Remove ads
Assisi (e.: 'asszízi') város Olaszországban, Perugia megyében; Umbria régióban, a Subasio-hegy nyugati részén.
| Assisi | |||
 | |||
| Látkép a Porta Nuova-tól | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Umbria | ||
| Megye | Perugia (PG) | ||
| Polgármester | Claudio Ricci | ||
| Védőszent | Rufinus of Assisi | ||
| Irányítószám | 06081 | ||
| Körzethívószám | 075 | ||
| Forgalmi rendszám | PG | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 27 605 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 131 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 424 m | ||
| Terület | 186 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 04′ 12″, k. h. 12° 37′ 03″ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Perugia térképén | |||
| Assisi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Szent Ferenc Bazilika és ferences műemlékek | |
| Világörökség | |
 | |
| A Bazilika | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | C (I) (II)(III) (IV) (V)(VI) |
| Felvétel éve | 2000 |
| Elhelyezkedése | |
 Assisi
Pozíció Olaszország térképén
| |
| é. sz. 43° 04′ 12″, k. h. 12° 37′ 03″ | |
Assisi Ferencnek, a ferences rend alapítójának és Olaszország védőszentjének, továbbá Klárának (Chiara d'Offreducci), a klarisszák rendje alapítójának a szülőhelye. Valószínűleg itt született Sextus Propertius elégiaköltő is.
Remove ads
Korai történet
Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erődített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idők emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (Minerva feletti Szűz Mária) templom néven ismeretes.
Kr. u. 238-ban Assisi Rufinus keresztény hitre térítette a várost. (A hagyomány szerint a vértanú püspök maradványai a San Rufino-katedrálisban nyugszanak).
Középkor
545-ben Totila osztrogót király leromboltatta a város nagy részét. Ezután Assisi a longobárdok, majd később a frankok uralma alá került.
A 11. században a város független ghibellin közösséggé vált. Állandó harcban álltak a guelf Perugiával. Egy ilyen háborúban történt, hogy Giovanni di Bernardonét, a későbbi Assisi Szent Ferencet foglyul ejtették, elindítva ezzel azt az eseménysorozatot, amely a ferences rend megalapításához vezetett.
A város a 13. században kezdett az ókori falakon kívülre is terjeszkedni. Ebben az időben a város pápai fennhatóság alatt volt. Az 1348-as pestisjárvány idején a város hanyatlásnak indult.
Újkor
A Santa Maria degli Angeli bazilikát 1569-ben kezdték építeni. A reneszánsz és az azt követő évszázadok alatt a város békésen fejlődött; ezt jelzik a korszak palotái is.
Modern kor
1997-ben Assisit két földrengés sújtotta. Több műemlék súlyosan károsodott, de közülük a legfőbb, a Szent Ferenc-bazilika kevesebb mint két év után, helyreállítva újra megnyílt. Egy ferences barát lelte halálát a leomló mennyezet alatt, egy másik pedig megsérült.
2000-ben a várost, benne a Szent Ferenc-bazilikát és a többi ferences emlékhelyet a világörökség részévé nyilvánították.
Remove ads
- Assisi Szent Ferenc-bazilika és kolostor 1228–1253 között épült. Az altemplomot Cimabue és Giotto freskói díszítik; a felső templomban Giotto és tanítványainak freskói Szent Ferenc életét ábrázolják.
- Santa Maria Maggiore templom
- San Rufino-katedrális, 1140
- Santa Chiara-bazilika, 1257
- Santa Maria degli Angeli bazilika, 1569
- Rocca Maggiore várkastély, 1367
Szent Ferenc szüleinek szobra Assisiban, Pika és Pietro Bernardone posztókereskedő
Assisi
Szent Ferenc Bazilika és kolostor távolról
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads