Vidrátszeg

Vidrátszeg (románul Vidrasău) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Vidrátszeg (Vidrasău)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	falu
Községközpont	Nyárádtő
Irányítószám	547612
Körzethívószám	+40 x65[1]
SIRUTA-kód	119965
Népesség
Népesség	951 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	9 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	289 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 29″, k. h. 24° 24′ 46″46.474834, 24.412662
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Radnóttól északkeletre, Marosvásárhelytől 14 km-re délnyugatra a Maros bal partján fekszik. Közigazgatásilag Nyárádtőhöz tartozik.

Története

A falu nevét 1383-ban említette először oklevél Vidrazeg alakban. Későbbi névváltozatai: 1465-ben p. Vydradzeg, 1467-ben és 1519-ben p. Wydradzeg.

1466 előtt Vidrátszeg Meggyesfalvi Alárd László birtoka volt, ekkor azonban cserében Bogáti Andráshoz került. 1467-ben Szengyeli néhai benedek fia Mátyás tiltakozik amiatt, hogy néhai apja birtokának negyedét eladta Meggyesfalvi Alárd Jakabnak. 1473-ban ecclesia parochialis B. Elizabet vidue in Wydradzeeg néven említették a falu {1235-ben) Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomát és a Kerelő és Cseged felé menő Kövesutat (via communis Kweswth) és a Berethalom nevű hegytetőt is. Birtokosai ekkor a Vidraszegi ~ Vidrádszegi, Mf. Alárdfi, Teremi ~ Teremi Sikesd, Szengyeli, Bethleni, Forrai és más családok voltak. 1482-ben Mátyás király parancsára ecsedi Báthory István vajdát, adomány címén, iktatták be Vidrátszeg birtokába. 1910-ben 693 lakosából 544 fő román, 85 cigány, 58 magyar, 6 német volt. A népességből 373 fő görögkatolikus, 44 református, 249 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1941–1956 között kivált belőle Recsa.

Népesség

1992-ben 819 lakosából 517 román és 4 magyar volt.

A 2002-es népszámláláskor 899 lakosa közül 789 fő (87,8%) román, 100 (11,1%) cigány, 10 (1,1%) magyar volt.

Látnivalók

• Határában van Marosvásárhely repülőtere, melyet 1969-ben építettek ki. Előtte az 1912-ben itt repülőbemutatót tartott Aurel Vlaicu szobra áll.

Jegyzetek

1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro

Külső hivatkozások

• Képek Nyárádtő város honlapján

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap