Remove ads
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Maddzshima-nikája (-nikája; "közép-hosszú beszédek gyűjteménye") a théraváda buddhizmus Tipitaka terjedelmes szöveggyűjtemény "három kosara" közül a másodikban, a Szutta-pitakán belül az öt nikája közül a második. A tanítások egy része kerettörténetbe van beágyazva. Ez a nikája 152 beszédet tartalmaz, amelyet a Buddhának és a tanítványainak tulajdonítanak.[1]
A szutták tizenöt részre vannak felosztva, ún. vaggákra, amelyek 12 szuttát tartalmaznak. A vaggák: Múlaparijája Vagga, Szíhanáda Vagga, Tatiya Vagga, Mahájamaka Vagga, Csullajamaka Vagga, Dzshapati Vagga, Bhikkhu Vagga, Paribbádzsaka Vagga, Rádzsa Vagga, Bráhmana Vagga, Dévadaha Vagga, Anupada Vagga, Szunnyata Vagga, Vibhanga Vagga, Szalájatana Vagga.[2] Másféleképpen a 152 szutta három részre tagozódik, amelyeket pannászakáknak neveznek.
A hagyomány szerint i.e. 240 körül tartott harmadik buddhista tanácskozáson foglalták kánonba (élőszóban) a hiteleseknek tartott buddhista szent szövegeket, többek között a Maddzshima-nikáját is. Ezt a kánont rögzítették írásba páli nyelven az i. e. 1. században Ceylonban.[3]
A Maddzshima-nikája megegyezik a korai buddhista iskolák Szútra-pitakáiban található Madhjama-ágamával. Ezeknek egy töredéke fennmaradt szanszkrit és tibeti fordításokban. A szarvásztiváda hagyomány változatának fordítása teljes egészében létezik kínai fordításban a kínai buddhista kánon részeként (Csóng Aháncsíng - 中阿含經). A Madhjama-ágama 222 szútrát tartalmaz, hetvennel többet, mint a páli Maddzshima-nikája.[4]
Buddha beszédei – Majjhima Nikāya I-III. A középhosszúságú beszédek teljes gyűjteménye. Szerk. Szaladják "Taikyo" István, ford. Németh László Levente. A Tan Kapuja – One Drop Zen, 2023.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.