Zágráb
Horvátország fővárosa / From Wikipedia, the free encyclopedia
Zágráb (horvátul: Zagreb, németül: Agram, latinul és olaszul: Zagabria, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa. Az ország északnyugati részén, a Száva-folyó mentén, a Medvednica-hegy déli lejtőin fekszik, körülbelül 122 m tengerszint feletti magasságban. A város becsült lakosságszáma 2018-ban 804 507 fő volt, a városi agglomeráció lakossága pedig 1 153 255 fő, azaz Horvátország teljes népességének körülbelül egynegyede.
Zágráb (Zagreb) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Horvátország | ||
Megye | Zágráb főváros | ||
Jogállás | főváros | ||
Polgármester | Tomislav Tomašević | ||
Irányítószám | 10000 | ||
Körzethívószám | +385 01 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 767 131 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1216 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 120 m | ||
Terület | 641,355 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 48′ 47″, k. h. 15° 58′ 38″45.813055555556, 15.977222222222 | |||
Zágráb weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zágráb témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zágráb gazdag római kori történelemmel rendelkezik. A város környékének legrégebbi települése a római Andautónia volt, a mai Ščitarjevóban. A „Zágráb” név első írásos említése 1134-ből származik, Kaptol település (ma Zágráb városrésze) 1094-es megalapításával összefüggésben. 1242-ben szabad királyi város lett. 1851-ben volt Zágrábnak először polgármestere, Janko Kamauf.
Zágráb különleges státusszal rendelkezik mint horvát közigazgatási körzet és összevont városmegye (de el van választva Zágráb megyétől), közigazgatásilag 17 városrészre oszlik. Többségük a Száva-völgy mentén, alacsony magasságban található, azonban az északi és északkeleti városrészek, mint például Podsljeme és Sesvete, a Medvednica-hegy lábánál helyezkednek el, így a város földrajzi képe kifejezetten változatos. A város kiterjedése kelet–nyugati irányban 30 kilométer, észak–déli irányban körülbelül 20 kilométer.
Globális városnak számít, a Globalizáció és Világvárosok Kutatási Hálózatának béta besorolásával rendelkezik.
Horvátországban betöltött vezető gazdasági pozícióját a közlekedési kapcsolatok, az ipar, a tudományos és kutatóintézetek koncentrációja és ipari hagyományai alapozzák meg. Zágráb a központi kormányzat, a közigazgatási szervek és szinte az összes kormányzati minisztérium székhelye. A legnagyobb horvát vállalatok, a média és a tudományos intézmények szinte mindegyikének székhelye a városban van. Zágráb Horvátország legfontosabb közlekedési csomópontja, ahol Közép-Európa, a Földközi-tenger és Délkelet-Európa találkozik, így térsége Horvátország közúti, vasúti és légi hálózatának központja. Változatos gazdaságáról, magas életminőségéről, múzeumairól, sport- és szórakoztató eseményeiről ismert. Fő gazdasági ágazatai a high-tech iparágak és a szolgáltató szektor.