(1965–) magyar táncművész, koreográfus, színházi rendező From Wikipedia, the free encyclopedia
Román Sándor (Ricse, 1965. július 2. –) magyar táncművész, koreográfus, színházi rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, az ExperiDance Tánctársulat egykori alapítója, művészeti vezetője és résztulajdonosa.[2][3] 2019-ben a társulaton belüli botrányok és személyes konfliktusok miatt elszakadt az ExperiDance-től és 2020 őszén, Román Sándor Táncakadémia néven megalapította saját tánciskoláját,[4] Román Sándor Entertainment névem pedig új saját tánctársulatát.[5]
A koreográfus, Román Sándor egyébként a tanítványom, aki úgy döntött, ilyen útra megy. Ki akarja csikarni a közönségből a csodálatot a sebesség és a virtuozitás miatt. Elérte a célját, a közönség imádja. Nagyszerű táncosai vannak!
Román Sándor | |
Született | 1965. július 2. (59 éves)[1] Ricse[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Állami Balettintézet (1979–1983) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Román Sándor 1965-ben született Ricsén. Román Miklós és Romanovics Ilona gyermekeként beleszületett az autentikus néptánc világába, hiszen szülei gyöngyösbokrétás néptáncos hagyományőrzők voltak, így fiúkat is a múlt és az értékek tiszteletére nevelték. Tánctanulmányait Cigándon kezdte hatévesen, ahol az akkori idők egyik legjobb amatőr tánccsoportjában, a Nagy István vezette Zemplén Gyermek és Ifjúsági Táncegyüttesben vette első néptánc próbáit. Saját bevallása szerint, Cigándon élte meg legboldogabb éveit gyermekként.[7] Az együttes tagjaként 1978 nyarán sikerült kijutnia a XI. Világifjúsági Találkozóra Havannába, ahol Fidel Castro előtt is megmutathatta tehetségét. A táncegyüttessel még ebben az évben eljutott a Röpülj, páva! népművészeti vetélkedő televíziós döntőjéig. Pályaválasztását ezek az élmények nagymértékben befolyásolták.[8][9]
1979-ben jelentkezett az Állami Balettintézet néptánc szakára, melynek felvételijén a legmagasabb pontszámmal tanulhatott tovább,[7] Timár Sándor növendékeként, akivel már akkor több gyűjtő és tanító körúton vett részt, többek között Erdélyben is. 1983-ban a diploma megszerzése után, a Honvéd Együttes tánckarának tagja, szólistája, majd tánckarvezetője lett, ahol Novák Ferenc révén megismerkedett a táncszínházi úttal és itt többszörösen bizonyíthatta koreográfusi, alkotói tehetségét. 1987-ben a Békéscsabai Országos Felnőtt Szólótáncversenyen Aranysarkantyús táncos minősítést szerzett, majd megnyerte Az év táncosa díjat. 1988 és 1992 között az Állami Balett Intézet mesterképzésén klasszikus balettmesteri, illetve néptánc-pedagógus diplomát szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendezést tanult.[9][10][11]
Az iskolák elvégzése után a legnevesebb tánctársulatokban dolgozott. A Honvéd Együttes mellett a Budapest Táncegyüttesnél és az Állami Népi Együttesnél is.[9] Dolgozott a Táncművészeti Főiskolán, a Győri Balettben Markó Ivánnal (Szarvassá változott fiúk; Jézus, az ember fia), a Pécsi Balettben, a Szlovén Nemzeti Operában Ljubljanában és a Bolzano Városi Színházban.[11] Fellépett számos táncfilmben is (Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Antigoné). A klasszikus balett mellett, elkezd kortárs táncművészettel is foglalkozni. Koreográfusként a Nemzeti Színházban és számos vidéki színházban is tevékenykedett. Az ország kimagasló színészeivel, rendezőivel, dramaturgjaival találkozott, és több filmrendezővel dolgozott együtt (Jancsó Miklós, Bereményi Géza, Novák Emil, Meskó Zsolt) a filmek koreográfusaként és aktív közreműködőjeként.[11] A néptánc műfaján belül olyan új koreográfiákat hoz létre, mint a Nagyapáink tánca, amely az első önálló munkájának tekinthető és a magyar néptánctudás legjavát mutatta be.[12] 1993-1994 között az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában tett tanulmányutat,[13] majd visszatérése után az Magyar Állami Népi Együttes, a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes számára készített koreográfiákat, ahol szintén a magyar folklórkincs új irányban való megfogalmazásával foglalkozott. 1994-ben ismét egy önálló darabbal, A kertész álma című alkotásában kísérletet tett a „néptáncszínház” modernizálására, de szakmai műhelyében nem tudott kibontakozni.[14] 1995-ben, tizenhárom év után kilépett a Honvéd Együttes árnyékából. Ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni egy saját táncműhely létrehozásának gondolatával. Schwajda György éppen ebben az időben keresett koreográfust a szolnoki Szigligeti Színházba, s mivel látta a Nagyapáink táncát, őt hívta meg azzal a feltétellel, hogy meg kell tanulnia a színházat.[7] 1997–ben vezetésével Szolnokon megalakult a Szigligeti Tánctársulat, későbbi nevén Román Sándor Táncszínháza. A társulat számára készített A pokol színei című darab ősbemutatóját Budapesten mutatták be, csakúgy mint az 1998-as A manna és A párduc című zenés műveket.[14]
A nagy áttörést a millecentenáriumi megkeresés jelentette Román Sándor számára. A minisztérium azt kérte, hogy a Szigligeti tánctársulata készítsen egy kétrészes produkciót a magyar történelemről "Ezeregy év meséi" címmel.[7] Román Sándor a színházban és a filmezésben szerzett tapasztalatait az ExperiDance együttesben sűrítette össze, melynek eredménye egy új táncstílus létrejötte.[12] Schwajda György támogatásával megalkotta az ExperiDance első egész estés előadását,.az Ezeregyév című művét, amely a tánc nyelvezetével mutatta be a Magyar történelem elmúlt 1000 évét, a honfoglalástól napjainkig. Az ősbemutató 2000. március 15-én volt, a szolnoki Szigligeti Színházban. A lapkiadással foglalkozó Vona Tibor üzleti- és Román Sándor művészi vénájának találkozása eredményeként, erejük egységesítésével 2000 októberében megalapították az ExperiDance Tánctársulatot. A társulat a rendkívül gazdag magyar tánchagyományok megismertetését és népszerűsítését tűzte ki célul. Alapvető célkitűzésük, hogy a balettművészetbe beleépítse azokat a magyar elemeket, melyek egyedi stílusjegyeket hoznak létre a klasszikus műfajban, de megtartva annak hagyományait is. A táncszakma nagy elismerését, az Európa Magyar Táncdíjat 2001-ben nyerte el a tánctársulat.[14][11] Az ExperiDance a minőségi szórakoztatás meghatározó védjegye lett, amelyet országszerte elismerés övez. A magyar tánckultúra utazó nagyköveteként járják a világot, s a magyarság, a magyar értékek üzenetét viszik. Közel két évtized alatt több mint 2500 teltházas előadással büszkélkedhetnek és 17 országban több mint két és fél millióan látták az előadásaikat.[9][15]
Miután 2019 tavaszán távozott az ExperiDance néven továbbműködő társulattól, tőlük szakmailag elhatárolódva megalapította a saját társulatát. 2020. szeptember 7-én indult a Román Sándor Táncakadémia ahol az új tagok képzése mellett - akik a későbbiekben a tánckar utánpótlását jelentik majd - az akadémián keresztül lehetőséget ad, a tehetséges gyerekek számára is. A képzésre 3-16 éves kor közötti gyerekek jelentkezhetnek. A Román Sándor vezetésével alapított táncakadémia tanárai, minőségi tematikával, a korcsoportoknak megfelelő differenciált módszertannal oktatnak. A táncakadémia célja többek között az, hogy a következő táncos generációt kinevelje, akikből a jövő koreográfusai és táncművészei lehetnek. Küldetése az is, hogy a fiatalokat arra képezze, hogy továbbvigyék a hagyományokat és hozzátegyenek a magyar tánckultúra értékeihez. Mottója:"Megőrizve meghaladni".[20][21]
Román Sándor élete egyik legmegrázóbb élményének tartja, ahogy véget ért az ExperiDance Tánctársulatban folytatott munkája, ráadásul a járványügyi helyzet is megnehezítette továbblépését. A pandémia előadásmentes időszakát kihasználva azonban megújult társulatával. Egykori ExperiDance-tagokkal és újabb fiatal művészekkel, négy új táncos darabot alkotott, amelyeket belföldön és külföldön is terveznek majd bemutatni. Új projektjének első egész estés bemutatója a Budai Várnegyedben, a Szentháromság téren volt, 2021. június 24-én Az affér címmel. A darab cselekményét Román Sándor szerint az élet ihlette, amely lényegében egy modern Rómeó és Júlia adaptációra épülő táncprodukció. A premier előtti napon az egészségügyi dolgozók részére egy karitatív előadást is tartottak, a járvány alatt végzett munkájuk előtt tisztelegve.[22][23] A Román Sándor Entertainment következő egész estés műve, a Fun Fiction (Szórakoztató fikció) melyben a darab főhőse egy sármos életművész, aki gazdag nőket lop meg ékszereiktől, miközben egy ügyefogyott nyomozó igyekszik elkapni.[24]
Román Sándort 2006-ban Érdemes Művész kitüntetésben részesítették. 2007-ben a nagysikerű németországi Apassionata lovas európai turnésorozat rendezője és koreográfusa volt. A turné nyolc hónapja alatt több mint 350 000 nézőhöz jutott el Európa-szerte. Még ebben az évben Nagyidán a Nagyidai cigányok díszelőadása után ünnepélyes keretek között a település díszpolgárává választották. 2008-ban, pályája és tevékenysége elismeréseként, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, és ugyanezen évben a közönség a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává választotta.[25] 2010-ben Gundel művészeti díjjal jutalmazzák eddigi pályafutását.[11] Román Sándor sikerének egyik titka, hogy olyan közlési formát épített fel és olyan előadásokat állít a színpadra, amelyet nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség is jól megért.[9]
Maga a szakma ami itt van ez ugyanolyan, hogy készülünk valamire, készülünk testtel, készülünk lélekkel. De ezt csakúgy lehet csinálni, hogy ha ezt szeretem.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 4; rendezőként: 2; koreográfusként: 33.[27]
|
|
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.