Újvári Péter

Újvári Péter, olykor Ujvári, születési és 1913-ig használt nevén Groszman Péter, onnantól hivatalosan Ujváry^[3] (Tolcsva, 1869. április 24.^[4] – Budapest, Terézváros, 1931. január 16.)^[5] magyar újságíró, író. Ujvári Imre és Újvári László újságírók és N. Ujvári Magda szerkesztő édesapja.

Újvári Péter
Arcképe
Született	Groszman Pinkász Lébi 1869. április 24.[1][2] Tolcsva
Elhunyt	1931. január 16. (61 évesen)[1][2] Budapest VI. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Frank Janka
Gyermekei	Ujvári Imre Újvári László N. Ujvári Magda
Foglalkozása	újságíró író
Halál oka	gyomorfekély
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (15. parcella, 2. sor, 26. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Grossmann Vilmos érsekújvári ortodox rabbi és Ettinger Sarolta fia. Tanulmányait a nagysurányi, a váci és miskolci jesivákban végezte.^[6] 1889-től a Szegedi Híradónál dolgozott, később a lap helyettes szerkesztője lett, majd a Szeged és Vidéke munkatársa lett mint felelős szerkesztő. 1901-ben indított irodalmi folyóiratot Szegeden Magyar Szó címmel. 1906-ban egyik alapítója volt a Magyarországi Hírlapírók Országos Szervezetének. 1907-től Budapesten dolgozott, mint a Magyar Hírlap, később pedig mint a Budapest vezércikkírója. 1915-ben megválasztották a Budapesti Hírlapírók Egyesületének a titkárává. 1919-ben képes hetilapot indított útjára Szombat címmel. 1920-tól vezércikkírója volt Kolozsvárott az Új Keletnek. 1923-ban Pozsonyban telepedett le és ott szerkesztett különféle lapokat. 1926-tól Budapesten az Országos Egyetértésnek előbb főszerkesztője, utóbb főmunkatársa lett. Az első világháború után írásaiban többek között az antiszemitizmus ellen is fellépett. Regényei és elbeszélései elsősorban zsidó tárgyúak. Szerkesztette a Magyar zsidó lexikont is. Halálát gyomorfekély okozta.

Fontosabb művei

• A mécs mellett (regény, Budapest, 1908)
• Az új keresztény (regény. Budapest, 1909. Ism. Budapesti Hírlap 118. sz.)
• Tűzistenek (regény, Budapest, 1910-11. A «Budapest» politikai napilap 1910 karácsonyi számában kezdte közölni)
• Astarte temploma (regény, Budapest, 1918)
• A túlsó parton (regény, Budapest, 1920)
• A cédrusfa daliája (ifjúsági regény, Budapest, 1921)
• Ember Ádám három élete (regény, Budapest, 1922)

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16127/16171.htm, Újvári Péter, 2017. október 9.
2. BnF-források (francia nyelven)
3. A Belügyminisztérium 1913. évi 9160. sz. rendelete. MNL-OL 30808. mikrofilm 256. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 24. oldal 7. sor.
4. Születési bejegyzése a tolcsvai izraelita születési akv. 8/1869. akv. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. június 30.)
5. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 108/1931. folyószáma alatt.
6. Scheiber Sándor: A zsidó folklór Ujvári Péter írásaiban (Budapest, 1980)

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.

További információk

• Újvári, Péter The Yivo Encyclopedia of Jews in Eastern Europe
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
• Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7

• Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap