Assisi
település Olaszországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Assisi (e.: 'asszízi') város Olaszországban, Perugia megyében; Umbria régióban, a Subasio-hegy nyugati részén.
| Assisi | |||
 | |||
| Látkép a Porta Nuova-tól | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Olaszország | ||
| Régió | Umbria | ||
| Megye | Perugia (PG) | ||
| Polgármester | Claudio Ricci | ||
| Védőszent | Rufinus of Assisi | ||
| Irányítószám | 06081 | ||
| Körzethívószám | 075 | ||
| Forgalmi rendszám | PG | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 27 605 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 131 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 424 m | ||
| Terület | 186 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 43° 04′ 12″, k. h. 12° 37′ 03″ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Perugia térképén | |||
| Assisi weboldala | |||
 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi témájú médiaállományokat. | |||
| Szent Ferenc Bazilika és ferences műemlékek | |
| Világörökség | |
 | |
| A Bazilika | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | C (I) (II)(III) (IV) (V)(VI) |
| Felvétel éve | 2000 |
| Elhelyezkedése | |
Assisi
Pozíció Olaszország térképén
| |
| é. sz. 43° 04′ 12″, k. h. 12° 37′ 03″ | |
Assisi Ferencnek, a ferences rend alapítójának és Olaszország védőszentjének, továbbá Klárának (Chiara d'Offreducci), a klarisszák rendje alapítójának a szülőhelye. Valószínűleg itt született Sextus Propertius elégiaköltő is.
Története
Korai történet
Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erődített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idők emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (Minerva feletti Szűz Mária) templom néven ismeretes.
Kr. u. 238-ban Assisi Rufinus keresztény hitre térítette a várost. (A hagyomány szerint a vértanú püspök maradványai a San Rufino-katedrálisban nyugszanak).
Középkor
545-ben Totila osztrogót király leromboltatta a város nagy részét. Ezután Assisi a longobárdok, majd később a frankok uralma alá került.
A 11. században a város független ghibellin közösséggé vált. Állandó harcban álltak a guelf Perugiával. Egy ilyen háborúban történt, hogy Giovanni di Bernardonét, a későbbi Assisi Szent Ferencet foglyul ejtették, elindítva ezzel azt az eseménysorozatot, amely a ferences rend megalapításához vezetett.
A város a 13. században kezdett az ókori falakon kívülre is terjeszkedni. Ebben az időben a város pápai fennhatóság alatt volt. Az 1348-as pestisjárvány idején a város hanyatlásnak indult.
Újkor
A Santa Maria degli Angeli bazilikát 1569-ben kezdték építeni. A reneszánsz és az azt követő évszázadok alatt a város békésen fejlődött; ezt jelzik a korszak palotái is.
Modern kor
1997-ben Assisit két földrengés sújtotta. Több műemlék súlyosan károsodott, de közülük a legfőbb, a Szent Ferenc-bazilika kevesebb mint két év után, helyreállítva újra megnyílt. Egy ferences barát lelte halálát a leomló mennyezet alatt, egy másik pedig megsérült.
2000-ben a várost, benne a Szent Ferenc-bazilikát és a többi ferences emlékhelyet a világörökség részévé nyilvánították.
Látnivalók
- Assisi Szent Ferenc-bazilika és kolostor 1228–1253 között épült. Az altemplomot Cimabue és Giotto freskói díszítik; a felső templomban Giotto és tanítványainak freskói Szent Ferenc életét ábrázolják.
- Santa Maria Maggiore templom
- San Rufino-katedrális, 1140
- Santa Chiara-bazilika, 1257
- Santa Maria degli Angeli bazilika, 1569
- Rocca Maggiore várkastély, 1367
Testvérvárosok
Képek
Szent Ferenc szüleinek szobra Assisiban, Pika és Pietro Bernardone posztókereskedő
Assisi
Szent Ferenc Bazilika és kolostor távolról
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.