Mária Valéria híd
híd Esztergomban a Duna felett From Wikipedia, the free encyclopedia
A Mária Valéria híd (szlovákul: Most Márie Valérie) az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,8 folyamkilométerénél található. A híd avatása 1895. szeptember 28-án volt. Mind az első és mind a második világháború során felrobbantották egyes részeit. A helyiek emiatt 2001-ig csak „Csonkahídnak” nevezték, mivel a határátkelőhely sokáig a szlovák hídfőnél volt. 2001. október 11-én nyitották meg újra. A magyar 11 326-os számú utat köti össze a szlovák 63-as főúttal.
| Mária Valéria híd (Most Márie Valérie) | |
 | |
| A híd az Esztergomi bazilika felöl | |
| Elhelyezkedése |  Magyarország,  Szlovákia,Esztergom és Párkány között |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Névadó | Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő |
| Funkció | közúti híd |
| Legnagyobb támaszköz | 119,00 m |
| Nyílások száma | 5 |
| Teljes hosszúsága | 517,60 m |
| Szélesség | 12,30 m |
| Magasság | 14 m |
| Sávok száma | 2×1 közúti sáv + 2×1 gyalogjárda/kerékpárút |
| Tervező | Feketeházy János |
| Átadás ideje | 1895. szeptember 28., 1927. május 1. 2001. október 11. |
| Elhelyezkedése | |
.PNG)
 Mária Valéria híd (Most Márie Valérie)
Pozíció Esztergom térképén
| |
 é. sz. 47° 47′ 43″, k. h. 18° 43′ 48″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Valéria híd (Most Márie Valérie) témájú médiaállományokat. | |
A mederhíd 5 db sarló alakú kéttámaszú rácsos hídból áll. Ehhez kapcsolódik egy rakparti kéttámaszú öszvérhíd a magyarországi oldalon.
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1894 februárjában a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután Vaszary Kolos esztergomi érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két év alatt építették fel. Az új vashidat, a régi hídtól 120 méterrel feljebb kezdték építeni, hogy a forgalmat a lehető legrövidebb úton a városközpontba vezethessék.
Az akkor még közigazgatásilag különálló esztergomi „városrészek” között vita kezdődött a híd helyéről. A vízivárosiak szerették volna, ha rajtuk keresztül érkezik a forgalom a királyi városba. Ennek következménye az lett, hogy a szigeti töltés és a Kis-Duna hidak nem készültek el a nagy híd felavatásáig.
A kész hidat 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary bíboros-hercegprímás végezte.[2] Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.
Első újjáépítés
A hídon 24 éven át élénk forgalom zajlott. A trianoni döntés értelmében a Duna államhatárrá vált, a hidat lezárták. A csehszlovák légionáriusok 1919. július 22-én felrobbantották a párkányi oldalon lévő nyílást, amit később ideiglenes gyaloghíddal pótoltak. A gazdasági szükségesség és a Nemzetközi Duna Bizottság ösztönzésére Csehszlovákia 1922-ben megkezdte a hídszerkezet helyreállítását. A munkálatokat 1923–1924 között a Ceskomoravska Koiben cég, 1926-ban a pilseni Škoda Művek végezte. 1927-ben a pozsonyi Artur Komlós cég a korszerűtlen fa útpályát vasbetonlemezre cserélte, és aszfaltburkolattal látta el. A hídon a forgalom 1927. május 1-jén indult újra, az autóforgalmat pedig 1928-tól engedélyezték.[3]
Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.
Második újjáépítés
Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újragyártották. (A különbség könnyen felismerhető a főtartók kiképzésén és rögzítési pontjain.) A Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amelynek segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos.
A hídon átvezető út a Duna középvonaláig a szlovákiai 63-as főút, onnantól magyar területen a 11 326-os mellékút.
Míg a híd nem állt, a két város között ingázó kompon keresztül zajlott a közlekedés. Az újjáépült híd valódi határvárossá tette Esztergomot és Párkányt. A határátkelő 2005-ös forgalma hússzorosa volt a 2001 előttinek. Az átadást követő egy év alatt közel 2,5 millió személy és 500 000 jármű lépte át itt a határt. A híd szorosabbra fűzte Esztergom és Párkány kapcsolatát. A Párkány környékének addigi 24%-os munkanélküliségi rátaja a felére csökkent.[4] A 2020-as években a bevásárlóturizmus élénkült meg.[5] A Mária Valéria híd nemcsak e két város jelképévé vált, hanem a közvetlenül a hídnak köszönhetően létrejött Ister-Granum Eurorégióévá is. Újjáépítése óta 3,5 tonnás súlykorlátozás van rajta érvényben. Emiatt tervezik egy új híd építését,[6] ami összekötné Esztergom és Párkány ipari parkjait is. Ez a szintén tervezett M10-es autópálya vége lenne a magyar oldalon, és Nyitráig vezetne a szlovák oldalon. (A teherforgalom számára a teherkompot 2016-ban helyezték üzembe, amely a Nyáros-sziget északi csúcsánál, a volt Esztergomi szénrakodó mellett teremt kapcsolatot a párkányi iparteleppel.[7]) A hídon a munkanapokon két óránként közlekedő 223-as számú buszjárat ingázik a két város vasútállomása között.
A híd érdekessége, hogy a környék szerelmeseinek is ad lehetőséget, akik lakatokat helyeznek el a korláton szerelmük szimbólumaként.[8]
Gépjárműforgalom az esztergom-párkányi határátkelőn[9]
| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 44 269 | 44 056 | 41 979 | 47 000 | 42 000 | 43 000 | 154 230 | 614 108 | 760 895 | 1 015 712 | 1 692 120 |
A komp forgalma 2000. augusztus–2001. október között, az átadás előtt
- személygépkocsi: 39 660
- autóbusz: 79
- tehergépjármű: 478
- motorkerékpár: 196
- személyforgalom: 429 655
A híd forgalma az átadás után 2001. október–2002. augusztus között
- személygépkocsi: 427 627
- autóbusz: 9 222
- teherjármű: 3624
- motorkerékpár: 3 092
- személyforgalom: 1 920 672
Vámszedőház a Mária Valéria híd tövében
Az építkezés 1893-ban
Az elkészült híd 1895-ben. A háttérben a régi hajóhíd a vízen
A hidat díszítő Magyar Királyság-címer
Esztergom, Mária Valéria híd légi felvételen
A Bazilika és a Mária Valéria híd - légi fotó (Esztergom)
Az esztergomi bazilika és a Mária Valéria híd látképe madártávlatból
.jpg)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
