Mainz
város Németországban, Rajna-Pfalz tartomány székhelye From Wikipedia, the free encyclopedia
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. A Mainzi egyházmegye püspöki székhelye, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is.[2] Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.
| Mainz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
| Járás |
| ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 782 | ||
| Polgármester | Michael Ebling (SPD) | ||
| Irányítószám | 55001–55131 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | MZ | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 220 552 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 256,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 88 m | ||
| Terület | 97,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 59′ 58″, k. h. 8° 16′ 25″ | |||
 Mainz
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
| Mainz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város északkeleti határát, nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta (Krakkóval azonos földrajzi szélességen fekszik).
Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Tours-i Szent Márton és Szent István (vértanú) dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen (Piackút). A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.
A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve azonban eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombákkal a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották, és Mainzot modern stílusban újjáépítették.
2021 óta a zsidó temető a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége világörökségi helyszín része.[3]
.svg)
A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania Superior provincia székhelye lett.
A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.
1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.
Itt született, és itt töltötte élete nagy részét Johannes Gutenberg (1400–1468), és itt adta ki 1455-ben Európa első nyomtatott könyvét, a Gutenberg Bibliát, 180 példányban.
1793-ban itt tartották az első szabad választást. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.
I. Napóleon francia császár seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.
1816. június 30-án a poroszok Hessen–Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz csatolták, és (Landau in der Pfalzhoz hasonlóan) szövetségi erődként (Bundesfestung) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták. Ez a státusz ötven évvel később (1866-ban), a Szövetség felbomlásakor szűnt meg. A vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.
1933. január 30-án – a Führer megválasztásakor – a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.
Mainz védőszentje Tours-i Szent Márton.
A város vallási megoszlásának alakulása:
| Év | Lakosok száma | Katolikus | %-arány | Protestáns | %-arány | zsidó | %-arány | Egyéb | %-arány |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1800 | 21 200 | 18 850 | 89,0 | 750 | 3,5 | 1600 | 7,5 | ||
| 1816 | 25 251 | 22 066 | 87,4 | 1576 | 6,2 | 1606 | 6,4 | 3 | |
| 1824 | 28 409 | 23 880 | 84,1 | 2892 | 10,2 | 1633 | 5,7 | 4 | |
| 1834 | 31 535 | 26 399 | 83,7 | 3388 | 10,7 | 1740 | 5,5 | 8 | |
| 1840 | 32 142 | 25 562 | 79,6 | 4813 | 14,9 | 1756 | 5,5 | 11 | |
| 1846 | 36 656 | 28 529 | 77,9 | 5943 | 16,2 | 2134 | 5,9 | 50 | |
| 1852 | 35 140 | 27 633 | 78,4 | 5037 | 14,3 | 2128 | 6,0 | 342 | 1,0 |
| 1852 | 36 741 | 28 823 | 78,4 | 5317 | 14,5 | 2125 | 5,8 | 476 | 1,3 |
| 1871 | 60 837 | 39 706 | 65,3 | 17 483 | 28,7 | 3064 | 5,0 | 584 | 1,0 |
| 1895 | 76 566 | 46 100 | 60,2 | 26 930 | 35,2 | 3166 | 4,1 | 370 | 0,5 |
| 1900 | 84 251 | 49 414 | 58,6 | 31 151 | 37,0 | 3104 | 3,7 | 580 | 0,7 |
| 1905 | 106 338 | 63 001 | 59,2 | 39 418 | 37,1 | 3101 | 2,9 | 818 | 0,8 |
| 1925 | 108 537 | 65 914 | 60,7 | 37 053 | 34,1 | 2738 | 2,5 | 2832 | 2,6 |
| 1933 | 142 627 | 80 777 | 56,6 | 51,937 | 36,4 | 2609 | 1,8 | 7304 | 5,2 |
| 1946 | 75 020 | 46 006 | 61,3 | 23 764 | 31,7 | 59 | 0,08 | ||
| 1961 | 134 375 | 71 904 | 53,5 | 54 335 | 40,4 | 130 | 0,09 | 8136 | 6,1 |
| 1970 | 172 195 | 94 394 | 54,8 | 64 941 | 37,7 | 142 | 0,1 | 12 781 | 7,4 |
| 1987 | 172 529 | 87 986 | 51,0 | 54 952 | 31,9 | 162 | 0,09 | 29 591 | 17,1 |
| 1997 | 200 392 | 87 367 | 43,6 | 53 254 | 26,6 | 203 | 0,1 | 59 568 | 29,7 |
|
|
|
Közúti közlekedés
A várost érinti az A60-as autópálya.
Vasúti közlekedés
|
|
|
¹ Népszámlálás
A népesség alakulása 1975 és 2022 között
| Lakosok száma | 183 880 | 199 237 | 209 779 | 213 528 | 215 110 | 217 118 | 217 556 | 220 552 |
| 1975 | 2010 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 |
Adatok: Wikidata
- Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja
Mainznak 1853 óta fraktúr betűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
