A vidzsnyána (szanszkrit; Dévanágari: विज्ञान) vagy vinnyána (páli; Dévanágari: विञ्ञाण) kifejezés magyar megfelelője ""tudat", "tudatosság", "megkülönböztető tudatosság".[1][2]
| Vidzsnyána (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| magyar | tudat tudatosság megkülönböztető tudatosság |
| angol | mind life force |
| páli | विञ्ञाण (IAST:) viññāṇa |
| szanszkrit | विज्ञान (IAST:) vijñāna |
| burmai | ဝိညာဉ် (MLC:) wḭ ɲɪ̀ɰ̃ |
| kínai | shí (egyszerűsített:) 识 (hagyományos:) 識 |
| japán | shiki |
| khmer | វិញ្ញាណ (UNGEGN:) vĭnhnhéan |
| koreai | sik (handzsa:) 識 |
| szingaléz | විඥානය |
| tibeti | རྣམ་པར་ཤེས་པ་ (Wylie:) sna'i rnam par shes pa |
| thai | วิญญาณ (RTGS:) winyan |
| vietnámi | 識 |
| szójegyzék • jegyzet • tárgymutató | |
| 1. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja: | |||||||||||||||
| észlelési tartományok | → |
é r z é s e k |
→ |
s ó v á r g á s |
|||||||||||
| "belső" érzékelés szervei |
<–> | "külső" érzékelés tárgyai |
|||||||||||||
| ↓ | ↓ | ||||||||||||||
| ↓ | kapcsolat | ||||||||||||||
| ↓ | ↑ | ||||||||||||||
| tudatosság |
|||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009) részletek | |||||||||||||||
| 2. Ábra: Az öt lét-csoport (panca khandha) a páli kánon szerint. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
→ ← ← |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009) | részletek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A páli kánon részét képező Szutta-pitaka első négy nikájájában a vidzsnyána két másik fogalom (maná és csitta) mellett jelenik meg és a tudatra utal. Mindhárom általános értelemben jelöli a tudatot, de előfordul, hogy a mentális folyamat egészére utalnak.[3]
A szócikknek ez a szakasza elsősorban a páli irodalom korai buddhista időszakából és a buddhista iskoláknak irodalmi szövegeiből vett meghatározásokra szorítkozik.
Páli irodalom
Az egész páli irodalomban vinnyána a mentális erőre használt néhány szinonima egyike, amely nélkül a fizikális test élettelen.
Viszont számos páli szövegben a kifejezést szövegkörnyezettől függően pontosabban meghatározott terminológiaként használják. Főleg a beszédek kosarában (Szutta-pitaka) három, egymáshoz kötődő értelemben használják:
- (1) az észlelési tartomány (ájatana) kiindulópontja, a "minden" tapasztalásának része (szabba);
- (2) a ragaszkodás öt aggregátuma (Szkandha) közül az egyik;
- (3) A függő keletkezés (paticcsaszamuppáda) okozati láncszemei) közül az egyik.
Az Abhidhamma-pitaka és a poszt-kanonikus magyarázószövegek 89 fajta vidzsnyánát különböztetnek meg a karmikus következményüktől függően.
Az észlelési tartomány alapja
A buddhizmusban a hat észlelési tartomány (páli, szanszkrit: sadájatana) az öt fizikai érzékszervet (mint receptív mezőt) (szem, fül, orr, nyelv, test) és a tudat, valamint az azokkal kapcsolatba hozható tárgyak (vizuális formák, hangok, szagok, ízek, érinthető és mentális tárgyak). A hat észlelési tartományból kiindul néhány mentális tényező - ezek a hatféle tudat vagy tudatosság. (vinnyána-kájá). Az elemzés alapján, a hatféle tudat a szem-tudat (azaz a látás alapján keletkező tudat), fül-tudat, orr—tudat, nyelv-tudat, test-tudat, elme-tudat.[4]
Ebben az értelmezésben például amikor a fül észlelési tartománya és egy hang egyszerre jelen van, akkor fellép az ezzel kapcsolatos tudat. Ezek együttállása (dhátu) – során jön létre a "kapcsolódás", amely azután kellemes, kellemetlen vagy semleges "érzés" megjelenéséhez vezet(het). Ilyen érzésekből alakul ki a "sóvárgás".
"A minden" című beszédben (Szabba-szutta, SN 35.23) Buddha azt mondja, hogy a hat érzékszerven kívül nincs más.[5]
Az aggregátumok
A buddhizmusban a tudat (viññāṇa) az egyik "aggregátum" (páli: khandha; szanszkrit: szkandha), azaz csoportosulás. A többi négy aggregátum az anyagi forma (rúpa), az érzés (vedaná), az észlelés (szannyá) és a szándékos késztetések (szankhára).
A SN 22.79 egyik beszédében Buddha a következőképpen jellemzi a tudatot:
- Szerzetesek, miért mondjátok felfogásnak (szandnyá)? Mert felfog, ezért mondják felfogásnak. És mit fog fel? Kéket, sárgát, pirosat, fehéret...
- Szerzetesek, miért mondjátok meghatározottságoknak (szanszkárák)? Mert meghatározottá tesznek, ezért mondják
meghatározottságoknak. És mit tesznek meghatározottá? A formát, hogy az „forma” legyen
- Szerzetesek, miért mondjátok tudatnak (vidnyána)? Mert tud, az érzetet, hogy az „érzet” legyen, az észlelést, hogy az „észlelés” legyen, a tudatot, hogy az „tudat” legyen..., ezért mondják tudatnak. És mit tud? Hogy savanyú
, keserű, csípős, édes, fanyar, nem fanyar, sós, sótlan...[6]
Mind az öt aggregátum alapvető természete az üresség, azaz okok (hetu) és kondíciók (paticcsa) függvényében keletkeznek és múlnak el. Ebben az értelmezésben a tudat keletkezésének oka az egyik aggregátum keletkezése (fizikális vagy mentális) és ugyanígy, a tudat keletkezése által keletkezik egy vagy több mentális aggregátum. Így az aggregátum modell által beazonosított okozati lánc megegyezik a függő keletkezésben szereplő függőségi láncolat modelljének.
Függő keletkezés
|
A tudat (viññāṇa) a függő keletkezésben szereplő tizenkét nidána közül a harmadik.[7] A függő keletkezés értelmezésében a különböző kanonikus beszédek másféle tudatot különböztetnek meg.[8] Hagyományosan a következő értelmezésekben szerepel a vidzsnyána kifejezés:
Az avidjá a függő keletkezés tizenkét oksági láncolatában az első — a sorozat a karmikus folyamatot ábrázolja, amely az érző lényeket a szamszárában tartja (létforgatag).
Ácsán Szucsitto magyarázata szerint a függő keletkezés folyamata a tévelygéssel kezdődik (avidjá), amelyet a buddhista ikonográfiában vak vagy bekötött szemű emberként ábrázolnak. Ez a szenvedéshez (dukkha) vezető buszút sofőrje. Az emberek olykor pejoratív értelemben veszik a tévelygést, holott az egyszerűen az ismeret hiánya - a négy nemes igazság tudásának hiánya. Amíg a tévelygés állapota fennáll, addig a tudat folyton keresi a kielégítő állapotot és amikor ezt nem találja, akkor csalódik. A zsák csilit falatozó emberhez szokás hasonlítani, akitől amikor megkérdezik, hogy miért teszi, azt feleli, hogy keresi köztük az édeset. Ez a tévelygés.
A théraváda Abhidharma részét képező Patthána elemzi a tudat különböző állapotait és azok szerepét. A tudatállapotokat pozitív, negatív és semleges állapotokra osztották fel a karma szempontjából. Összesen 89-féle tudatot különböztetnek meg, amelyből 54 tartozik az érzéki világok létsíkjába, 15 a "finom anyagok", 12 az "anyag-nélküli" létsíkba és nyolc természetfeletti (nirvánával kapcsolatos).[9]
Egészen pontosan egy vidzsnyána a koncepcionális tudat egy momentuma, és az általános mentális aktivitásunkat vidzsnyánák folyamatos láncolata alkotja.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
