Remove ads
Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Nirașteu, németül Nyaradfluß) város Romániában Maros megyében.
| Nyárádtő (Ungheni, Nyaradfluß) | |||
 | |||
| A régi görögkatolikus templom, körülötte egy épülő ortodox templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Ungheni | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Ioan Covrig | ||
| Irányítószám | 547605 | ||
| SIRUTA-kód | 119894 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3967 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 378 (5%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 7007 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 110,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 63,69 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 29′ 09″, k. h. 24° 27′ 39″ | |||
 | |||
| Nyárádtő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádtő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve. A város a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
1264-ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728-ban még állottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért.
1603-ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676-ból van adat. 1848-ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én, Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege.
1910-ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 más nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.
1992-ben 3731 lakosából 2452 román, 686 magyar és 592 roma volt.
2004-ben várossá nyilvánították.[4]
2011-ben 6945 lakosából 5372 román, 579 magyar és 645 roma volt.[5]
Remove ads
- A Nyárád jobb partján áll református erődtemploma, tornyán 1939-es évszámmal, de egyházáról 1834-ből van feljegyzés.
- Régi római katolikus temploma a 17. században pusztult el, 1818-ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907-ben kőtemplomot emeltek.
- A görögkatolikus templom a Nyárád jobb partján állt, 1858-ban kezdték építeni, tornya 1960-ban épült. 1948-ban, a kommunizmus idején az ortodox egyház tulajdonába került, és a rendszerváltás után sem szolgáltatták vissza. 2008 május 8-án elkezdték lebontani, ugyanis köréje már 1997-ben elkezdtek építeni egy nagyobb ortodox templomot. Az esemény kapcsán jelentős konfliktus alakult ki a két egyház képviselői között.[6][7]
- A falu nyugati határrészén sóskút is található.
Remove ads
- Itt született 1881-ben Nyárády Erazmus Gyula botanikus, akadémikus.
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads