From Wikipedia, the free encyclopedia
A pandémia (görög παν pan, „mind” + δήμος demosz, „nép” )[2] vagy világjárvány olyan fertőző betegség okozta járvány, amely sok embert fertőz meg nagyon nagy területen, akár több kontinensen, vagy világszerte. Hivatalosan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hirdethet pandémiát.[3] Ha egy világjárványban nem emberek, hanem állatok betegednek meg, akkor panzoózisról beszélünk.
Ha a fertőző betegség esetei rövid időn belül, a megszokottnál nagyobb számban fordulnak elő, és köztük kapcsolat van, akkor epidémiáról - azaz járványról - van szó.[4] Ha egy adott területen a fertőző betegség tartósan jelen van és időnként új eseteket produkál, akkor endémiáról beszélhetünk. A szezonális influenzát, amely nagy területeket érint, de nem az egész világot, endémiának szokták tekinteni, nem pandémiának, de egy új, emberek közt pusztító influenzavírus lehet pandémia okozója.[5]
A történelem folyamán az emberiség többször nézett szembe pandémiát okozó betegségekkel. Ilyen volt a fekete himlő és a gümőkór. Az egyik legpusztítóbb endémiát a pestis okozta: a "Fekete Halál" a 14. században 75-200 millió ember halálát okozta. Pusztító világjárványt okozott 1918-ban és 1919-ben a spanyolnátha. A közelmúlt világjárványa volt a 2009-es influenzapandémia, a jelenkoré pedig a Covid19-pandémia.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint pandémia három feltétel megléte esetén alakul ki:[6]
Egy betegség nem feltétlenül pandemikus akkor, ha elterjedt és sok ember veszíti az életét, fertőzőnek is kell lennie. Például a rák sok ember halálát okozza, de nem pandemikus, mert nem fertőző.
Az elért veszélyesség alapján a pandémia veszélyességét, illetve magát a pandémia fogalmát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2005-ben definiált,[7] majd 2009-ben felülvizsgált, az influenzára alkalmazott kategorizálásában hat fázisra osztotta:[8]
A csúcs utáni időszakban a legtöbb megfelelő figyelőrendszerrel rendelkező országban a megbetegedések száma a csúcsszintről csökkenni kezd. Még ekkor is fel kell készülni azonban a járvány újabb hullámára.
A korábbi pandémiák egy-egy hulláma tipikusan több hónapig volt jelen. Az egyes hullámokat több hónapos szünetek választhatják el egymástól, ezért a pandémia lecsengése nem jelenthető be hamar.
A pandémia utáni időszakban a megbetegedési aktivitás a korábbi szezonális influenza szintre tér vissza. Ebben a szakaszban is fontos azonban fenntartani a pandémia-készültséget.
A 2009-es felülvizsgálat során a H5N1 madárinfluenza tanulságait foglalták össze, és a 6. fázis kritériuma, hogy a hatból legalább két régióban kell jelen lennie a járványnak, nem tartható.[9]
Jelenleg ciklikus modellt használnak. Ezt 2017-ben fogadták el, a sertésinfluenza-járványból okulva. Csökkentették a kritériumok számát.[10] A negyedik szakasz visszalép az elsőre:[11]
A különböző szakaszok között átmenetnek szükség esetén gyorsnak kell lennie.
A járványok, illetve a pandémia felkészüléséért és felszámolásáért felelős egészségügyi szervezetek
Az NNK országos intézetei:
A középkori pestisjárvány terjedésében a genovai kereskedőhálózat is szerepet játszott.. A repülés elterjedése óta a betegségek terjedése is felgyorsult.[16] Így vált a HIV helyi betegségből világméretűvé. A 2002-2003-as SARS járvány során a terjedési útvonalak igazolták ezt az állítást: Míg Ázsiában a hagyományos utak, addig Kanadában a repülőutak voltak a fő irányadók. Dél-Amerikában a 2015-2016-os zika-vírus járványt kapcsolatba hozták a labdarúgó-világbajnokság miatt megnövekedett utazási kedvvel.
A WHO szerint a pandémia túlterhelheti a rendelkezésre álló kórházi kapacitást egyes országokban. Ezért olyan óvintézkedésekre lehet szükség, mint a szociális távolságtartás vagy a karantén.[17]
A pandémiák és a hozzájuk hasonlóan terjedő folyamatok kvantitatív leírására számítógépes szimulációt használnak, valamint az elméleti biológia módszereit, mint például a SIR-modellt.
A következők történelmi pandémiákat listáznak, a teljesség igénye nélkül.
A médiában nagy figyelemre tettek szert az influenzajárványok; különösen a pandémiák. Az influenzavírusoknak két fontos fehérjéjük van, melyek a vírus burkának felszínén helyezkednek el: a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az immunrendszer rendszerint ezek alapján ismeri fel a vírust. Azonban ezek a fehérjék változékonyak; a korábbi influenza alapján az immunrendszer nem ismeri fel az újat. Így az új influenza egy darabig vígan szaporodhat a szervezetben.
A szezonális influenza helyi járványokat okoz, melyekben az adott régió népességének 10-20%-át betegíti meg. Ezeket az előző évi influenzából mutálódott új vírusok okozzák. A világjárványokat okozó influenza ennél gyorsabban terjed, és képes több kontinensre is eljutni, ágynak döntve a népesség 50%-át. Az ezt kiváltó vírus az emberi és a madárinfluenza keveréke, ami akkor keletkezhet, ha a kétféle influenza egy szervezetet támad meg.
Az influenza rendszerint halálos áldozatokat is szed. Ezek legtöbbje a szövődményekbe hal bele, például bakteriális felülfertőzés által okozott tüdőgyulladásba. Például a Robert Koch-intézetbe 2017/2018 téli félévében körülbelül 334 000 laboratóriumban igazolt influenzás megbetegedést jelentettek. 60 000 beteget kórházban kellett kezelni, és közülük 1674-en meghaltak.[24]
Néhány influenzapandémia a 19. századtól:
1948-ban a világegészségügyi szervezet globális felügyeleti rendszert állított fel, ami számos referencialaborral vizsgálja a kórokozót, új törzsek után keresgélve. Ezek a környezettanulmányokra alapulnak az ajánlások az influenzaoltásokra a következő szezonra. Az ajánlás és az oltóanyagok elkészülte között akár egy teljes év is eltelhet. A WHO 1999-ben minden országtól nemzeti pandémiatervet követelt.[28] Az intézkedések célja az oltóanyag kifejlesztésének felgyorsítása. Európa számára az Európai Gyógyszerügynökség Vaccine Expert Group csoportja dolgozta ki a vezérvonalakat. Másrészt biztosítani kell a betegellátást, továbbá csökkenteni a fertőződés esélyét a közösségi távolságtartással. 2006-tól 2015-ig az évi 0,5–1,5 milliárd oltóanyag 6 milliárdra nőtt.[29]
Influenza esetén a légutakat pneumokokkuszok támadhatják meg. Ez tüdőgyulladást okozhat, amely leginkább idősek, krónikus betegek esetén halált is okozhat. A pneumokokkuszok elleni védőoltás csökkenti a felülfertőzés és a halál esélyét.[30]
A 2005-2006-os A/H5N1 madárinfluenza megmutatta, hogy a vírusok a vándormadarakkal is képesek terjedni. A WHO a 3-as fázist rendelte hozzá, és az 2020 februárjában is ebben a fázisban volt.[31]
Arra az esetre, hogyha a madárinfluenza úgy mutálódna, hogy emberről emberre tudjon terjedni, akkor a következő szakaszokkal kellene számolni:[32]
Az első hónapokban egyáltalán nem állna rendelkezésre oltóanyag, mivel annak kifejlesztésére és az első ampullák legyártására idő kell. Ekkor csak a már ismert vírus elleni szerek, és olyan intézkedések segíthetnek, mint például szociális távolságtartás, karantén, védőmaszk, immunerősítés. Annyi vírusellenes szert kell előállítani, hogy azokkal a lakosság 20-25%-a ellátható legyen.[33]
Legkésőbb hat hónap múlva elkészülnének az első ampullák, de tömegtermelésre még nem kerülhetne sor. A katasztrófaterveknek gondoskodniuk kell arról, hogy például a kórházi személyzet, a rendőrség, a tűzoltóság és a hadsereg mielőbb oltva legyen. A szakértők ezért sürgetik, hogy állami támogatással megemeljék a békebeli kapacitást a gyógyszergyáraknál. Mivel teljes védettség nem várható, azért az óvintézkedéseket továbbra is fenn kell tartani. Az előkészületeknek a kórházi kapacitásról is gondoskodniuk kell.[34]
2006-ban a bécsi influenzakongresszuson arról beszéltek, hogy az oltóanyag 95%-át mindössze kilenc államban termelték, ami azt jelentette, hogy az emberiség 86%-a olyan országban él, ahol nem termelnek oltóanyagot. 2007-ben az összes oltóanyag-kapacitás csak 300 millió ember számára lett volna elég, hogyha a szezonális influenzakapacitásokat is a pandémiaoltásokra állítják át. 2011-ig további tizenegy országban kezdtek el oltóanyag-termelésre felkészülni.[35] Az azóta is folyó kapacitásbővülés ellenére is illúzió azt gondolni, hogy a Föld teljes lakossága megvédhető oltásokkal az influenzától.[36]
2006 júniusában a Nature-ben megjelent egy cikk, hogy a tömeges védőoltás influenza esetén elkésett, legalábbis az első hullámmal szemben. A szerzők szerint tetőzés a járvány kezdete után két-három hónappal várhatóak, és az egész járvány nem tart négy hónapnál tovább.[37]
Egyes elméletek szerint a gyógyszergyárak pénzükkel befolyást vásárolnak, hogy azzal még nagyobb haszonra tegyenek szert. A WHO sem kivétel.[38] Wolfgang Wodarg német orvos emiatt 2015-ben vizsgálatot kért az Európa Tanácstól.[39] Ugyanebben az évben a Medico international szónoka, Thomas Gebauer is hasonló kritikát fogalmazott meg a nem kormányzati szervezetek, mint alapítványok és vállalatok befolyásával szemben.[40] A WHO nem válaszolt a kritikákra.
A klímaváltozás összetevőinek hatásaként mutatja be a jelenséget a Stockholm-paradigma, lényege, hogy a földi éghajlat megváltozásával szükségszerűen együtt jár az emberre és a háziállatokra veszélyes járványok gyakoribbá válása, és ezek olyan nyomás alá helyezik az emberi társadalmat, amely vagy kikényszeríti a civilizáció és a termelési folyamatok alapos átalakítását, vagy káros következményekkel jár a humán népességre nézve. Ezért fokozott megelőző, felkészülő intézkedések volnának szükségesek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
