Nagysármás
város Romániában, Maros megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagysármás (románul Sărmașu, németül Sarmen) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében, a Mezőségen.
| Nagysármás (Sărmașu, Sarmen) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Sărmașu | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Ioan Mocean (Szociálliberális Unió), 2012 | ||
| Irányítószám | 547515 | ||
| Körzethívószám | 0x65[1] | ||
| SIRUTA-kód | 119242 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3198 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1097 (18%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 6186 fő (2021. dec. 1.)[4] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 45′ 13″, k. h. 24° 10′ 00″ | |||
 | |||
| Nagysármás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysármás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Marosvásárhelytől 47 km-re Észak-Nyugatra, Kolozsvártól 59 km-re Keletre, a Mezőségi-patak bal partján fekszik.
A sárma 'kígyóvirág' (más neveken zöldcsík vagy vigaszvirág) szó képzős alakja. Első említése 1311-ből való (Sarmas). Később Saramas (1329), Osarmas (1402), Sarmas hungaricalis (1438), Magyar Sarmas (1467).
1703-ban éves vásár tartására nyert szabadalmat.[5] A helyi románság körében 1798-ban hajtották végre a vallási uniót.[6] 1839-ben román lakosságú falu volt a Teleki család birtokában.
1849 tavaszán a helyi Vasile Obreját és Ioan Călățelt lázítás és gyilkosság vádjával Kolozsvárt halálra ítélték.
1894–1895-ben a magyar kormány a Teleki családtól megvásárolt, 3910 holdas birtokra 127 református magyar telepes családot költöztetett Veszprém vármegyéből, főként Adásztevelről, Balatonkeneséről, Rédéről, Nyárádról, Adorjánházáról, Tapolcafőről, Tótvázsonyból, Nagypiritről, Nemesvámosról és Kupról. Mivel közülük sokan otthagyták a telkeiket és visszaköltöztek falujukba, később engedélyezték, hogy az üres telepesföldeket a környező megyékből érkező magyarok foglalják el. 1910-re a telepes családoknak már csak 36%-a volt dunántúli származású, a többség az erdélyi megyékből, főként a mezőségi Marosszék falvaiból érkezett.
1901-ben Kolozs vármegye egyik járásának a székhelyévé nevezték ki. 1904-ben gyógyszertár nyílt benne.[7]
Környékét nevezték a „Göring-hasnak”, amelyet az 1940-es második bécsi döntésnél döntőbíráskodó náci Németország a fontos kissármási földgázlelőhely miatt hagyott Románia birtokában.[8] Miután a betörő magyar hadsereg 1944. szeptember 5-én ideiglenesen elfoglalta a települést és a magyar tábori csendőrség összegyűjtötte Nagy- és Kissármás 126 zsidó lakosát, szeptember 16. éjjelén, a magyar honvédség Pusztakamarás határában legyilkolta őket. A cselekedetükre felsőbb utasítás nem volt, a helyi magyarokkal együtt az üresen maradt zsidó házakat kifosztották.[9][10]
1952 és 1960 között rajonközpont volt. 1999-ben Ilie Bucur ortodox lelkész, egyben a Nagy-Románia Párt helyi elnöke engedély nélkül itt állította föl Ion Antonescu eredetileg Marosvásárhelyre szánt mellszobrát. Amikor 2002-ben, Eckstein-Kovács Péter interpellációja nyomán elrendelték a szobor eltávolítását, a pópa a műemléki védelem alatt álló ortodox fatemplom tornácára helyezte át azt. A szobrot még ugyanazon év során ellopták.
1850-ben 745 főből 645 volt román, 59 cigány és 39 magyar nemzetiségű; 704 görögkatolikus, 35 római katolikus és 6 református vallású.
1910-ben 2101 lakosából 1326 volt magyar és 762 román anyanyelvű; 1147 református, 765 görögkatolikus, 115 római katolikus, 51 zsidó és 18 evangélikus vallású.
2002-ben 3877 lakosából 1988 volt román, 1539 magyar és 343 cigány nemzetiségű; 2175 ortodox, 1159 református, 403 adventista, 64 görögkatolikus és 27 római katolikus vallású.
2011-ben 3546 lakosából 1764 volt román, 1285 magyar és 383 cigány anyanyelvű. A beosztott falvakkal a teljes népesség 6942 fő.[12]
- Az ortodox fatemplom a 19. században épült.
- A református templom neogótikus stílusú, 1901–1902-ben épült, Czigler Győző terve alapján.
- Teleki Sándor (1821–1892) a koltói birtokos, Petőfi barátja, Sármáson töltötte gyerekkorának nyarait. Édesapjának, Teleki Jánosnak, itt Erdély-szerte híres mintagazdasága volt.
- Itt született 1901-ben Liviu Rusu esztéta, pszichológus, kutató és irodalomkritikus, aki Kolozsváron halt meg 1985-ben.
- Itt született 1904-ben Csőgör Lajos magyar fogorvos, a Magyar Népi Szövetség egyik vezetője, a Bolyai Tudományegyetem rektora, orvosi író és közíró, aki 2003-ban halt meg Budapesten.
- Itt élt és szolgált Hermán János református lelkész, „a Mezőség apostola”.
- Itt született 1930-ban Szűcs Olga erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, fordító.
- Itt született 1947-ben Ion Mircea költő és író, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen 1968-ban alakult „Echinox” egyetemi kulturális folyóirat egyik alapító tagja.
Földgázkitermelés, bútorgyártás, téglagyártás.
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
