18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek

A 18. század az 1701–1800 közötti éveket foglalja magába.

A világ 1700 körül

A fő hódító hatalmak és területeik 1800-ban

Események

A Rákóczi-szabadságharc

Kempelen Farkas találmánya:
"Török" nevű sakkozógépe

Magyarság

• 1703–11: A Rákóczi-szabadságharc
  • 1705: Szécsényi országgyűlés – a kuruc rendek első magyarországi gyűlése
  • 1707: Ónodi országgyűlés
  • 1708: Trencséni csata – szabadságharc egyik legjelentősebb, a kurucok katasztrofális vereségével végződő csatája
  • 1708: Sárospataki országgyűlés – a szabadságharc utolsó országgyűlése
  • 1710: Romhányi csata – a szabadságharc egyik utolsó fő csatája
  • 1711: A szatmári béke megkötésével az abszolutizmus megszilárdul Magyarországon és Erdélyben.
• 1711: III. Károly uralkodásának kezdete (vége 1740)
• 1717: Az utolsó tatárjárás Magyarországon – Erdélybe és Máramarosba betört krími és dobrudzsai tatárok dúlása
• 1718: A Habsburg–török és velencei-török háborút lezáró pozsareváci béke aláírásának következtében a történelmi Magyar Királyság területén megszűnt a török uralom
• 1723: Pragmatica sanctio – elfogadják a nőági örökösödést a trónon
• 1723: A Magyar Királyi Helytartótanács felállítása
• 1731: Carolina resolutio – határozat a protestáns egyházi viszonyok és vallásgyakorlás szabályozására
• 1735: II. Rákóczi Ferenc halála Rodostóban
• 1735: Szegedinác Péró vezette felkelés
• 1740: Mária Terézia uralkodásának kezdete (vége: 1780)
• 1741: A rendek felajánlják „életüket és vérüket” (Vitam et sanguinem) Mária Teréziáért
• 1751: A bánsági határőrvidék megszervezése
• 1754: Mária Terézia bevezeti a birodalomban a kettős vámrendszert
• 1764: A mádéfalvi veszedelem – a székely felkelés leverése
  • Nagyarányú székely kivándorlás Moldvába
• 1764–65: Pozsonyi országgyűlés
• 1765: Mária Terézia felfüggeszti a rendi országgyűlés működését. Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emeli.
• 1767: Úrbéri rendelet, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása
• 1769: Kempelen Farkas: a Török nevű legendás sakkozógépe
• 1777: Ratio Educationis – tanügyi rendelet, amely szabályozza a magyar közoktatást
• 1777: A Nagyszombati Egyetem Budára költözik, majd 1783-ban Pestre
• 1780: Pozsonyban megjelenik az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó.
• 1780–1790: II. József császár uralkodása ("a kalapos király")
  • Kísérlete a felvilágosult abszolutizmus központosított intézményrendszerének bevezetésére a Habsburg Birodalomban. A próbálkozás a konzervatív magyar rendek ellenállásán megbukik.
  • 1781: Türelmi rendelet – szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosít egyes felekezeteknek
  • 1783: Rendelet a zsidók szabad költözködési jogáról
  • 1785: Jobbágyrendelet – lehetővé teszi a jobbágyok szabad költözését
• 1784: Erdélyi parasztfelkelés
• 1784–1787: Az első teljes körű népszámlálás Magyarországon
• 1788: A Habsburg-birodalom belép az oroszok mellett a törökellenes háborúba.
• 1790: Megalakul az első magyar színtársulat Budán
• 1790: II. József a halála előtt – három kivételével – visszavonja rendeleteit
• 1790–1792: II. Lipót uralkodása
• 1792: Ferenc király uralkodásának kezdete (vége 1835)
• 1794: Martinovics Ignác vezetésével a jakobinus mozgalom
  • 1795: A budai Vérmezőn kivégzik Martinovics Ignácot és a magyar jakobinus mozgalom vezetőit

Európa

Európa a 18. század elején

A poltavai csata után Oroszország európai nagyhatalommá vált

Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata,
a Tízparancsolat kőtáblái formájában

A nagy francia forradalom kezdete:
a Bastille ostroma, 1789. július 14.

• 1701: III. Frigyes brandenburgi választófejedelem porosz királlyá koronáztatja magát (→ I. Frigyes). Nagyszabású építkezései megrendítik az államháztartást.
• 1702–1704: A camisard-ok (wd) (hugenotta parasztok) felkelése Franciaországban. Leveréséhez jelentős haderőt kell bevetni.
• 1701–14: A spanyol örökösödési háború
  • A spanyol Habsburg-uralom vége (utrechti béke, 1713. és rastatti béke, 1714)
• 1700–21: Nagy északi háború. Svédország kihull az európai nagyhatalmak sorából és új vezető hatalomként Oroszország kezd megjelenni.
  • 1703: Szentpétervár alapítása
  • 1709: Poltavai csata: döntő fordulat az északi háborúban
  • 1721: Aláírják a nystadi békét, amelynek értelmében Svédország jelentős területi engedményeket tesz Oroszországnak. Az Orosz Birodalom alapítása.
• 1707: Életbe lép az Acts of Union, Anglia és Skócia egyesülése. Megszületik Az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia).
• 1711: Moldva és Havasalföld, amelyek az orosz–török háborúban a cár támogatását kérték, megtorlásul elveszítik függetlenségüket
• 1713–1740: I. Frigyes Vilmos porosz király. Fő programja a hadsereg fejlesztése; létrehozza Európa legjobban felszerelt és kiképzett hadseregét.^[1]
• 1714: Nagy-Britanniában Anna királynő halála után I. György hannoveri választófejedelem lép trónra. Hannover 1837-ig perszonálunióban marad Angliával, ami befolyásolja az uralkodóház kontinentális politikáját.
• 1715: Franciaország: XIV. Lajos király halála. Háborúkban kimerült országot, óriási államadósságot hagy örökségül dédunokájára, XV. Lajosra. (XV. Lajos uralkodásának vége: 1774)
• 1718–1720: A négyes szövetség háborúja Spanyolország ellen.
• 1733–1738: Lengyel örökösödési háború, amely Lengyelországon kívül Észak-Itáliára és a Rajna-vidékre is kiterjed
• 1735–1739: Orosz–osztrák–török háború
• 1740–1748: Osztrák örökösödési háború
• 1740–1786: II.(Nagy) Frigyes porosz király. Az apja által teremtett hadsereg birtokában hódító politikát folytat. Meghódítja Sziléziát (1742), a hétéves háborúban sikeresen száll szembe a nagyhatalmak koalíciójával, végül kieszközöli Lengyelország első felosztását (1772), ami által sikerül területileg egyesítenie állama két fő részét, Brandenburgot és Poroszországot.
• 1755: Lisszaboni földrengés
• 1756: A francia flotta elfoglalja Menorca szigetét az angoloktól. Kirobban az angol-francia háború, amely a hétéves háborúval párhuzamosan folyik, és amelyben Franciaország elveszti csaknem valamennyi tengerentúli birtokát.
• 1756–1763: A hétéves háború, a század legnagyobb katonai konfliktusa
  • 1763: A hubertusburgi béke lezárja a háborút
  • 1763: Párizsi béke, amely biztosítja Nagy-Britannia számára Észak-Amerika és India gyarmatosításában a vezető szerepet
• 1762: II. (Nagy) Katalin lép az orosz trónra (1796-ig uralkodik). Uralkodása alatt megerősödik Oroszország
• 1766: I. Szaniszló lengyel király halálával Lotaringia a bécsi béke értelmében Franciaországhoz kerül
• 1768: A Genovai Köztársaság eladja az uralma ellen lázongó Korzikát Franciaországnak
• 1768–74: Orosz-török háború
• 1769: Nagy-Britanniában megkezdődik az ipari forradalom - a modern gőzgép megalkotásától számítjuk az ipari forradalom kezdetét.
• 1772: Lengyelország első felosztása
• 1773–74: Nagyarányú kozák- és jobbágyfelkelés a Volga-vidéken Pugacsov vezetésével. A cári csapatok leverik.
• 1774: A kücsük-kajnardzsi békében Oroszország megkapja a hőn áhított fekete-tengeri kijáratot és a Kercs-félszigetet, a török szultán elismeri az addig a fennhatósága alatt álló Krími Tatár Kánság függetlenségét.
• 1783: Oroszország annektálja a Krími Tatár Kánságot.
  • Patyomkin, Katalin cárnő kegyence irányításával megindul a csaknem lakatlan dél-orosz területek betelepítése. Szevasztopolt flottabázissá építik ki.
• 1780-as évek: A nyakék-per, a francia udvar nevezetes botránya erősíti a közvélemény monarchiaellenes hangulatát.
• 1788: Franciaországban a rossz termés mezőgazdasági válságot okoz, ami szintén hozzájárul a forradalmi helyzet érlelődéséhez. A kormány rendeleti úton megfosztja a parlamentet kiváltságos helyzetétől, aminek nyomán országszerte tömegmozgalmak lángolnak fel, röpiratok ezrei követelik az önkényuralom megszüntetését.^[2]
• 1789–1799: Francia forradalom – megindul a harc a polgári és az abszolutista érdekcsoportok között
  • 1789: a Bastille ostroma
  • 1789: Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának kiadása
  • 1789: Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat.
  • 1792: a jakobinus terror
  • A francia direktórium felállítása
  • 1799: Bonaparte Napóleon tábornok államcsínnyel átveszi a hatalmat Franciaországban
• 1792–1797: Első koalíciós háború a Francia Köztársaság és más államok között a francia polgári forradalom elfojtására
• Lengyelország:
  • 1788–1792 a nagy szejm ülésezése, korszakos jelentőségű országgyűlése
  • 1791: Május 3-i Alkotmány – Európa első modern, kartális alkotmánya
  • 1794: Kościuszko-féle felkelés az Orosz Birodalom ellen
  • 1795: az ország három részre osztása Oroszország, Poroszország és Ausztria között
• 1797: A Genovai és Velencei Köztársaság vége
• 1798: Francia csapatok szállják meg a pápai államot és Svájcot
• 1799: A napóleoni háborúk kezdete
  • 1800: A marengói csatában Napóleon csapatai vereséget mérnek az osztrákokra.

Egyéb események

Bernardo Bellotto: A Freyung-tér Bécsben a 18. század közepén

• 1717: Londonban megalakul az első szabadkőműves páholy. A mozgalom a század folyamán egész Európában elterjed.
• 1700–1750 k.: Mezőgazdasági forradalom Angliában: áttérés a nyomásos földművelésről a váltógazdaságra. A burgonya-, cukorrépa- és takarmánytermesztés elterjedése, meghonosodik az istállózó állattartás, kertművelés, tehenészet.^[3] A mezőgazdasági újítások a század folyamán fokozatosan elterjednek Európa fejlettebb, nyugati területein. A változást mindenhol a népesség számának ugrásszerű növekedése követi.^[3]
• 1700–1740 k.: A barokk építészet virágkora Ausztriában
• A felvilágosodás eszmeáramlata a filozófiában és az irodalomban
• Az állami politikába való beavatkozás miatt kiűzik a jezsuitákat a dél-amerikai spanyol gyarmatokról, Spanyolországból és Portugáliából
• A „sapkások és kalaposok harca” Svédországban
• 1709: Giuseppe Torelli olasz zeneszerző hegedűconcertói, az első ránk maradt szólóversenyművek
• 1710: George Berkeley angol filozófus: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről
• 1735: Carl von Linné svéd orvos, természettudós Systema naturae c. művében megalkotja a máig használatos növényrendszertant.
• 1748: Megjelenik Montesquieu A törvények szelleme c. műve, a francia felvilágosodás korának első nagy hatású alkotása.
  • 1751-ben követi az Enciklopédia első kötete, 1762-ben pedig Rousseau fő műve, a Társadalmi szerződés.
• Voltaire megjelenteti a Filozófiai levelek című művét (1733), majd a Filozófiai ábécét (1764)
• Károly Tivadar választófejedelem. Mannheimi udvara a 18. sz. közepén a német zenei élet központja 1777-ig, amikor a fejedelem a bajor trónt is megörökli, és Münchenbe teszi át a székhelyét.^[4]
• 1750 körül: a kis jégkorszak csúcspontja
• 1776: Megjelenik Adam Smith: A nemzetek gazdagsága című, a közgazdaságtan történetének első rendezett műve
• 1781: Megjelenik Immanuel Kant, a königsbergi egyetem filozófiaprofesszorának fő műve, A tiszta ész kritikája^[5]
• 1781: Mozart Bécsbe költözik.
  • A három nagy klasszikus mester: Mozart, Haydn és utóbb Beethoven idején a császárváros az európai zenei élet központja.

Amerika

• 1713: Erőteljes francia terjeszkedés a Mississippi völgyében és a Saskatchewan medencéjében
• 1718: A franciák a Floridából kiinduló spanyol terjeszkedés ellen megalapítják New Orleanst
• 1720: A spanyolok megszállják a mai Texas területét, hogy megakadályozzák a francia terjeszkedést
• 1756–1763: Hétéves háború
  • Franciaország elveszti gyarmatainak nagy részét. A britek elhódítják a franciáktól Kanadát
  • 1763: A párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugat fele spanyol kézre kerül
• 1763-as királyi proklamáció – célja a brit észak-amerikai birodalom megteremtése és az őslakosokkal való viszony rendezése
• 1765 körül ellenállási mozgalom bontakozik ki az észak-amerikai gyarmatokon az angol uralom ellen
• 1773: Bostoni teadélután – az amerikai függetlenségi háború kitörésének közvetlen előzménye
• 1775–1783: Amerikai függetlenségi háború
  • 1776: A tizenhárom gyarmat megalakítja az Amerikai Egyesült Államokat. Az Államok függetlenségi nyilatkozatának kiadása.
  • 1783: Nagy-Britannia elismeri az Egyesült Államok függetlenségét
• 1780: A perui indiánok szabadságharca a spanyolok ellen
  • 1783: A spanyolok teljesen felszámolják a felkeléseket.
• 1785–95: Északkeleti indián háború az Amerikai Egyesült Államok és az őslakó indián törzsek között
• 1789: Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya jogerőre emelkedik. George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke lesz.
• 1800: A spanyolok átadják Louisianát a franciáknak

A világ többi része

A perzsa Afsárida Birodalom legnagyobb kiterjedése idején, a 18. században

• 1722: Iránban az afgán törzsek felkelése megdönti a Szafavidák államát.
  • A belső zavarokat kihasználva I. Péter orosz cár 1723-ban elfoglalja Bakut és a Kaszpi-tenger déli partját, az oszmánok pedig Irán nyugati tartományait.
  • 1736: Nádir kán türkmén vezér elfoglalja a perzsa trónt, miután 1729-ben kiűzte az afgánokat, és orosz szövetségben visszahódította az oszmánoktól megszállt területeket. Anna cárnő is visszabocsátja I. Péter perzsiai hódításait.
  • 1747: Nádir sah meggyilkolása. Perzsia független kánságokra bomlik fel, amelyek csak a század végén egyesülnek újra.
• 1748–1760: Angol–francia hatalmi harc Indiáért
  • 1760: A brit uralom kezdete Indiában
  • Az angolok elfojtják az indiai felkeléseket Bengáliában
• Csien-lung kínai császár uralma alatt (1735–1796) eléri csúcspontját a mandzsu Csing-dinasztia
  • A kínai birodalom nyugati terjeszkedése során fokozatosan megszállja Tibetet (1720–1751), majd Dzsungáriát és a Tarim-medencét (1756–57), 1790 körül pedig Nepálra is kiterjeszti fennhatóságát.
• 1757: Kanton kivételével minden kínai kikötőt elzárnak a külföldi kereskedők előtt
• Franciaország elveszti gyarmatainak nagy részét
• Indonézia holland, a mai Malajzia fejedelemségei lassan angol gyarmattá válik
• 1768: A mamelukok (az egyiptomi uralkodó osztály) lázadása a török uralom ellen
  • 1773: A mamelukok (az egyiptomi uralkodó osztály) lesznek Egyiptom tényleges urai
• 1768–1779: Az angol James Cook három utazásán bejárja a Csendes-óceán alig ismert déli vizeit. Felfedezi (ill. újra felfedezi) Új-Zélandot (1769), Ausztrália délkeleti partvidékét (1770), Óceánia számos szigetét, majd a Hawaii-szigeteket (1778).
• 1787: Nyugat-Afrikában Sierra Leone angol gyarmat alapítása
• 1788: Az első brit település létrehozása Ausztráliában (Sydney)
• 1795: Megkezdődik Afrika belső területének feltárása
  • A britek megjelennek Dél-Afrikában és elhódítják Kaapstadt gyarmatot a hollandoktól.
  • A britek kiszorítják a hollandokat Sri Lanka (Ceylon) szigetéről
• 1798: Piramisok csatája – Napóleon legyőzi az egyiptomi–török sereget

Találmányok, felfedezések

• Stahl hallei professzor flogisztonelmélete előrelendíti a kémiát
• A szövőgép, a fűrészgép, a gőzgép (1769) és a gőzhajó feltalálása
• Nicolas-Joseph Cugnot gőzgéppel hajtott kocsija (az automobilok őse; 1769)
• A Montgolfier fivérek hőlégballonos repülése (1783)
• Az ejtőernyő feltalálása
• A villámhárító (1749), higanyhőmérő és fénytávíró (1792) feltalálása
• Alois Senefelder feltalálja a litográfiát (kőnyomat) a nyomdászatban
• Bartolomeo Cristofori elkészíti az első zongorát (1709)
• James Hargreaves (wd) fonógépe (1764)
• Charles du Fay francia fizikus kimutatja a pozitív és a negatív elektromosság elkülöníthetőségét. (1733)
• Ewald Georg von Kleist (wd) pomerániai fizikus, lelkész feltalálja a kondenzátort (leideni palack, 1745)
• Sir William Watson (wd) felfedezi a fémek elektromos vezetőképességét. (1747)
• A francia Chappe testvérek Párizs és Lille között (230 km) egy szemaforos távíróvonalat állítanak fel (1793)
• Alessandro Volta előállítja az elektrofórt (1775), majd az első elektromos telepet (1799)
• James Cook felfedező útjai Óceániában (Csendes-óceáni szigetvilág)

Irodalom

Bővebben: Kategória:18. századi irodalom

Bővebben: A barokk kor magyar irodalma

Bővebben: A felvilágosodás korának magyar irodalma

Lásd még: Francia irodalom

Vallás

Lásd még: A kereszténység kronológiája#18. század

Lásd még: A pápaság története#18. század

Híres személyek

Vezetők, uralkodók Nagy Péter orosz cár, az Orosz Birodalom megalapítója Nagy Frigyes porosz király III. György angol király Thomas Jefferson amerikai elnök, filozófus II. József német-római császár, magyar és cseh király Nagy Katalin, orosz cárnő Tadeusz Kościuszko, a lengyel szabadságharc vezetője XIV. Lajos francia király Mária Terézia magyar és cseh királynő, német-római császárné Maximilien de Robespierre francia forradalmár és diktátor II. Tupac Amaru perui indián hadvezér George Washington amerikai elnök Művészek Johann Sebastian Bach német zeneszerző Robert Burns skót költő Daniel Defoe angol író Henry Fielding angol író Johann Wolfgang von Goethe német költő Carlo Goldoni olasz drámaíró Joseph Haydn osztrák zeneszerző Georg Friedrich Händel osztrák zeneszerző Ludwig van Beethoven német zeneszerző Mihail Lomonoszov orosz természettudós Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző Domenico Scarlatti olasz zeneszerző Friedrich Schiller német költő Laurence Sterne angol író Jonathan Swift ír író Antonio Vivaldi olasz zeneszerző Mary Wollstonecraft angol író Tudósok, filozófusok, feltalálók Benjamin Franklin amerikai politikus, író, fizikus, feltaláló Rond d'Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus George Berkeley angol filozófus Denis Diderot francia filozófus Leonhard Euler svájci matematikus Luigi Galvani olasz fizikus Immanuel Kant német filozófus Antoine Lavoisier francia kémikus Carl von Linné svéd botanikus Thomas Malthus angol közgazdász, a modern családtervezés atyja Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus Jean-Jacques Rousseau francia író és filozófus Adam Smith skót filozófus és közgazdász Voltaire francia filozófus Montesquieu francia filozófus Alessandro Volta olasz fizikus James Watt skót mérnök, a gőzgép tökéletesítője Montgolfier fivérek Edward Jenner angol sebész, a himlőoltás feltalálója Charles Augustin de Coulomb francia fizikus, a Coulomb-törvény megalkotója Vallási vezetők John Wesley, a metodista vallási mozgalom alapítója Egyéb Saint-Germain gróf, misztikus Giacomo Casanova, kalandor

Magyarok II. Rákóczi Ferenc magyar és erdélyi fejedelem Hell Miksa, csillagász Kempelen Farkas feltaláló, a gépi beszédelőállítás korai úttörője Benyovszky Móric, (Móric Beňovský) szlovák-magyar földrajzi felfedező Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezére Festetics grófi család tagjai Esterházy család tagjai Irodalom Mikes Kelemen író Csokonai Vitéz Mihály költő Bessenyei György író Kultsár István író, színigazgató Dugonics András író Kazinczy Ferenc író, költő, a nyelvújítás vezéralakja

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 18. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

1690-es évek	1690	1691	1692	1693	1694	1695	1696	1697	1698	1699
1700-as évek	1700	1701	1702	1703	1704	1705	1706	1707	1708	1709
1710-es évek	1710	1711	1712	1713	1714	1715	1716	1717	1718	1719
1720-as évek	1720	1721	1722	1723	1724	1725	1726	1727	1728	1729
1730-as évek	1730	1731	1732	1733	1734	1735	1736	1737	1738	1739
1740-es évek	1740	1741	1742	1743	1744	1745	1746	1747	1748	1749
1750-es évek	1750	1751	1752	1753	1754	1755	1756	1757	1758	1759
1760-as évek	1760	1761	1762	1763	1764	1765	1766	1767	1768	1769
1770-es évek	1770	1771	1772	1773	1774	1775	1776	1777	1778	1779
1780-as évek	1780	1781	1782	1783	1784	1785	1786	1787	1788	1789
1790-es évek	1790	1791	1792	1793	1794	1795	1796	1797	1798	1799
1800-as évek	1800	1801	1802	1803	1804	1805	1806	1807	1808	1809

Jegyzetek

1. Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 139. o.
2. Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 153. o.
3. Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 135. o.
4. Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 144. o.
5. Kant, Immanuel: A tiszta ész kritikája (ford. Kis János; jav. kiad.), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004, ISBN 9789639165717

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz 18. század témájú kategóriát.