1704

Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század

1704 más naptárakban
Gergely-naptár	1704
Ab urbe condita	2457
Bahái naptár	-140 – -139
Berber naptár	2654
Bizánci naptár	7212 – 7213
Buddhista naptár	2248
Burmai naptár	1066
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1696 – 1697
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1759 – 1760
Shaka Samvat	1626 – 1627
Holocén naptár	11704
Iráni naptár	1082 – 1083
Japán naptár	2364 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4400–4401
Kopt naptár	1420 – 1421
Koreai naptár	4037
Muszlim naptár	1115 – 1116
Szeleukida naptár	2015–2016
Örmény naptár	1153 ԹՎ ՌՃԾԳ
Thai szoláris naptár	2247
Zsidó naptár	5464 – 5465

Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek

Évek: 1699 – 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708 – 1709

Események

• január 2. – I. Lipót magyar király a kalocsai érseket, Széchényi Pált bízza meg a kurucokkal folytatandó béketárgyalások előkészítésével.^[1]
• január 11. – Károlyi Sándor generális mintegy 5 000 emberével a Csallóközből átkel a Dunántúlra és az országrész elfoglalására indul.^[1]
• január 14. – Brajkovics Márton zengg-modrusi megyés püspököt áthelyezik a zágrábi egyházmegye élére.^[2]
• január 16. – A francia–bajor hadak birtokba veszik Passaut.^[1]
• január 18. – Rákóczi kiáltványban emlékezteti a horvát rendeket a Habsburg-ház részéről elszenvedett sérelmeikre és felszólítja őket, hogy csatlakozzanak az egész haza szabadságáért küzdő magyarokhoz. A kiáltvány azonban hatástalan maradt.^[3]
• február 12. – A szatmári császári őrség kitör a várból és szétszórja a kuruc ostromzárat.^[3]
• február 14. – A lengyel rendek megfosztják a tróntól II. Ágost királyt.^[4]
• február 16. – Munkács várát a császári őrség feladja.^[3]
• március 17–28. – A bécsi udvar és Rákóczi képviselőinek első tanácskozása a kuruc kézen lévő Gyöngyösön. (A tárgyalások rövidre sikerültek, mert a két fél álláspontja gyökeresen eltért egymástól.)^[1]
• március 25. – Pécs elleni rác támadás.^[5]
• április 2. – Bercsényi Miklós pátenst ad ki a fegyvert fogott jobbágyok felszabadításáról.^[3]
• április 21. – Püspöki csata^[6]
• június 13. – Sigbert Heister táborszernagy legyőzi Forgách Simont Koroncónál.^[1]
• június 29. – Rákóczi első bácskai hadjárata. (Mintegy 5 000 fő átcsoportosításával Rákóczi megindítja déli hadjáratát Baján át Bács felé a tisza-marosi határőrvidék ellen.)^[5]
• július 4. – Károlyi Sándor győzelmet arat a császáriakon Szentgotthárdnál de, sikere nem hoz tartós eredményt.
• július 8. – II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják.^[7]
• július 7. – Bács várának bevétele.^[5]
• július 12. –
  • A lengyel rendek királlyá választják Stanisław Leszczyński poznani vajdát.^[4]
  • A kurucok Feketevíznél legyőzik a Duna–Tisza közét és a Tiszántúlt fenyegető szerémségi szerb határőröket.^[1]
• július 20. – Rákóczi Szeged városát hódoltatja.^[5]
• július 21. – George Rooke brit tengernagy a spanyol örökösödési háború során elfoglalja Gibraltárt.
• augusztus 13. – Az osztrákok (Savoyai Jenő vezetésével) a höchstädti csatában (Blindheim/Blenheim) mellett legyőzik a szövetséges francia és bajor hadsereget.^[8]
• október 17. – I. Lipót rendeletben tiltja meg a kurucok által kibocsátott rézpénz elfogadását.^[3]
• október 24. – Felszabadul Kassa városa.^[3]
• november 16. – Vak Bottyán beveszi Érsekújvárat.^[9]
• november 28. – II. Rákóczi Ferenc megkezdi Lipótvár ostromát.
• december 1. – Eperjes kuruc kézen.^[3]

Az év témái

1704 az irodalomban

1704 a tudományban

Születések

• március 25. – Faludi Ferenc, író, költő, fordító († 1779)
• május 7. – Carl Heinrich Graun, német barokk zeneszerző, korának jelentős és népszerű operaszerzője († 1759)
• október 9. – Segner János András magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár († 1777)

Halálozások

• július 24. – Gyöngyösi István, magyar költő, alispán, országgyűlési követ (* 1629)
• október 28. – John Locke, angol empirista filozófus, orvos és politikus (* 1632)