(1832–1915) bíboros-hercegprímás From Wikipedia, the free encyclopedia
Vaszary Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. február 12. – Balatonfüred, 1915. szeptember 3.)[3] pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, 1891–1912 között esztergomi érsek, történész, 1894-től az MTA igazgató tagja. Címtemploma Szent Szilveszter és Márton bazilikája (Santi Silvestro e Martino ai Monti).
| Vaszary Kolos | |||||||||||||
 | |||||||||||||
| Született | Vaszary Ferenc 1832. február 12.[1][2] Keszthely[1] | ||||||||||||
| Elhunyt | 1915. szeptember 3. (83 évesen)[1][2] Balatonfüred[1] | ||||||||||||
| Állampolgársága | magyar | ||||||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||||||
| Tisztsége |
| ||||||||||||
| Kitüntetései |
| ||||||||||||
| Sírhelye |
| ||||||||||||
| esztergomi érsek | |||||||||||||
 | |||||||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||||||
| Szerzetesrend | bencések | ||||||||||||
| Szerzetesi fogadalom | 1854. június 6. | ||||||||||||
| Pappá szentelés | 1856. május 26. | ||||||||||||
| Püspökké szentelés | 1892. február 7. | ||||||||||||
| Szentelők |
| ||||||||||||
| Bíborossá kreálás | 1893. január 16. | ||||||||||||
| Hivatal | pannonhalmi főapát | ||||||||||||
| Hivatali idő | 1885–1891 | ||||||||||||
| Elődje | Kruesz Krizosztom | ||||||||||||
| Utódja | Fehér Ipoly Kálmán | ||||||||||||
| Hivatal | Esztergomi érsek | ||||||||||||
| Hivatali idő | 1891–1912 | ||||||||||||
| Elődje | Simor János | ||||||||||||
| Utódja | Csernoch János | ||||||||||||
| Szentelt püspökök | |||||||||||||
| |||||||||||||
 | |||||||||||||
| Vaszary Kolos aláírása | |||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Kolos témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||
Nagybátyja Vaszary Dózsa József bencés szerzetesnek, tihanyi perjel és pannonhalmi jószágigazgatónak, akinek apja fél testvére, Vaszary József volt. Vaszary Kolos unokaöccse, Vaszary Mihály (1827–1892), kaposvári tanár, akinek a fia Vaszary János festő volt.
Édesapja, Vaszary Ferenc (1764–1840) keszthelyi szűcsmester volt, akit nyolcéves korában veszített el. Apja halálát követően édesanyja, Bajnok Terézia nevelte.[4] Apja első felesége, Nyesmánszky Erzsébet, 1827-ben hunyt el és hamarosan ezután Bajnok Teréziát vette el, akitől született Vaszary Kolos a "Ferenc" keresztnév alatt. Idősebb féltestvérei, akik Nyesmánszky Erzsébettől származtak szinte 30 évvel idősebbek voltak a fiatal Vaszary Kolosnál, és neveltetéséről gondoskodtak.[5]
Vaszary Kolos legszorosabb kapcsolatban Vaszary Antal szűcsmester nevű fél testvérének (bátyjának) vele egykorú gyermekeivel állt; Antal egyik gyermeke, Vaszary Mihály (*Keszthely, 1827. július 13.–†Kaposvár, 1892. augusztus 13.), aki fiatal korában először uradalmi ispán, majd Kaposváron tanár volt. Vaszary Mihálytól Kolos tanult írni és olvasni. A majdani hercegprímás második legidősebb bátyja, Vaszary János (*1795–†1872), Széchenyi Béla gróf uradalmi jószágigazgatója volt; Vaszary János Altschaffer Johanna feleségétől származott Vaszary Kolos egyik unokaöccse, Vaszary László (1837-1908), aki később hercegprímási uradalmak gazdasági tanácsosa lett,[6] akinek a neje, szentgyörgyvölgyi Csupor Irma (1847–1924) asszony volt;[7] egyik gyermekük, Vaszary Béla (1869–1943), honvéd huszárezredes,[8] földbirtokos, akinek az első neje a Zala vármegyei csengeri Háczky Anna (1876–1896), csengeri Háczky Kálmán és nagyalásonyi Barcza Anna lánya, a második felesége, csáfordi és potyondi Potyondy Erzsébet volt. Az anyakönyvezés bevezetésekor Magyarországon az utolsó kizárólag egyházi házasságot 1895. szeptember 30.-án délelőtt 11 órakor kötötték meg Vaszary Béla és Háczky Anna az Esztergomi bazilikában; az esketési szertartást Vaszary Kolos hercegprímás vezette.[9][10]
Középiskolai tanulmányait a premontreieknél Keszthelyen, a teológiát 1847. szeptember 15-étől – miután belépett a Szent Benedek-rendbe – Pannonhalmán végezte. Pápán a bencés főgimnáziumba járt. 1854 és 1856 között tanár volt a komáromi bencés főgimnáziumban. 1856. május 26-án szentelték pappá. 1856 és 1861 között Pápán, 1861 és 1869 között Esztergomban tanított. 1869-től a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. Az ő idején (1869–1885) épült a győri főgimnáziumi épület.
1885. április 28-án pannonhalmi főapáttá választották meg rendtársai. Ő alatta egyesítették a zalavári apátságot a pannonhalmi főapátsággal. Nagy gondot fordított a közép- és népiskolai tanügy fejlesztésére. Szentivánon és Zalaapátiban új leányiskolákat létesített és vezetésüket az irgalmas nővérekre bízta. Alatta létesült Kiscellben is új leányiskola. Varsányban és Tömördön is új iskolákat emelt. Stílszerűen megújíttatta a régi apátsági templomot Tihanyban; restauráltatta a tényői, péterdi, ravazdi, bársonyosi, szentiváni templomokat,[11] Radán[12] pedig új templomot építtetett. A rend tulajdonában levő balatonfüredi fürdőt, amely kedvelt nyaralóhelye volt, nagy költséggel újból berendezte és a közönség kényelmére való tekintettel gazdagon felszerelte; azon kívül a rend birtokain igen sok és a gazdálkodás követelményeinek megfelelő épületet emeltetett.
1891. október 27-étől esztergomi érsek és hercegprímás volt. 1892. február 7-én szentelték püspökké, nemsokára 1893. január 16-ától bíboros lett.
1892. június 8-án a koronázási jubileum alkalmával fényes egyházi beszédet mondott, mely általános feltűnést keltett. Számos egyházi intézményt létesített. Budapesten érseki helynökséget (Cselka Nándor püspökkel élén) és szentszéket állított fel. 1893. április 10-én életveszélyben forgott egy merénylet folytán, amelyből Kohl Medárd titkár saját életének kockáztatásával megmentette. 1893. májusában nagyobb zarándoklatot vezetett Rómába. 1894-ben a budapesti katolikus nagygyűlést nyitotta meg. Ugyanebben az évben fogadta és üdvözölte Balassagyarmaton a királyt. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére, nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. 1895-ben tett 50 ezer koronás felajánlásával lehetővé tette egy új közkórház alapítását Esztergomban (ma Vaszary Kolos Kórház). Lemondott az esztergomi dunai hídvámról s így lehetővé tette a vashíd építését. 1895. szeptember 28-án ő szentelte a Mária Valéria hidat. 1896-ban ő adományozta a Szent Péter és Szent Pál plébániatemplomnak a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét. 1896. május 3-án a millenniumi ünnepségek alkalmából a hálaadó isteni tiszteleten beszédet mondott a királyhoz, a királynéhoz és a nemzethez, ugyanekkor királyi elismerésben részesült. Az ünnep alkalmából az ő kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.[13] Mint esztergomi érsek sokat tett már eddig is egyházmegyéje tanügyének fejlesztése körül: a főtanfelügyelői hivatalt újjászervezte, Esztergomban kisdedóvónő-képző intézetet alapított, rendezte és emelte az érseki tanítóképző-intézeti tanárok fizetését stb. A katolikus tanítók árva- és menedékházára 10 000 forintos, szülővárosa, Keszthely szegényei számára 100 000 koronás, a keszthelyi főgimnáziumi tanulók részére pedig 50 000 koronás alapítványt tett.
1910-ben Józef Bilczewski érsekkel közbenjárt a magyar kormánynál, hogy lengyel nemzetiségi templom épülhessen Kőbányán a Budapesten élő 15 000 munkás számára.[14]
1912. december 31-én lemondott esztergomi érseki méltóságáról; ezt követően balatonfüredi nyaralójában főként történeti tanulmányaival foglalkozott. 1913-ban X. Pius pápa Csernoch János kalocsai érseket nevezte ki esztergomi érsekké.
Salgó János alesperes-plébános jó viszonyban volt Vaszary Kolossal, mikor Kolos esztergomi tanár volt megjósolta, hogy főapát lesz belőle. Mikor Vaszary főapát lett, Salgó akkor azt is megjósolta, hogy magyarországi prímás lesz. Merész volt a második jövendölés, mert ha természetesnek is tűnik, hogy a rend kiváló és köztiszteletben álló tagja a főapáti székre jut, sőt még természetesebbnek látszott, hogy 900 évvel előbb Szent István Asztrikot Pannonhalmáról hozta Esztergomba, – az már valóban rendkívüli előérzés volt, hogy két lusztrum híján 900 év múltán, Szent István utódja újra Pannonhalmáról fogja kinevezni Magyarország első főpapját. Salgó előérzete mindkét pontjában teljesült. Vaszary Kolos először Kruesz Krizosztom örökébe lépett.
Részint történeti tankönyveket, részint történeti életrajzokat, értekezéseket stb. adott az ifjúság kezébe. 1858-ban Füssy Tamással és Méry Etellel szerkesztette az Ifjúsági Plutarchot, amelynek hat füzetébe ő írta Hunyadi János, Fejér György, Festetics György, Nagy Alfréd, Szilágyi Erzsébet életrajzait. Számos a Tanodai Lapokban, a Religióban, a Szent István Társulat naptárában, Győrmegye monográfiája című műben (Pannonhalma helytörténete), a Győri Közlönyben, az Akadémiai Értesítőben, a Figyelőben és a győri főgimnáziumi értesítőkben megjelent cikkein kívül önálló műveket is írt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
