város Romániában, Kolozs megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Aranyosgyéres (1911-ig Gyéres, románul Câmpia Turzii, 1925-ig Ghiriș-Arieș, németül: Jerischmarkt vagy Gieresch) municípium Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. 1925-ben hozták létre az azonos nevű falu és a tőle délkeletre fekvő, vele összeépült Gyéresszentkirály közigazgatási egyesítésével.
| Aranyosgyéres (Câmpia Turzii, Jerischmarkt) | |||
 | |||
| Az aranyosgyéresi református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kolozs | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Aranyosgyéres | ||
| Polgármester | Dorin-Nicolae Lojigan (PNL), 2016 | ||
| Irányítószám | 405100 | ||
| Körzethívószám | +40 x64[1] | ||
| SIRUTA-kód | 55357 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 20 590 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Magyar lakosság | 972 (5%, 2021)[3] | ||
| Népsűrűség | 1129 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 23,78 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 32′ 40″, k. h. 23° 52′ 45″ | |||
 | |||
| Aranyosgyéres weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosgyéres témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nevét első birtokosairól, a Gerus családról kapta és eredetileg a latin Gervasius vagy Germanus becézése volt. Történeti névalakjai: Gerusteluke (1292), Gerus (1331), Gerestelke (1338), Kerestelek (1336), Kerestelke (1379), Geres (1403), Gewres (1494), Gyerys (1504), Gyres (1575), Girisch (1750). Mai neve 1808-ban tűnt föl (Aranyos-gyéres). Hivatalos román nevének jelentése: „Torda mezeje”.
Tordától 10 km-re kelet–délkeletre, az Aranyos jobb partján fekszik.
A helyi hagyomány úgy tartja, hogy az első tatárjárás előtt mai központjától két kilométerre, a Fűzi-patak partján feküdt. A 14. században sokáig lakatlan volt.
1594-ben hét faluból álló uradalom központja volt. Uradalmához tartozott Oláhtóhát, a két Detreh, Oláhszentjakab, Kok és Bölk. 1610-ben Báthory Gábor az uradalommal együtt az életét megmentő 55 lovas testőrének adományozta, akiket ideköltöztetett és megnemesítette őket. Gyéresnek pedig mezővárosi kiváltságot és pallosjogot biztosított, három országos és hetivásárral. A város ügyeit egy kapitányból és tizenkét esküdtből álló tanács intézte. Később Bethlen Gábor hajdúkat telepített ide.
1750-ben 110 háztartásból állt. 1763-ban Buccow tábornok erőszakkal kényszerítette lakóit, hogy mondjanak le nemesi kiváltságukról és a székely határőrségbe sorolta be. Ezzel együtt városi rangját és jelentőségét is elveszítette. Benkő József református lelkész idejében a Kendeffy és a Bethlen családnak volt benne kastélya. Ugyanő emlékezik meg dinnyetermesztéséről is.[4]
1861 és 1867 között ismét mezővárosi címmel rendelkezett. A 19. század harmadik negyedében Paget János mintagazdaságot rendezett be. 1873-ban Apahida felől elérte a vasút, 1883-ban pedig elkészült a Tordáig tartó vonalszakasz is. Ezzel némi jelentőséghez jutott mint vasúti csomópont. 1883-ban nyílt meg gyógyszertára.[5] 1908-ban alapították első ipari létesítményét, a téglagyárat. Az első világháború előtt legnagyobb földbirtokosai az állam (Paget-örökség), a református egyház és a Betegh család voltak.
1922-ben kezdte meg a termelést a település későbbi jövőjét meghatározó szeg- és sodronygyár. 1924-ben sárgaréz szögeket, 1926-tól a bútorgyártáshoz használt hajlított acélt és szögesdrótot is gyártottak benne. 1928 után az újabb befektetések lehetővé tették, hogy a gyár acél- és színesfémöntödét és hőerőművet helyezzen üzembe és megkezdje az elektromos huzalok gyártását. Hozzá kapcsolódva 1923-ban tanonciskolát is fölállítottak.
A beköltöző ipari munkások számára létrejött az ún. Mária-kolónia. 1925-ben egyesítették a vele már a 19. században összeépült Gyéresszentkirállyal. 1930-ban megalakult a római katolikus plébánia.
1944 augusztusának végén internálótábor működött benne, ahová a Románia kiugrása után megbízhatatlanná vált elemeket, köztük magyar értelmiségieket gyűjtötték össze. Szeptember 5-én idáig nyomultak előre a német–magyar csapatok. Gyéresszentkirályban heves harcokat vívtak és szeptember 12-éig tartották a települést.
A szocializmus idején a sodronygyárat Románia fémfeldolgozó iparának egyik központjává fejlesztették. Azonkívül bútorgyárat, gyapjúfésülő üzemet, elektromosszigetelő- és oxigéngyárat és szeszgyárat hoztak létre. Népessége a sokszorosára duzzadt, a város központjában tömbházak, déli és keleti részén új tömbházas negyedek épültek.
Évszázadokig Torda vármegyéhez, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott. 1925 és 1950 között járásszékhely volt Torda megyében. 1952-ben kapott ismét városi címet, 1998-ban nyilvánították megyei jogú várossá.
Az egykori faluban
A megyei jogú városban
Bayramiç, Törökország
Kisbér, Magyarország
La Salvetat Saint Gilles, Franciaország Mohács, Magyarország
Putten, Hollandia
Siemianowice Śląskie, LengyelországSeamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
