Remove ads
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az upádána kifejezést egyaránt használják a hinduizmusban és a buddhizmusban.
Az upádána a "ragaszkodás" és "telhetetlenség" szanszkrit és páli kifejezése, amelynek szó szerinti jelentése "üzemanyag".[1] Az upádánát és a tanhát (létszomj, sóvárgás) a szenvedés két legfőbb okának tartják és ezek megszüntetése vezet a nirvánához.
A Szutta-pitakában például,[2] Gautama Buddha négyfajta ragaszkodást említ:
Buddha azt állította, hogy más szekták is akár megfelelő elemzéssel szolgálnak az első három ragaszkodással kapcsolatban, egyedül ő magyarázta el az "én-képzethez" való ragaszkodást és az abból fakadó szenvedést.[3]
Az Abhidharma[4] és a szövegmagyarázatai[5] a következő definíciókat adják:
Buddhagósza szerint[9] a négy ragaszkodási típus fenti felsorolása "finomság" szerinti csökkenő sorban állnak.
ragaszkodás az én-képzethez | ||
↓ | ||
ragaszkodás a helytelen nézetekhez | ||
↓ | ↓ | |
ragaszkodás a szertartásokhoz |
ragaszkodás az érzéki örömökhöz |
Buddhagósza magyarázata szerint ezek a ragaszkodások okozati kapcsolatban állnak egymással a következőképpen:[10]
A ragaszkodási típusok ragsorolását a jobb oldali táblázat mutatja be.
A tudatosan ismerhető mentális élmények szintjén az Abhidharma az érzéki örömökhöz való ragaszkodást a "kapzsiság" (lobha) mentális tényezőjével valamint a további háromféle ragaszkodást a "helytelen nézet" (ditthi) mentális tényezőjével azonosítja.[11] Ezáltal a tapasztalás szintjén a ragaszkodást az Abhidharmában ezeknek a mentális tényezőknek a négyrétű magyarázataként említik, ahogy azt a következő táblázat is mutatja:[12]
jelleg | szerep | megnyilvánulás | közvetlen ok | |
---|---|---|---|---|
kapzsiság (lobha) | egy tárgy megragadása | ragad, mint a pecsenye | kitartás | élvezni a kötöttséget |
helytelen nézet (ditthi) | nem bölcs értelmezés | feltételez | téves hit | a dharma meg nem hallása |
Buddhagósza a ragaszkodás sóvárgástól való megkülönböztetéséhez a következő metaforát használja:[13]
Így például amikor Buddha a ragaszkodás "aggregátumáról beszél, akkor a fizikai, mentális és tudatos megragadásra és őrzésre utal, amelyekről tévesen azt képzeljük, hogy egyenlőek velünk vagy, hogy birtokoljuk azokat.
|
A négy nemes igazságban az első nemes igazság szerint a ragaszkodás (upádána, "a ragaszkodás aggregátumait illetően") a szenvedés egyik legfőbb megtapasztalása. A második nemes igazságban a ragaszkodás (tanhá) a szenvedés alapja. Tehát a ragaszkodás és a sóvárgás között okozati kapcsolat áll fent.[14]
A függő keletkezés (pratitja-szamutpáda tizenkét-szemű oksági láncolatban, lásd még a tizenkét nidána), a ragaszkodás (upádána) a kilencedik oksági láncszem:[15]
Buddhagósza szerint[16] a sóvárgásból az érzéki örömökhöz való ragaszkodás keletkezik, amely azután függvénye lesz a létesülésnek.
Richard F. Gombrich professzor több publikációjában is rámutat, hogy az upádána szó szerinti jelentése "tüzelőanyag", amit Buddha Tűzbeszéd (Áditta-parijája) (Vin I, 34-5; SN 35.28) metaforájához kapcsol. Ebben a példabeszédben Buddha azt mondja a szerzeteseknek (bhikkhuk), hogy minden ég. A minden alatt az öt érzékszervet és a tudatot, azok tárgyait, azok működéseit és az azokból származó érzéseket érti – gyakorlatilag a tapasztalások összességére vonatkozik. Ezek mind a kapzsiság, gyűlölet és nem tudás tüzében égnek.
A nidánák láncolatában a sóvárgás válik a létesülés (bhava) tüzelőanyagává. A tudat tűzként keres még több tüzelőanyagot, hogy életben maradjon, amely a tudat számára az érzéki élmények, emiatt Buddha óva int, hogy "védjük az észlelés kapuit".
Az upádána jelentése anyagi alap vagy okozat.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.