Magyarbánhegyes
magyarországi község Békés vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Magyarbánhegyes község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Remove ads
Fekvése
A vármegye délkeleti részén fekszik, a megyeszékhely Békéscsabától mintegy 40 kilométerre délre. Belterületének nagysága 290 hektár, amihez 3362 hektárnyi külterület tartozik. Szomszédai: északkelet felől Medgyesegyháza, délkelet felől Kunágota, délnyugat felől Mezőkovácsháza, nyugat felől Nagybánhegyes, északnyugat felől pedig Medgyesbodzás.
Megközelítése
Központján északnyugat-délkeleti irányban végighalad a Csanádapáca-Dombegyház(-Arad közti 4439-es út, délkeleti határszélét pedig érinti a Gyula-Makó közti 4434-es út is. Nagybánhegyessel a 4441-es út köti össze.
Vonattal a MÁV 121-es számú Kétegyháza–Újszeged-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Magyarbánhegyes vasútállomás a község déli részén helyezkedik el, közúti elérését a 44 335-ös számú mellékút teszi lehetővé. A vonal állomásainak viszonylatában Medgyesegyháza vasútállomás és Mezőkovácsháza felső megállóhely között található.
Remove ads
Története
A régészeti szórványok azt bizonyítják, hogy már a népvándorlás népei is megfordultak a mai falu területén. Magyarbánhegyes neve először 1506-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, Maróti János macsói bánról kapta.
A 15. században Hunyadi-birtok. Corvin János 1504-es halála után előbb özvegye, Frangepán Beatrix kezére került. A tulajdonjog 1510-ben Brandenburgi György őrgrófra szállt. 1542-ben Bánhegyest Erdélyhez csatolták. 1563-64-ben 770 szarvasmarhát hajtottak a környékről az oláhújvári vámon át.[3] Vég-Gyulavár 1566-os eleste után a török elpusztítja, 1627-ben már csak nevében él. A tanyák kiépítése a 18. század végén kezdődött, majd az 1800-as évek elején az Arad vármegyei Forray Nagyiratos kertészközségéből új telepesek népesítették be a területet. (Alapító telepesei magyar dohánytermesztők voltak.)
Önállóvá a falu 1865-re vált. 1880-ban épült fel a zsidó hitközség imaháza. Római katolikus temploma 1895-96-ban épült eklektikus stílusban. A település népességi fénykorát 1929-ben élte, a lakosság lélekszáma akkor elérte a 4000-et.
A bánhegyesi zsidóság és a holokauszt
A második világháború, a holokauszt idején Magyarbánhegyesen hozták létre a kelet-csanádi zsidóság második gyűjtőhelyét. 1944 májusában a környék falvaiból a zsidó családokat a csendőrök a község határában álló Mandel-birtokra hajtották. A gettóból egy hónap múlva Békéscsabára, majd Debrecenbe szállították őket, ahonnan részben Auschwitzba, részben Strasshofba kerültek. A 63 tagú bánhegyesi zsidóságnak csak mintegy harmada élte túl a holokausztot, ők a háború után elköltöztek.
Bánhegyes a közelmúltban és napjainkban
1949-ben megtörtént a falu villamosítása, a hálózat hossza elérte a 14 km.-t. 3 km. új bekötőút létesült az Újtelep és a főutca között, megépült az újtelepi óvoda és új artézi kutat is létesítettek.
A háború után a földosztás simán folyt le. 1949 és 1960 között több Tsz is alakult: - 1949. szeptember 14. – Dózsa Tsz. – 13 tag, 45 kh. föld. Ez a szövetkezet 1957-ben már 70 családdal, 510 kh. földterületen gazdálkodott. - 1951. ősz – Béke Tsz. – 9 tag, 75 kh. föld. - 1952. ősz – Viharsarok Tsz. – 22 tag, 171 kh. föld. Itt 1955-ben 13 család dolgozott 63 kh. földterületen. Ezek 1964-ben egyesültek Egyetértés néven.
Az 1960-as években felépült a Művelődési Ház, melyben mozi is működött. Ebben az évben alakították át a mai Polgármesteri Hivatalt is: főbejárata az utca felől nyílik. 1960-ban a lakosok száma elérte a 3811-főt.
A '70-es évek végén épült fel – társadalmi összefogással – az általános iskola tornaterme. A '80-as évek közepétől indult meg a falu utcáinak közművesítése, mely a '90-es évek közepére készült el. A '80-as években a gázvezeték hálózatot is kiépítették a faluban, a lakások többségénél már gázfűtést, ill. gáz+vegyestüzelésű fűtést alkalmaztak ezután.
A rendszerváltás után továbbra is a mezőgazdaság nyújtotta a megélhetést a falu számára, hiszen e térség talaja hazánkban a legjobb termőföld.
2000. szeptember 25-én a településen millenniumi emléktábla-avatás volt.
2001-ben felavatták a Chabracsek Andrásné által alapított tájházat, mely magában foglalja a falu legjelentősebb helytörténeti gyűjteményét is. Az új gyógyszertár is ebben az évben készült el.
A mai lakosok nagy része dinnyetermesztéssel foglalkozik. A községünkben jelenleg két szövetkezet is működik: az Egyetértés és a Bán-Kun.
2006-ban történt meg a Művelődési Ház külső felújítása, valamint a játszótér bejáratánál látható székelykapu felavatása.
2007. december 28-án ünnepélyes keretek között átadták az új, több gyógyítási célra is alkalmas, egészségügyi centrum épületét.
Jelenleg (2008. március) a Művelődési Ház nagytermének belső felújítása, fűtéskorszerűsítése zajlik. Hamarosan átadják a megújult, Uniós szabványoknak megfelelő játszóteret is.
A minden évben megrendezett Hegyesi Napok lehetőséget ad a településnek, hogy még tágabb ismeretségre tegyen szert bel- és külföldön egyaránt. 2007-től, hagyományteremtő szándékkal, a magyarbánhegyesi falunapokat Bán-napok néven rendezik meg. Ez utóbbi rendezvény keretében különféle kulturális és szórakoztató programokra látogathat el minden kedves vendég és érdeklődő.
Remove ads
Politikai élete
Magyarbánhegyes község Magyarországon, Békés vármegye délkeleti részén, a Mezőkovácsházi járásban, a Békés megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik. Magyarbánhegyes képviselője az Országgyűlésben Simonka György (Fidesz–KDNP). A község polgármestere 2010 óta a független Sódarné Varga Gyöngyi Mária, aki megválasztása előtt is aktívan részt vett a helyi közösségi életben és a helyi gyógyszertárban dolgozott. A község az Európai Uniós pályázatoknak köszönhetően sok fejlődésen ment keresztül, mint ahogyan Magyarország többi települése is. A 2014-es választásokon újraválasztották, a szavazatok kb. 58 százalékával. Magyarbánhegyesnek a polgármesterrel együtt 7 tagú képviselő-testülete van. Magyarbánhegyesen működik a Mezőkovácsházi járás kettő MSZP-s képviselője közül az egyik, a másik Medgyesegyházán, valamint itt dolgozik a járás egyetlen Jobbikos képviselője is. Az egyetlen olyan település a járásban, ahol nincs kormánypárti, azaz fideszes képviselő, míg valamilyen ellenzéki párti képviselő igen. A falu közéletének egyéb szereplői: Pozsárné Nagy Ilona, a Fidesz–KDNP vesztes magyarbánhegyesi polgármester-jelöltje, a helyi ÁMK egyik vezető egyénisége, valamint az önkormányzati képviselők, a helyi általános iskola vezetője és a helyi középiskola vezetője.
Polgármesterei
- 1990–1994: Szokola Béla (független)[4]
- 1994–1998: Szokola Béla (független)[5]
- 1998–2002: Szokola Béla (független)[6]
- 2002–2006: Szokola Béla (független)[7]
- 2006–2010: Laduver Ferenc (Fidesz-KDNP-FKgP-MDF)[8]
- 2010–2014: Sódarné Varga Gyöngyi Mária (független)[9]
- 2014–2019: Sódarné Varga Gyöngyi Mária (független)[10]
- 2019–2024: Sódarné Varga Gyöngyi Mária (független)[11]
- 2024– : Murányi Zsolt János (független)[1]
Választási eredmények
2014
A polgármester-választás eredménye
- A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint[12]
Remove ads
Oktatási élet
A faluban egy általános iskola található, valamint itt működik az Esély Pedagógiai Központ EGYMI magyarbánhegyesi tagintézménye, mely kizárólag sajátos nevelési igényű (SNI) diákokkal foglalkozik, óvodai korúaktól kezdve egészen a felnőttkorig.
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 2335 | 2290 | 2294 | 2026 | 1799 | 1816 | 1784 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,3% németnek, 1,1% románnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, református 3,7%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 18% (22,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak és szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 3,2% református, 1,7% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[15]
Remove ads
Nevezetességei
- A Szűz Mária neve tiszteletére szentelt, eklektikus stílusú templom 1895-1896 között épült karcsú homlokzati toronnyal, belül félköríves szentélyzáró résszel, három boltszakaszos hajóval. Szabados József, jó nevű gyulai mester munkája.
- Zsidó temető a köztemetővel szemben a termelő szövetkezet területén. A kis méretű, gondozott sírkertben nyugszanak a község egykori ismert és népszerű zsidó családjainak (Pollák, Vásárhelyi, Klein, Reichmann) tagjai.
Remove ads
Híres emberek
- Itt született 1928. október 14-én Angyal István, Auschwitz-túlélő, az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a budapesti Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka, a forradalom mártírja.
- Balázs Mátyás – vegyészmérnök. 1934. június 28-án született Magyarbánhegyesen. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanult. A Finom-kerámiaipari Művek Magyar Gránit gyáregységvezetője. Eötvös-díjat kapott 1979-ben a gyémántszerszámgyártás ipari szintű bevezetéséért, megvalósításáért. Újításaival, találmányaival a csiszolókorongok hazai korszerűsítésében közreműködött. Jelenleg Budapesten él.
- Balázs Mihály 1930-ban született Magyarbánhegyesen és 1999-ben halt meg Budapesten. Pedagógus volt, újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész. A magyarbánhegyesi szegényparaszt család fia szép pályát futott be élete során. Korán megmutatkozó tehetsége bejuttatta az egyetemre; magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Újságíróskodni kezdett a Szabad Népnél, de ötvenhat után elment nevelőtanárnak, majd 1958-tól 1974-ig a Köznevelés főszerkesztőjeként dolgozott. Rövid közéleti szereplés után az OPKM főigazgatójaként ment nyugdíjba 1990-ben. Főszerkesztői munkáját a nyitottság, a tisztesség és a színvonal, az értékek ápolása jellemezte. Korszakot teremtett a folyóirat történetében. Teret adott azon évek legrangosabb pedagógiai gondolkodóinak, reformereinek, és ha a mondanivalóban értéket látott, közölte írásaikat, vitacikkeiket. Megőrizte tisztességét és hű maradt gyökereihez, nyitott lélek volt. Egyszer ezt mondta: kérdezzük meg a magyar írókat, tudósokat, gondolkodókat, az itthoniakat meg a külföldieket, hogyan vélekednek iskoláról, nevelésről, emberről, tehetségről. Ezzel indult el az a hatalmas interjúsorozat, amelyben Szent-Györgyi Alberttől Déry Tiborig sok híresség mondta el gondolatait, és persze ezek a gondolatok nem igen egyeztek a hivatalos korszellemmel, de Balázs Mihályban megvolt az erő, az elszántság és a szerkesztői tisztesség ahhoz, hogy megvédje a lapot és munkatársait. Irodalomtörténészi munkássága is jelentős. Gigantikus munkával fölkutatta és több könyvben megírta a nagy magyar írók, költők gyermek- és diákkorát. Írok-képek; Forrásvidék I-II.; Szülőföld és iskola; Hol jártál iskolába? című e tárgyú művei igazi bestsellerek lettek a magyar iskolákban. Forrásmunkái lettek az irodalomtörténészeknek, akik az írók életének e szeletével nem igen szoktak mélyebben foglalkozni. Hitvallása mindig ez volt: az írás jó és igaz legyen.
- Bessenyei Antal (pedagógus, festőművész) az erdélyi Pujon született 1920. december 5-én. Édesapja Budapesten dolgozott, ezért már néhány hetes korában Magyarbánhegyesre került a nagyszüleihez. Tavasztól őszig Budapesten volt, télen Magyarbánhegyesen. 1927-ben – édesapja nyugdíjba menetele után – költöztek végérvényesen Magyarbánhegyesre. 1946. február 1-jén – mivel szénszünet volt a főiskolán – újjáalakította a községben a cserkészcsapatot, melyet 1955-ig társadalmi munkában vezetett. Helytörténettel is foglalkozott: egy falumúzeum megalakításán fáradozott tanítványaival. Gazdag helytörténeti gyűjteményének nagy része elveszett.
Jelentős pedagógusi munkássága is: 1954-től Békés megye rajz-szakfelügyelőjeként dolgozott. 1959-ben Szarvasra költözött, ahol a Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanára lett. Több művésztelepet vezetett Magyarországon és más országokban. Az 1980-as évek elejétől Hévízen élt. 1993-ban Hévíz városának ajándékozta jelentős műgyűjteményét. Művészete az alföldi festészet realizmusához kötődik. Korai paraszttémájú képeit pasztózus stílusban festette. Érett művein előtérbe kerül a történelmi érdeklődése. Fő képtémáját a törökök 150 éves magyarországi uralmának emlékeiből merítette. „A török félhold alatt” című, 52 képből álló sorozata a pécsi dzsámi történetét dolgozza fel. Grafikákat is készít olajpasztellel és tussal.
A jeles művész 2001. március 5-én hunyt el. - Lantos Sándor festőművész 1912. február 2-án született Magyarbánhegyesen. Aradon tanulta a címfestészetet. Már a tanulóévei alatt vállalta templomok festését Petrozsény és Lupény, a mai Románia területén. 1928-ban Munkácsy „Siralomház” című festményének reprodukciójáért oklevelet kapott. Ő festette meg Magyarbánhegyes címerét, mely kép a polgármesteri hivatalban látható. Szimmeiszter István plébánosról is készített egy portrét, ami a plébánián tekinthető meg. 1987. október 11-én hunyt el Magyarbánhegyesen.
- A római katolikus templomhoz csatlakozó paplakban élt a 19–20. század fordulóján Szekrényi Lajos plébános, napjainkra már elfelejtett, jeles műfordító, aki saját költségén jelentette meg köteteit. Többek között ő ültette át magyarra a lengyel klasszikus, Nobel-díjas Sienkiewicz „Quo vadis” és a „Kislovag” című regényeit, vagy Wallace „Ben-Hur”-ját, amelyből világsikert aratott film is készült.
Remove ads
Testvértelepülése
Sportélet
A községben két sportegyesület működik: az európa és világbajnokot is nevelő Magyarbánhegyesi Corvin Taekwondo Club és a Megye II. osztályú Magyarbánhegyesi Futball Club (MFC).
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads