Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (angolul: Constitution of the United States of America) az ország jogrendjének legfőbb jogforrása. Az alkotmányba foglaltak adnak alapot az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának működéséhez, meghatározzák a kormányzat, az egyes tagállamok és a polgárok viszonyát. Szövegét a pennsylvaniai Philadelphiában fogadták el 1787. szeptember 17-én, ratifikációjára az elkövetkező években minden államban sor került. Összesen huszonhét alkalommal módosították; az első tíz alkotmánymódosítás Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és az előbb említett huszonhét alkotmánymódosításból.
Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, amely még ma is hatályban van (ha nem számoljuk Massachusetts (tag)állami alkotmányát, amelyet 1780-ban fogadtak el és ma is hatályban van).
Az alkotmány a Konföderációs cikkelyek helyébe lépett, azokat jelentősen továbbfejlesztette. A cikkelyek fő hibáját az alkotmány kijavította, ti. hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának kezében nem volt megfelelő hatalom a törvények betartatására. 1787. február 17-ére a Kongresszus gyűlést hívott össze, ami csúszott, de végül 12 állam részvételével májusban a Kongresszus összeült, hogy a Cikkelyeken változtasson. A végső megoldás a dokumentum újraírása lett. Ez a dokumentum már ténylegesen az alkotmány volt. 1787. szeptember 17-én a dokumentum elkészült, és miután 1788. június 21-én az életbe léptetéshez szükséges többséghez tizenhárom államból kilencedikként New Hampshire is aláírta, 1789. március 4-én hatályba lépett.
1786 szeptemberében 5 állam küldöttei találkoztak az Annapolisi konvenció keretében, hogy a kereskedelmi feltételeket javítandó javaslatokat fogalmazzanak meg a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatáról. Ezután az államok képviselőit Philadelphiába hívták meg, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani a szövetségi kormányzat működésén. A vita után 1787. február 21-én a Konföderációs Kongresszus magáévá tette a tervet a Cikkelyek revíziójáról. E meghívást a májusi újabb konvencióra tizenkét állam fogadta el, az egyetlen kivétel Rhode Island volt. A határozat szerint, amely a Konvenciót összehívta, a cél a cikkelyek módosítását célzó javaslatok megfogalmazása volt, a küldöttek azonban úgy döntöttek, hogy új Alkotmány szövegjavaslatát dolgozzák ki. A philadelphiai konvenció arról döntött, hogy alapvetően új kormányzati modellt dolgoz ki, amelyet a 13-ból elég kilenc államnak jóváhagynia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen (a részt vevő államok számára).
A konvenció nem hivatalos napirendje a főleg James Madison által megfogalmazott Virginia-terv volt. Ez főképp a nagyobb államok érdekeire helyezte a hangsúlyt és többek közt a következőket javasolta:
A kisebb államok ehelyett a New Jersey-tervet támogatták, amely az államoknak egyenlő jogokat adott volna.
A kompromisszum kovácsa Roger Sherman volt. Ő azt javasolta, hogy a képviselőházat népességarányosan válasszák, a Szenátusban azonban az államok egyenlő képviseletet kapjanak, és a törvényhozás helyett elektorok válasszanak egy erős elnököt. A rabszolgák helyzetét nem tárgyalta a javaslat, de a népességbe a rabszolgák 3/5-ét is beleszámították, ugyanakkor a szökött rabszolgákat vissza kellett küldeni a szökés helyére.
Bár a 16. cikkely nem ezt az eljárást írta elő, a kongresszus elküldte a javaslatot az államoknak és meghatározta a képviseleti elveket.
1787. szeptember 7-én az Alkotmányt befejezték Philadelphiában. A záróbeszédet Benjamin Franklin tartotta. Egyhangú jóváhagyást kért, holott már eldöntötték, hogy az Alkotmány életbelépéséhez elég lesz kilenc állam támogatása.
Miután több államban heves vitákat váltott ki a javaslat, az 1788. június 21-i New Hampshire-i jóváhagyással elérték a kilences határt. Amint erről értesült, a Kongresszus megkezdte az előkészületeket az Alkotmány bevezetésére és 1789. március 4-én megkezdte a munkáját az első kormány, amely az Alkotmány alapján működött.
Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Sok az amerikai republikanizmus irodalmából származott, illetve a 13 állam tapasztalataiból, továbbá a vegyes kormányzat brit tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. (Az ő gondolatai pedig a Kr. e. 2. századi Polübiosz hatását tükrözi, aki a Római Köztársaság ellensúlyokra épülő alkotmányáról értekezett.) Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az 1215-ös Magna Charta közjogi hagyományát követi.
| Az Alkotmány ratifikálása államonként | ||||
|---|---|---|---|---|
| Dátum | Állam | Szavazatok | ||
| Igen | Nem | |||
| 1 | 1787. december 7. | Delaware | 30 | 0 |
| 2 | 1787. december 12. | Pennsylvania | 46 | 23 |
| 3 | 1787. december 18. | New Jersey | 38 | 0 |
| 4 | 1788. január 2. | Georgia | 26 | 0 |
| 5 | 1788. január 9. | Connecticut | 128 | 40 |
| 6 | 1788. február 6. | Massachusetts | 187 | 168 |
| 7 | 1788. április 28. | Maryland | 63 | 11 |
| 8 | 1788. május 23. | Dél-Karolina | 149 | 73 |
| 9 | 1788. június 21. | New Hampshire | 57 | 47 |
| 10 | 1788. június 25. | Virginia | 89 | 79 |
| 11 | 1788. július 26. | New York | 30 | 27 |
| 12 | 1789. november 21. | Észak-Karolina | 194 | 77 |
| 13 | 1790. május 29. | Rhode Island | 34 | 32 |
Az első tíz alkotmánymódosítás összessége. Benne megfogalmazott alapvető hat alapjog: szabad szólás vagy sajtószabadság, gyülekezés- és vallásszabadság, szabad fegyvertartás, a vagyon biztonságának joga, az ártatlanság vélelme és a független bíróság előtti megjelenés joga.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
