ókori római elégiaköltő From Wikipedia, the free encyclopedia
Propertius, teljes nevén Sextus Propertius (Assisi, Kr. e. 47 körül – Róma, Kr. e. 14 körül) Gaius Cilnius Maecenas irodalmi köréhez tartozó ókori római elégiaköltő.
| Sextus Propertius | |
 | |
| Élete | |
| Született | Kr. e. 47 körül Assisi |
| Elhunyt | Kr. e. 14 körül (kb. 33 évesen) Róma |
| Nemzetiség | római |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | elégia |
| Irodalmi irányzat | római irodalom |
| Fontosabb művei | Elégiák I–IV. kötet |
| Hatása | II. Piusz, Goethe, Vörösmarty |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sextus Propertius témájú médiaállományokat. | |
Valószínűleg Assisiben született, földbirtokos családban:
"Kiktől származom én, s a szülőházam hol is állott -tudni barátodtól, Tullusom ezt akarod.
Hogyha hazánknak sírja, Perusia, ismeretes tán,
...
hát itt - itt, hol a dombhátak völggyé szelidülnek,
dúsgazdag földjén jórögü Umbria szült.
Családját és rokonait súlyosan érintették a római polgárháborúk: apja korán meghalt, birtokai jó részét pedig elkobozták az Augustus által a veteránoknak tartott földosztás során. 15-16 éves korában, a férfitoga felvételekor határozta el, hogy költő lesz – ezt követően négy kötetnyi elégiát adott ki. Jó nevelést kaphatott, és talán Maecenas patronálásának köszönhetően vagyonra is szert tehetett. Elveszett naplója feletti kesergésében megemlíti ugyanis, hogy a szerencsés megtaláló Róma egyik előkelő negyedébe, az Esquilinus dombra vigye a könyvét. Valamikor Kr. e. 15 után halhatott meg.
Kapcsolatban állt kora több költőjével: Vergilius készülő Aeneiséről az elismerés hangján szólt. Ismerőseként említi Tullust – Lucius Volcacius Tullus Kr. e. 33-as év consuljának az unokaöccsét – Bassus iambosköltőt illetve az eposzköltő Ponticust. Nem tesz említést viszont Horatiusról, és Tibullusról. Az ellenszenv kölcsönös lehetett, mivel azoktól sem maradt fenn Propertiusra szóló utalás.
Kapcsolata Cynthiával a római szerelmi elégiaköltők összes toposzát felvonultatja: szenvedélyes szerelem, vágyódás a távollévő kedves iránt, viták, bosszú, ütlegelés, kibékülés, féltékenység egyaránt felvonul a költeményekben:
Ti lesztek tanuim, ha van érzeni szíve a fának,bükk sudarak s ti, a víg Pán szeretői, fenyők,
lengő lombjaitokhoz hányszor sír fel a kínom,
s kérgeitekbe rovom – hányszor ! – a "Cynthia" szót!
"Téged azonban a rejtett évű kor ne kiméljen,s gyűrjön fonnyadt bőrt szép alakodra sután!
Próbáld majd ősz fürtjeidet kiszakítani tövestül,
míg tükörből rád ráncteli arc vigyorog,
és tűrd majd, ha lenéző gőggel, sorra kidobnak,
s vén banya, jajgass majd mostani tetteidért!
Ezt jósolja dalom neked, átkos végzeted ez lesz.
S most menj, és reszkess párnapi bájaidért.
Tibullustól eltérően ő városi költő – meghatározó szerepet játszanak nála a képzőművészetek: verset ír egy Amor festményről, illetve versben dicsőíti Augustus építkezéseit, például a Kr. e. 28-ban felszentelt Apollón templomot:
Kérded, miért jövök ily későn? Ma nyitotta meg éppenPhoebus aranyházát Caesar, a nagyszerű úr.
Pún márvány oszlopsoron áll, fenséges e látvány,
közbül vén Danaius lányainak serege.
Élő Phoebusnál is szebbnek tetszik e márvány,
lantját verve, dalát zengve, ki hangtalan áll.
Kőoltára körül Myronnak barmai állnak,
négy művészi remek, mint eleven tehenek.
És közepén ragyogó márványból díszlik a templom,
drágább Phoebusnak, mint hona, Ortygia.
Fönt meg a nap fényes kocsiját láthatjuk az ormon,
szín elefántcsontból vannak a cifra kapuk,
egyen a Delphi előtt megvert gallus had iramlik,
máson meg Niobe sorsa a bús diszités.
S végül az anyjával maga áll ott, és a hugával
Pytho nagy istene, leng leple, s az ajka dalol.
Kallimachos követőjének vallja magát, és annak Aitia című műve alapján akarta megírni a római eredetmondákat. A nőrablásért felháborodott és Rómát ostromló szabinok királyába, Titus Tatiusba szerelmes és ezért a római fellegvárat, a Capitoliumot eláruló majd ezért Tatiustól megbüntetett római Tarpeia története Ovidius Hősnők leveleinek előképe.
Propertius költészete homályos, leírásai csapongók, számos rejtett utalást tartalmaznak, illetve túltengenek a görög mitológiára való hivatkozások. Szívesen használ újszerű, illetve az eredeti jelentéstől eltérő értelemben szavakat – ezért a középkori kódexmásolók és az újkori kiadók számos variációban adták ki a szövegeit. Joseph Justus Scaliger 1577-es Propertius-kiadásában ezért arról panaszkodik, hogy ahány szövegkiadó, annyi Propertius van („Quot editores, tot Properti”). Az ókorban saját bevallása szerint sokan olvasták – erről tanúskodik egy pompeii felirat is. Stílusának homályossága hozzájárulhatott, hogy a középkorban nem volt népszerű. A reneszánsz fedezi fel ismét: II. Piusz pápa egy kötetnyi szonettet ír Cynthiához címezve. Goethe "Római elégiáinak" és Vörösmarty Mihály számos versének ihletője.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
