Szentpéterúr
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szentpéterúr község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
| Szentpéterúr | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szummer László (független)[1] |
| Irányítószám | 8762 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 946 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 62,16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,96 km² |
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 01′ 60″ | |
 Szentpéterúr
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Szentpéterúr weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A vármegye keleti részén, a Balaton felé eső oldalon fekszik, a Zalai-dombságban, ezen belül a Zalaapáti-hát területén, amit a Principális-csatorna és az Alsó-Zala észak-déli irányú völgyei fognak közre.
Különálló településrészei Vörrű, a központjától egy kilométerre nyugatra, illetve Nemesszer, mintegy másfél kilométerre északra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Nagykapornak és Tilaj, északkelet felől Zalacsány, kelet felől Gétye, délnyugat felől Zalaapáti, dél felől Pacsa, délnyugat felől Zalaigrice, északnyugat felől pedig Nemesrádó.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, a 75-ös főútból Pacsától keletre kiágazó 73 212-es számú mellékúton; Gétyével, Zalaigricével és Nemesrádóval alsóbbrendű, önkormányzati utak kapcsolják össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomása, 11 kilométerre délnyugatra.
A településről az első írásos adat 1166-ból maradt fenn, mikor a mai település közelében Vidó Zalai gróf a János rendű ispotályosok számára apátságot alapított Szent Péter és Pál tiszteletére. A hosszas Szent Péteri apátúr nevet később a könnyebb kiejtés miatt Szent Peturra rövidítették. Az apátság valószínűleg elpusztult, neve azonban fennmaradt, és a közelben lévő község azt Szent-Péterúrra egészítette ki.
Az egykor itt állt apátság létezéséről egykori adatok is vallanak, valamint a közeli Gétye és Szentpéterúr község lakói között létezése a szájhagyományokban is fennmaradt, helye, ill. elnevezése egy régi katonai térképen feltüntetve is megtalálható a Markalházi dűlőben, Gétye és Szentpéterúr között, az úgynevezett Szent-völgyben.
A 15. században Szent-Péterúr a nagykapornaki járáshoz tartozott.
A falu középkori történetéről elég kevés adat maradt fenn. Neve 1439-ben Zenthperhetwr néven szerepelt az írott forrásokban. 1513-ban két Vas, Markalf és Kis nevű egytelkes nemesi családok lakták. Az 1550-es években a források az Örvényesi pálos kolostorral együtt említik.
Egy 1850-ben készült, Gétye község tagosított határának térképrészleten szentegyházi-dűlő néven találjuk a Szent-völgyet. E két elnevezés is valószínűsíti, hogy az apátság elpusztulása előtt e völgyben állt.
A szájhagyományok szerint e régi Szent-Péterur nevű falu a mostani helyétől délebbre feküdt, helyét az "Égett-kertek" nevű dűlő jelzi, mivel a törökök a szentgotthárdi csata utáni vereségből hazafelé tartva felégették a falut.
Az új Szentpéterúr ezért nem a régi helyén, hanem jóval feljebb, az erdővel borított mostani helyre épült, hogy lakói szükség esetén könnyebben elmenekülhessenek valamely rejtettebb helyre.
A településen polgárőrség működik.[4]
Polgármesterei
- 1990–1994: Szigligeti Aladár (független)[5]
- 1994–1998: Kopácsi József (független)[6]
- 1998–2002: Kopácsi József (független)[7]
- 2002–2006: Kopácsi József (független)[8]
- 2006–2010: Dr. Farkas Ágota (független)[9]
- 2010–2011: Dr. Farkas Ágota (független)[10]
- 2012–2014: Pálfi József (független)[11]
- 2014–2019: Pálfi József (független)[12]
- 2019–2024: Lakatos István (független)[13]
- 2024– : Szummer László (független)[1]
A településen 2012. február 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1003 | 1007 | 994 | 879 | 934 | 944 | 946 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 78,4%, cigány 19,4%, német 1,95%. A lakosok 51,6%-a római katolikusnak, 0,77% reformátusnak, 0,38% evangélikusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 15,6% cigánynak, 3,9% németnek, 0,2% horvátnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 0,7% református, 0,1% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).[16]
- Római katolikus templom
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
