]
Halál oka	betegség
Rendezői pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1918–2007
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb operatőr Fekete nárcisz (1948)
Golden Globe-díjak
Legjobb rendező Sons and Lovers (1961) Legjobb operatőr Fekete nárcisz (1948)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Cardiff témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Korai évek

Cardiff Great Yarmouthban született Florence és John Joseph Cardiff gyermekeként. Már korai éveiben dolgozott színészként; My Son My Son (1918), Billy Rose (1922), A skótok királynője (1923) és Tiptoes (1927). 15 évesen (1929) kezdett kamera-asszisztensként dolgozni.

Operatőr

1935-ben Cardiff operatőri és alkalmi operatőri beosztással dolgozott a London Filmsnél. A második világháború kezdetekor operatőrként dolgozott a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló filmeknél. Számos filmet készített Indiában. Karrierjében fordulópont volt az 1943-ban elkészült Blimp ezredes élete és halála című film. 1947-ben készítette el a Fekete nárcisz című filmet, amellyel Oscar-díjat és Golden Globe-díjat is nyert. Egy évvel későbbi a Piros cipellők című film. 1995-ben a Brit Operatőrök Társasága életműdíjat adományozott számára.

Rendezői munkája

Az 1950-es években kezdett rendezni. Két szerény sikerű filmje a Meg kell ölni (1958) és az E hely felett (1959). Azonban az 1960-as Sons and Lovers, amely D. H. Lawrence regény-adaptációjából készült, és Trevor Howard, Wendy Hiller és Dean Stockwell szerepeltek benne, nagy sikert aratott. 1961-ben e filmjével elnyerte a Golden Globe-díjat.

Késői élete

Miután az 1960-as években a rendezéseire koncentrált, az 1970-es, 1980-as években visszatért az operatőri pályára. Munkái többsége az USA-ban készült. 1983-ban A gonosz lady című filmben Faye Dunaway és Alan Bates munkatársa volt. 1985-ben két nagysikerű filmben dolgozott, ezek a Macskaszem és a Rambo II.

Cardiff végelnyengülésben hunyt el 94 éves korában, 2009. április 22-én, ugyanazon a napon, mint Ken Annakin, akivel Az ötödik muskétás (1979) című filmben dolgozott együtt.

Filmjei

Operatőrként A csalás (1931) Péntek 13 (1935) Eladó kísértet (1935; Harold Rossonnal) Pompeii végnapjai (1935) Mi lesz holnap? (1936) Ahogy tetszik (1936; Harold Rossonnal) A hajnal szárnyai (Wings of the Morning) (1937) Sötét utazás (1937) A páncél nélküli lovag (Knight Without Armour) (1937) Négy toll (1939) A nagy Mr. Haendel (The Great Mr. Handel) (1942) Blimp ezredes élete és halála (1943) Cézár és Kleopátra (1945) Diadalmas szerelem (1946) Fekete nárcisz (1947) Piros cipellők (1948) Scott kapitány (1948) A Baktérítő alatt (1949) A fekete rózsa (The Black Rose) (1950) Afrika királynője (1951) Varázsdoboz (1951) Pandora és a bolygó hollandi (Pandora and the Flying Dutchman) (1951) Mezítlábas grófnő (1954) A bátor (The Brave One) (1956) Háború és béke (1956; Aldo Tontival) A herceg és a színésznő (1957) Az elveszettek legendája (1957) Vikingek (1958) Anna Frank naplója (1959) Fanny (1961) Gyémántvadászok (1968) (filmrendező is) Lány a motoron (1968; Ronald Duncannel) (filmrendező és forgatókönyvíró is) Koldus és királyfi (1977) Agatha Christie: Halál a Níluson (1978) Az ötödik muskétás (1979) A háború kutyái (1980) Szellemjárás (1981) A gonosz lady (1983) A téboly háza (1983) Távoli pavilonok (1984) Botrány a köbön (1984) Conan, a barbár 2. - A pusztító (1984) Stephen King: Macskaszem (1985) Rambo II (1985) Pénzmánia (1987)

Filmrendezőként Meg kell ölni (1958) E hely felett (Beyond This Place) (1959) Sons and Lovers[* 1] (1960) Az én kis Gésám (1962) Az oroszlán (1962) A vikingek kincse (1964) A fiatal Cassidy (1965; John Forddal) A felszámoló (1965)

Díjai

• Oscar-díj a legjobb operatőrnek (1948) Fekete nárcisz
• Golden Globe-díj a legjobb operatőrnek (1948) Fekete nárcisz
• Golden Globe-díj a legjobb filmrendezőnek (1961) Fiúk és szeretők
• A Brit Birodalom Rendje (OBE) (2000)
• Oscar életműdíj (2001) A fény és a színek mesterének

Megjegyzések

1. Az Új filmlexikon szó szerinti fordításban, Fiúk és szeretők változatban közli a címét,^[10] valamint jugoszláv mozik magyarra fordított műsorában szerepel így,^[11] a filmet azonban nem mutatták be Magyarországon.