Feketeházy János

Feketeházy János (Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.) magyar hídépítő mérnök.

Feketeházy János
Született	1842. május 16. Vágsellye
Elhunyt	1927. október 31. (85 évesen) Vágsellye
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	hídépítő mérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeházy János témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Hatgyermekes családban, a cseh Feketeházy Domonkos (eredetileg Černohaus) és Fekete Anna fiaként született. Apja tanító és a helyi templom kántora volt, így az iskola épületében laktak. Elemi iskoláját Vágsellyén, középfokú tanulmányait Nagyszombatban és a Nyitrai Piarista Gimnáziumban végezte 1861-ben.^[1] A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, ahol 1866-ban kapott mérnöki oklevelet.

1866-ban gyakornokként részt vett Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért és 1873-tól a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott beosztást. A MÁV-nál dolgozott egészen 1892-ig, amikor főmérnöki rangban vonult nyugdíjba.

Nyugdíjazása után haláláig Vágsellyén élt, ahol tagja volt a Casino Egyesületnek. 1923-ban baleset érte és amputálni kellett a lábát. Szülővárosában a családi sírboltban nyugszik.

Munkássága

Különösen a vasszerkezetek tervezése terén végzett nemzetközi viszonylatban is számottevő munkát. Beosztásánál fogva a MÁV összes hídépítésének felügyeletét is ellátta. A vashidak többsége az általa bevezetett szabványtervek szerint épült, emiatt életművének jelentős része ismeretlen maradt.^[2] Külföldön is elterjedtek vasúti mozdonyfordító korongjai és hadászati hídszerkezetei. Kéziratban fennmaradtak önéletrajzi feljegyzései. Munkatársa volt a Magyar Mérnök és az Építészegylet szaklapoknak.

Mérnöki munkái

A Szabadság híd északi oldalán lévő felirat mutatja, hogy Feketeházy János pályaterve alapján készült

• Az összes 1912 előtt, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd
• A Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete) tetőszerkezete (1870-74)
• Az első Összekötő vasúti híd a Dunán, Budapesten (1873–76)
• A fiumei forgóhíd
• A szegedi közúti Tisza-híd ^[3] (1883)
• A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete (1884)
• Az operaház tetőszerkezete (1884)
• Az Északi Főműhely 22 000 m²-es, öthajós, bazilikás elrendezésű gőzmozdony-szerelő csarnoka és fűtőháza (téves nevén: Eiffel-csarnok, 1886)
• A szolnoki vasúti Tisza-híd (1888)
• Az Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet híd (1891–1892)
• Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd (1893–1895)
• A budapesti Ferenc József híd (mai neve Szabadság híd) (1894–1896)

Emlékezete

• Vágsellyén emléktábla és a róla elnevezett Magyar Házban emlékszoba őrzi emlékét.
• Budapesten (a BME mellett) utcát neveztek el róla.
• Szegeden a mérnökpanteonban 2008-ban avatták fel szobrát.