SARS

Az új, potenciálisan halálos^[1] SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS,^[2] „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma”) emberi légzőszervi betegség, amelyet egy humán koronavírus okoz, tudományos elnevezése SARS-CoV.^[3] Az új, kialakulóban lévő emberi fertőző betegségben súlyos alsó légúti betegség dominál, és etiológiailag kapcsolódik egy új koronavírussal (SARS-CoV).^[4] Az atípusos tüdőgyulladást okozó kórokozó csak direkt kontaktussal, cseppfertőzés útján terjed, így az Európában és Amerikában előfordult néhány esetet lokalizálták, és a fertőzés nem terjedt tovább.^[5]

SARS
BNO-10	U04.9
BNO-9	079.82079.82
Főbb tünetek	láz fejfájás köhögés hypoxia légszomj cianózis izomfájdalom kiégési szindróma hasmenés atípusos tüdőgyulladás
DiseasesDB	32835
MedlinePlus	007192
A Wikimédia Commons tartalmaz SARS témájú médiaállományokat.

A SARS-vírus pásztázó elektronmikroszkópos képe, amelyen látható a nyilakkal mutatött SARS-CoV koronavírus részecskék „rozettaszerű” megjelenése

A SARS-CoV koronavírus genomszervezete. Az Nsp3 és a teljes hosszúságú SUD az N, M és C aldomainek kiemelésével. Mpro, fő (vagy 3CL) proteáz; ssRBP, egyszálú RNS-kötő protein; RdRp, RNS-függő RNS-polimeráz; ExoN, exonukleáz; NendoU, uridin-specifikus endoribonukleáz; MT, metil-transzferáz; A tüske fehérjék; E, burokfehérje; M, membrán (mátrix) protein; N, nukleokapszid fehérje; Ac, savas domén; X, X-domén; SUD, SARS-egyedi domain; PL2pro, papainszerű proteáz; TM, transzmembrán régió; Y, Y-domain

2002 novembere és 2003 júliusa közt egy csaknem világméretű SARS-járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9,6 százaléka, 774 ember meghalt.^[6] 2003 elején a Kína Kuangtung tartományából indult járvány hetek alatt szétterjedt és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket.^[7] Három tényező, a kórokozó erőssége, a beteg immunrendszere, a környezeti tényezők és a fertőző koronavírus dózisa határozta meg a halálos esetek bekövetkeztét, ezért egy jó immunrendszerű fiatal beteg is meghalhatott, ha nagy adag vírussal fertőződött. Néhány orvos meg is halt, akik gyanútlanul, védőintézkedések nélkül vizsgálták az első betegeket.^[8]

2003. május 8-ai adatok szerint a halálozási arányszám a legfeljebb 24 éves korosztályokban 1 százalék alatt volt, 25 és 44 év között 6 százalék, 45 és 64 között 15 százalék, 65 felett több, mint 50 százalék.^[9] Összehasonlításképp, az influenza esetében a halálozási ráta általában 0,7 százalék körül van (elsősorban az időseket sújtva), de az új törzsek okozta súlyos helyi járványok esetében akár 33 százalékra is emelkedhet.

2003-ban a tudományos vizsgálatok felvetették azt a lehetőséget, hogy három ragadozó vagy vegyes táplálkozású állatfaj is lehetett az új vírus kialakulásának kínai forrása. Amennyiben ez a felvetés beigazolódik, akkor számolni kell azzal, hogy a fertőzés újra át fog kerülni az emberre.^[10]

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Valószínű SARS-esetek országonként, 2002. november 1. – 2003. július 31.^[11]

A SARS-vírus által fertőzött országok térképe 2002. november 1. és 2003 augusztus 7. között   Ellenőrzött halálos esetek   Ellenőrzött esetek   Esetek nélkül 2003 feltételezett SARS esetek - világszerte 2003. SARS eset statisztika

Ország vagy régió SARS esetek Halál SARS miatt Halál nem SARS miatt Halálozási ráta (%) Kína* 5328 349 19 6,6 Hongkong* 1755 299 5 17 Kanada 251 44 0 17 Tajvan** 346 37 36 11 Szingapúr 238 33 0 14 Vietnám 63 5 0 8 Amerikai Egyesült Államok 27 0 0 0 Fülöp-szigetek 14 2 0 14 Mongólia 9 0 0 0 Makaó * 1 0 0 0 Kuvait 1 0 0 0 Írország 1 0 0 0 Románia 1 0 0 0 Oroszország 1 0 0 0 Spanyolország 1 0 0 0 Svájc 1 0 0 0 Összesen 8273 775 60 9,6 (*) A Kínai Népköztársaság adataiban nem szerepelnek a különleges közigazgatású régiók (Makaó, Hongkong), amelyeknek adatait a WHO külön kezeli. (**) 2003 július 11. óta 325 tajvani esetet „töröltek”. Ezek közül 135 esetben nem volt elegendő a laboratóriumi információ. A törölt estek közül 101-en meghaltak.

Jegyzetek

1. Coronaviruses Molecular and Cellular Biolog. Caister Academic Press, 2007. augusztus. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
2. Definition of SARS (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 22.)
3. Thiel V (editor).. Coronaviruses: Molecular and Cellular Biology, 1st, Caister Academic Press (2007). ISBN 978-1-904455-16-5
4. J Clin Pathol: Pulmonary pathological features in coronavirus associated severe acute respiratory syndrome (SARS). Journal Clinical Pathology, 2004. március. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
5. Amit a SARS-ról tudni lehet /Az atípusos tüdőgyulladás/. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
6. Summary of probable SARS cases with onset of illness from 1 November 2002 to 31 July 2003. WHO. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
7. Smith, R. D. (2006). Responding to global infectious disease outbreaks: Lessons from SARS on the role of risk perception, communication and management. Journal of Social Science and Medicine, 63, 3113-3123
8. Von Veronika Hackenbroch: „Die Besorgnis nimmt zu“ Der WHO-Epidemiologe Klaus Stöhr über die Ausbreitung der Lungenkrankheit SARS (német nyelven). Der Spiegel, 2003. április 14. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
9. Update 49 - SARS case fatality ratio, incubation period, World Health Organization, 7 May 2003. URL Accessed 17 May 2008.
10. A SÚLYOS AKUT RESPIRATORIKUS SZINDRÓMA (SARS) ÉS A KÓROKOZÓ VIROLÓGIAI TULAJDONSÁGA, Magyar Tudomány • 2003/08. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
11. Epidemic and Pandemic Alert and Response (EPR), World Health Organization (WHO)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Severe acute respiratory syndrome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• A SARS-járvány kronológiája, index.hu

• Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap