Remove ads
Gétye község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombság középtáján belül a Zalaapáti-hát területén.
| Gétye | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Talabér Lászlóné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8762 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 90 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 04′ 00″ | |||
 Gétye
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Gétye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gétye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Gétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton ugyanis csak a 75-ös főútból Zalaapáti nyugati külterületén északnak kiágazó 73 211-es számú bekötőúton érhető el; Bókaháza, Zalacsány és Szentpéterúr felé csak kis forgalmú, változó minőségű, de jobbára szilárd burkolat nélküli utak vezetnek. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be.
Gétye első ismert említése igen korai, 1024-ből való: ebben az okiratban a falut a zalavári apátság adófizetőjeként említik, ez azonban valószínűleg hamis dokumentum. Az első hiteles forrás 1275-ből szól róla. Birtokosa a 13. században a Gétyei család volt. Később mellettük a Mindszenti és a Bánffy családok is megjelentek.
A törökök 1568-ban foglalták el, és 1597-re teljesen el is pusztították a települést. Az 1690-es években kezdett újratelepülni. Római katolikus temploma 1798-ban épült. A település azonban elzártsága miatt komolyabban nem fejlődött az elkövetkező időkben.
Az 1945-ös földosztás során is csak apró földterületek jutottak az igénylőknek, így a második világháborút követően komolyan sújtotta az elvándorlás, amely folyamat mára se csillapodott, emiatt törpefalu lett a település. Iskola a településen kívül található és önkormányzata se helyben működik.
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Salamon János (független)[3]
- 1994–1998: Salamon János (független)[4]
- 1998–2002: Pőcze Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Pőcze Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Talabér Lászlóné (független)[7]
- 2010–2014: Talabér Lászlóné (független)[8]
- 2014–2019: Talabér Lászlóné (független)[9]
- 2019–2024: Talabér Lászlóné (független)[10]
- 2024– : Talabér Lászlóné (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 117 | 113 | 112 | 81 | 93 | 88 | 90 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, német 5,62%. A lakosok 69,1%-a római katolikusnak, 11,34% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,46% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 72%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 2,2% cigánynak, 1,1% bolgárnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,6% volt római katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 9,7% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).[12]
Remove ads
Római katolikus Nagyboldogasszony-temploma 1798-ban épült a helyiek összefogásával.[13]
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads