1948-as magyar film From Wikipedia, the free encyclopedia
A Valahol Európában 1947-ben forgatott és 1948. január 1-jén[1] bemutatott magyar filmdráma Radványi Géza rendezésében.
| Valahol Európában | |
| 1948-as magyar film | |
 | |
| Balra Gábor Miklós (Hosszú Péter), középen Somlay Artúr (Simon Péter) az „Akasszuk fel!”-jelenetben | |
| Rendező | Radványi Géza |
| Producer | Radványi Géza |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Balázs Béla (szakértő) Radványi Géza Máriássy Félix Fehér Judit Máriássy Judit |
| Főszerepben | Somlay Artúr Gábor Miklós Bánki Zsuzsa Bárdy György Horváth Laci Rozsos István Harkányi Endre Rónai András Bicskey Károly Tollas András Kemény László |
| Zene | Buday Dénes |
| Operatőr | Hegyi Barnabás |
| Vágó | Máriássy Félix |
| Hangmérnök | Rónay Gyula |
| Díszlettervező | Pán József Benda Miklós |
| Gyártásvezető | Szirtes László |
| Gyártás | |
| Gyártó | Radványi produkció MAFIRT |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 100 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | MOKÉP |
| Bemutató |  1948. január 1.[1] 1948. november 19. 1949. február 1. 1949. október 3. |
| Díj(ak) | Budapesti tizenkettő (2000) |
| Korhatár |  |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A második világháború utáni időszakban.
Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világból kiábrándulva, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt meg is szeretik. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt, öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek (így nekik) is joguk van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyerekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik gyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják őket. Kuksi meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű tolvajlásokból fakadó büntetések alól, és a várat is az ő birtokukba adja.
A második világháború után mindegyik jelentősebb párt saját filmgyártó céget alapított, hogy ideológiájának leginkább megfelelő filmeket forgasson.[2] A magántőke bevonásával nem sikerült új szellemű, kiugró alkotásokat készíteni, így végül is egy 1947-es kormányrendelet segített átjutni a holtponton, amely 200 ezer forintos segélyt vagy hitelt adott a pártoknak filmforgatásra. A Hunnia Filmgyár Részvénytársaság három vállalkozóval kötött szerződést, közöttük a Magyar Kommunista Párt által alapított Radványi Mafirt produkcióval, amely a Valahol Európában filmdrámát tervezte filmre vinni.[3] Radványi eredetileg magyar–román, később magyar–osztrák koprodukcióban készítette volna el a filmet, de tárgyalásai kudarccal végződtek. Ennek ellenére az 1947. augusztus 25-én forgatni kezdett alkotás elsőként készült el.[2]
A stábban a korszak sok nagy alkotója benne volt, sőt a következő generáció legjelentősebb tagjai is segédkeztek.
A gyermek főszereplőket árvaházakból válogatták ki. Kuksira sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi.
A gyerekek önmagukat adták a filmben: a való életben is igazi csínytevők voltak (almát loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek az egyik templom szenteltvíz-tartójába stb.). A Valahol Európában forgatása után ugyanezekkel a gyerekekkel forgatta Makk Károly is első filmjét, az Úttörők munkacímű Kék nyakkendős csillagok című művet, melyet azonban betiltottak. A film gyerekszereplőinek zöme a Gaudiopolisból került ki. Egybehangzó vélemények szerint a miniállam léte inspirációja is volt az alkotásnak.
A várról a külső felvételek a cseszneki várban készültek.[4]
A film forgalmazására a kommunista pártnak már nem volt pénze, ezért az összes forgalmazási jog Radványit illette, aki filmjével bejárta a világot. Pl. Lengyelországban 1975. április 4-én a TVP1 csatornán mutatták be 10:00-12:40 között 'Gdzieś w Europie' címmel, a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára rendezett háromnapos műsorfolyam részeként.
A film 2000-ben bekerült minden idők legjobb 12 magyar alkotása közé, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai beválogatták a legjobb 53 magyar film közé is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
