Kajdacs
magyarországi község Tolna vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kajdacs község Tolna vármegye Paksi járásában.
| Kajdacs | |||
 | |||
| A Sztankovánszky-mauzóleum (tervezte Ybl Miklós és Neÿ Béla, 1876) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Paksi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vaszari István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7051 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1062 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 18° 37′ 28″ | |||
 Kajdacs
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Kajdacs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kajdacs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el, Szekszárdtól 24 kilométerre észak-északnyugatra. Közigazgatási területének keleti szélén, észak-déli irányban elhalad a 63-as számú főút, amelyen Szekszárd és Székesfehérvár felől is könnyen megközelíthető. Központján viszont csak a 63-as főutat a 6317-es úttal összekötő 6319-es út halad keresztül, ezen érhető el nyugat felől, Kölesd Borjád településrésze irányából is.
Vonattal korábban a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán volt megközelíthető; Kajdacs megállóhely Nagydorog vasútállomás és Kölesd-Alsótengelic megállóhely között helyezkedett el. A falutól távolabb (mintegy 3 kilométerre) található vasúti megállóhely régebben közvetlen összeköttetést biztosított a főváros és Kajdacs között. A viszonylag nagy távolság miatt azonban fokozatosan lecsökkent a személyforgalom, ennek okán 2009. december 13. óta itt nem állnak meg a vonatok.
A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta I. Szulejmán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.
A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a 15. században Liptó vármegyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna vármegyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a 19. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.
Polgármesterei
- 1990–1994: Lengyel János (független)[3]
- 1994–1998: Lengyel János (független)[4]
- 1998–2002: Lengyel János (független)[5]
- 2002–2006: Lengyel János (független)[6]
- 2006–2010: Boda János (független)[7]
- 2010–2014: Boda János (független)[8]
- 2014–2019: Boda János (független)[9]
- 2019–2024: Vaszari István (független)[10]
- 2024– : Vaszari István (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 1262 | 1255 | 1249 | 1128 | 1060 | 1062 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,1%, református 23,6%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 12,1% (22,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% cigánynak, 1,5% románnak, 0,8% németnek, 0,1% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,1% volt római katolikus, 19,9% református, 1,2% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,1% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).[12]
- Sztankovánszky-kastély
A falu központjában található kastély jelenleg tanintézményként üzemel.
- Sztankovánszky-mauzóleum
A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található. Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építtette a család részére 1876-ban, apja sírja is idekerült. A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere, Ybl Miklós tervezte segédjével, Neÿ Bélával. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus-domborművet Sommer Ágoston pesti szobrász készítette. Egykori üvegablakait Münchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban helyreállították.[13][14]
A teleház segítséget nyújt a település kulturális életében. Programok szervezésében, lebonyolításában tevékenykedik. A szolgáltatásai közé tartozik: internet-hozzáférés, munkaügyi tanácsadás és könyvtári szolgáltatás. A teleházat 2002-ben országos arculati díjjal tüntették ki.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
