Zalaapáti

Zalaapáti község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Zalaapáti
Zalaapáti címere Zalaapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Fehér Csaba (független)[1]
Irányítószám	8741
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	1659 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	71,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″46.733333, 17.116667
Zalaapáti Pozíció Zala vármegye térképén
Zalaapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaapáti témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. Korábban különálló településrésze volt Zalahosszúfalu, amely mára a központjával szinte teljesen összenőtt és a település északi részét képezi.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bókaháza, északkelet felől Szentgyörgyvár, délkelet felől Sármellék, dél felől Esztergályhorváti, délnyugat felől Zalaszentmárton, nyugat felől Pacsa, északnyugat felől pedig Szentpéterúr és Gétye.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 75-ös főút, mely kelet-nyugati irányban keresztülhalad a belterületének déli részén. A főutat itt keresztezi a Galambok–Zalaszentgrót közti mellékút, mely Galamboktól idáig a 7522-es, innen Zalabérig a 7352-es útszámozást viseli.

Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.

Története

Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de a török időkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.

1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1895-ben épült meg a falut is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol 1974-ben megszűnt a forgalom.

1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.

1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.

2015-ben bevezettek egy sávosan progresszív ebadót, aminek a célja a helyi kutyamenhely távozásra bírása.^[3][4]

A településen polgárőrség működik.^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Farkas Ernő (független)^[6]
• 1994–1998: Farkas Ernő (független)^[7]
• 1998–2002: Farkas Ernő (független)^[8]
• 2002–2006: Vincze Tibor (független)^[9]
• 2006–2010: Vincze Tibor (független)^[10]
• 2010–2014: Vincze Tibor (független)^[11]
• 2014–2019: Vincze Tibor (független)^[12]
• 2019–2024: Vincze Tibor (független)^[13]
• 2024– : Fehér Csaba (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1654	1690	1671	1601	1608	1626	1659
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,3%, cigány 3,67%, német 2,68%, román 0,5%. A lakosok 65,1%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% németnek, 1,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlovénnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).^[15]

Híres személyek

• Itt született 1839-ben Kránitz János altábornagy.
• Itt hunyt el 1930-ban Rózsa Vitál János (1857-1930) bencés rendi áldozópap és főgimnáziumi tanár.

Régi mondások, falucsúfolók a településről

• Sorba megy, mint az apáti bíróság. [A mondás eredete már nem ismert.]^[16]

Nevezetességei

• Apátság épülete
• Római katolikus templom
• Szentkirályi-kúria - Épült 1796-ban.

Érdekességek

• Ezen a településen lett feladva az az ötöslottó szelvény, amellyel egyedüliként 2010. július 6-án 3 milliárd 177 millió forintot nyert az illető.^[17]