From Wikipedia, the free encyclopedia
A pentazol aromás vegyület, amelyben az 5 tagú gyűrű minden atomja nitrogén, közülük egyhez egy hidrogénatom kapcsolódik. Képlete HN5. Bár szigorúan véve homociklusos szervetlen vegyület, történetileg az 1–5 heterociklikus azolok utolsó tagjának tekintik, mely sorba a pirrol, az imidazol és pirazol, a triazolok, a tetrazol és a pentazol tartoznak.
Pentazol | |||
A pentazol Kekulé-féle szerkezeti képlete | Pálcikamodellje | ||
Szabályos név | 1H-Pentazol[1] | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 289-19-0 | ||
PubChem | 6451467 | ||
ChemSpider | 4953932 | ||
| |||
InChIKey | WUHLVXDDBHWHLQ-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | HN5 | ||
Moláris tömeg | 71,0414 g/mol | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Szubsztituált származékait összefoglalóan pentazoloknak nevezik – ezek jellemzően instabil, erősen robbanékony vegyületek. Az első szintetizált pentazol a fenilpentazol, ahol a pentazol gyűrűjét a fenilcsoporttal alkotott konjugált rendszer stabilizálja. A 4-dimetilaminofenilpentazol az egyik legstabilabb pentazolszármazék, azonban 50 °C felett ez is bomlik. Ismert, hogy az elektronküldő csoportok stabilizálják az arilpentazolokat.[2]
A gyűrűs pentazóliumion (N+5) – valószínű antiaromás jellege miatt – ismeretlen, szemben a nyílt láncú pentazénium izomerrel. Butler és munkatársai mutatták ki először a gyűrűs N−5 jelenlétét oldatokban, szubsztituált arilpentazolok alacsony hőmérsékleten történő bontásával. Az N5H és N−5 jelenlétét (cinkionokkal való kölcsönhatással oldatban tartva) a bomlástermékek 15N-NMR-ével igazolták.[3] Ezeket eleinte egyes szerzők megkérdőjelezték,[4] de a további kísérletek a bomlástermékek részletes elemzésével, elméleti számításokkal kiegészítve az első eredményt támasztották alá.[5][6][7] A pentazolátion vizes oldatban feltehetően néhány másodperc alatt elbomlik komplexképző szerek nélkül. A pentazolok felfedezése csak nitrogént tartalmazó sók, például N+5N−5 képzését is motiválta, melyek kiváló hajtóanyagok lehetnének űrutazáshoz.
A pentazolátot elsőként elektrospréionizációs tömegspektrometria révén mutatták ki 2002-ben,[8] 2016-ban az iont oldatban is észlelték.[9] 2017-ben a (N5)6(H3O)3(NH4)4Cl fehér kristályainak szerkezetét is leírták. Ebben a N−5 gyűrű síkalkatú, a kötéshosszak 1,309, 1,310, 1,310, 1,324 és 1,324 Å.[10] Hevítéskor e só 117 °C-ig stabil, efelett ammónium-azidra bomlik.[10] A pentazolátiont extrém nyomáson is szintetizálták: először CsN5-ként 2016-ban, N2-be ágyazott CsN3-keverék lézeres hevítésével 60 GPa-on. A nyomás csökkentése után a termék 18 GPa-ig stabilnak bizonyult.[11] 2018-ban egy másik kutatócsoport számolt be a LiN5 nagy nyomású szintéziséről 45 GPa-on nitrogénnel körülvett tiszta lítiumból. Ez standard körülmények közt is metastabil.[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.