Remove ads
Zalaapáti község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
| Zalaapáti | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fehér Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8741 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1659 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″ | |||
 Zalaapáti
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Zalaapáti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaapáti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. Korábban különálló településrésze volt Zalahosszúfalu, amely mára a központjával szinte teljesen összenőtt és a település északi részét képezi.
A közvetlenül határos települések: észak felől Bókaháza, északkelet felől Szentgyörgyvár, délkelet felől Sármellék, dél felől Esztergályhorváti, délnyugat felől Zalaszentmárton, nyugat felől Pacsa, északnyugat felől pedig Szentpéterúr és Gétye.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 75-ös főút, mely kelet-nyugati irányban keresztülhalad a belterületének déli részén. A főutat itt keresztezi a Galambok–Zalaszentgrót közti mellékút, mely Galamboktól idáig a 7522-es, innen Zalabérig a 7352-es útszámozást viseli.
Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.
Remove ads
Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de a török időkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.
1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1895-ben épült meg a falut is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol 1974-ben megszűnt a forgalom.
1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.
1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.
2015-ben bevezettek egy sávosan progresszív ebadót, aminek a célja a helyi kutyamenhely távozásra bírása.[3][4]
A településen polgárőrség működik.[5]
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Farkas Ernő (független)[6]
- 1994–1998: Farkas Ernő (független)[7]
- 1998–2002: Farkas Ernő (független)[8]
- 2002–2006: Vincze Tibor (független)[9]
- 2006–2010: Vincze Tibor (független)[10]
- 2010–2014: Vincze Tibor (független)[11]
- 2014–2019: Vincze Tibor (független)[12]
- 2019–2024: Vincze Tibor (független)[13]
- 2024– : Fehér Csaba (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1654 | 1690 | 1671 | 1601 | 1608 | 1626 | 1659 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,3%, cigány 3,67%, német 2,68%, román 0,5%. A lakosok 65,1%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% németnek, 1,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlovénnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[15]
Remove ads
- Itt született 1839-ben Kránitz János altábornagy.
- Itt hunyt el 1930-ban Rózsa Vitál János (1857-1930) bencés rendi áldozópap és főgimnáziumi tanár.
- Apátság épülete
- Római katolikus templom
- Szentkirályi-kúria - Épült 1796-ban.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads