Remove ads
magyar építész From Wikipedia, the free encyclopedia
Pilisi Neÿ Béla (Pest, 1843. június 9. – Budapest, 1920. március 18.) építész, esztéta, művészettörténész, miniszteri tanácsos, író, lapszerkesztő. Neÿ Ferenc akadémikus fia, Peregriny Elek akadémikus veje, Ferdinandy Béla újságíró sógora volt.
Neÿ Béla | |
Született | 1843. június 9. Pest |
Elhunyt | 1920. március 18. (76 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Neÿ Ákos |
Munkái | |
Jelentős épületei | A kajdacsi Sztankovánszky-kastély és mauzóleum Ybl Miklós segédjeként |
Jelentős projektjei | Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítés, a Fővámház, az Állami Nyomda, az Országház Állatorvosi Főiskola építése |
A Wikimédia Commons tartalmaz Neÿ Béla témájú médiaállományokat. |
Ney Ferenc főreáliskolai igazgató és Pilisy Angéla fia. A főreáliskolát és a műegyetemet Pesten végezte; majd Ybl Miklós irodájában szerzett gyakorlati tapasztalatot, akinek személyes hajlandóságát, később barátságát teljes mértékben elnyerte. 1867-ben mint mérnökgyakornok lépett a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium szolgálatába, majd építészeti felügyelő és építésztanár lett. Csakhamar a Fővámház, majd a műegyetem, az Állatorvosi Akadémia (ma Állatorvostudományi Egyetem), a lipótvárosi főreáliskola építésének a műszaki ellenőrzését bízták rá. Az Állami Nyomda kiépítését hivatalból állandóan vezette; a Deák-mauzóleum építését vezetett országos bizottságnak pedig, valamint az állami országház-építés ügyét előkészítő országos bizottságnak a minisztérium képviseletében tagja és az építés műszaki ellenőre, a végrehajtó bizottságnak pedig előadója és jegyzője volt. 1878-ban hivatalból tanulmányúton járt Párizsban és a kiállításról szóló tanulmánya meg is jelent a minisztérium kiadványai közt. Műegyetemi magántanári képesítést is nyert, de ezen a téren, egyéb elfoglaltsága miatt, csak 1872 és 1882 között működhetett. Építészeti magángyakorlatot is folytatott, amennyire hivatalos elfoglaltsága megengedte úgy Budapesten, mint vidéken több nagyszabású épületet tervezett (Kajdacson például kastélyt, Szegeden bíróságot, Komáromban bérházat) és számtalan más, kisebb jelentőségű középületet építését is vezette. Ezután miniszteri osztálytanácsos, az épitőmesteri vizsgálóbizottság elnöke lett. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek alapítója, valamint sokáig titkára volt és mint ilyen az egyesület fölvirágoztatása és általában a műszaki kar érdekében nagy buzgóságot fejtett ki. 1893. február 26-án mondott le a titkárságról. Elhunyt 1920. március 18-án, örök nyugalomra helyezték 1920. március 20-án a Kerepesi úti temetőben (26/1-1-20).
Szerkesztette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét 1871-től 1878-ig Ambrozovics Bélával és 1882. júniustól 1885 végéig egyedül szerkesztette a folyóiratot; mint titkár szerkesztette az egyesület Heti Értesítőjét is 1882. jún. 8-tól 1883-ig; alapította és szerkeszti az Építő-ipar című szaklapot 1877-től.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.